Az első szlovák köztársasági elnöknő beiktatásáig mindössze két hét van hátra. A politológusok nagyra értékelik, hogy Čaputová a legdurvább választási kampány idején sem hagyta magát kiprovokálni.
„Felülről szemlélni a dolgokat és nem hagyni belerángatni magát a napi konfliktusokba – ezt az elvet kéne követnie a funkcióba lépését követően is” – tanácsolja Čaputovának Erik Láštic, a pozsonyi Comenius Egyetem Filozófiai Fakultása Politológiai Tanszékének vezetője.
Amennyiben erre képes lesz, meggyőzi a pártatlanságáról azokat is, akik nem rá szavaztak.
A leköszönő Andrej Kiska funkcióba lépésének első évében még nem konfrontálódott az akkori kormánnyal. Amint azonban megtette, rögtön konfliktusba keveredett és támadások kereszttüzébe került.
A politológus véleménye szerint Čaputová nem nagyon számíthat a száznapos türelmi idő betartására, amely alatt nem szokás támadni az újonnan funkcióba lépőt. A kormánypárti képviselők közösségi oldalakon közzétett megnyilvánulásai legalábbis erre engednek következtetni, s ezért is szorul majd a tanácsadói segítségére.
Marián Leško, Juraj Rizman és Martin Strižinec június 15-től az „elnöknő emberei“ lesznek, akik nem tagjai a Progresszív Szlovákia pártnak. „Amennyiben Čaputová volt párttársait vitte volna magával a köztársasági elnöki palotába, ez nem lett volna kedvező jelzés az ország polgárai felé, s a pártnak sem vált volna javára“ – állapította meg Láštic. Már a párt néhány tagjának az elnöki palotába való átmentése is gyengítette volna annak esélyeit a márciusi parlamenti választásokon.
A szlovák köztársasági elnök jogkörei főként reprezentatív jellegűek. A törvények megvétózásának joga, az alkotmánybírósági beterjesztések, a funkciókba történő kinevezések egyikei azon kevés kompetenciáknak, melyek a hatáskörébe tartoznak. A politológus nem kíván jóslatokba bocsátkozni, de feltételezi, hogy Čaputovától az elődjétől eltérő hozzáállást várhatunk.
Az alkotmány kimondja, hogy a Szlovák Köztársaság elnöke külföldön képviseli az országot, egyezteti és ratifikálja a nemzetközi szerződéseket. Az előbbit, a nemzetközi szerződések egyeztetését, megvitatását az eddigi elnök soha nem gyakorolta, ezt a kormányra, illetve a külügyi tárcára hagyta.
Láštic ezt logikus döntésnek tartja, tekintettel arra, hogy a köztársasági elnöki hivatal kapacitása és pénzügyi lehetőségei jóval szerényebbek, mint a kormányé vagy a minisztériumoké. Amennyiben azonban az új elnök más gyakorlatot kívánna bevezetni, az alkotmány ezt lehetővé teszi számára.
(WebNoviny.sk/Felvidék.ma)
