A felvidéki magyarság helyzetéről is szó volt azon a martosi fórumon, a szabadegyetem második napján, amelyen Duray Miklós, Bárdos Gyula és Berényi József beszélgettek arról, hol rontottuk el, miért tart itt a felvidéki magyarság.
Duray Miklós kifejtette, a jelenlegi helyzet okai a múltban is keresendők, Bárdos Gyula szerint a politikusok feladata az is, hogy megoldásokat kínáljanak. A pártok elitjeit rá kell kényszeríteni arra, hogy meghallják a nép hangját.
Az önkormányzatiság irányába kell elmozdulnunk, nincs más lehetőség. A pártérdekek nem írhatják felül a közösségi érdeket
– fejtette ki Bárdos Gyula.
Berényi József történelmi visszatekintésében a második világháborúig tért vissza. Említette a deportálásokat, a kitelepítést és a reszlovakizálást, melyek megtörték közösségünket. Sajnos ezek következtében még mindig jelen van a félelem. 1968-ban megfogalmazódtak alkotmányos jogaink, majd a normalizáció és a jogvédő bizottság után a rendszerváltáskor újra kellett fogalmazni céljainkat. A komáromi nagygyűlés megfogalmazásait újra kellene gondolnunk.
Szlovákia megalakulásakor ismét a megfélemlítés korszaka következett, amikor a magyarok még össze tudtak fogni.
A decentralizáció kapcsán kialakult megyerendszer sajnos nem a legjobb, hiszen hiányzik egy magyar megye. A kerületi rendszer elfogadása volt az első gond a Magyar Koalíció Pártján belül, ami a szétszakítottsághoz vezetett.
Bárdos Gyula szerint is hiba volt, hogy a megyei felosztás elfogadásakor az MKP nem lépett ki a kormányból.
Duray Miklós kifejtette, az MKP és az úgynevezett kék koalíció között volt egy szerződés, mely szerint az MKP lemond a magyar egyetemről, a Beneš-dekrétumokról és az önrendelkezésről. Az alkotmánymódosításkor sem emeltük fel a szavunkat – tette hozzá Duray Miklós, s ezek mind hibák voltak, amelyeket a Magyar Koalíció Pártja elkövetett.
A Duna menti megye kialakításáról nem szabad lemondani, holott a szlovák társadalom attól fél, hogy a megye kialakításával a Magyarországhoz való csatlakozást szorgalmaznák – mondta Berényi József, majd hozzátette:
a magyar egység felbomlása is hiba volt, szükség lett volna demokratizálásra a párton belül.
Duray Miklós szerint hibák halmazát, nem csupán egy hibát követett el a felvidéki magyar politikai elit.
A gond, hogy egyéni érdeket követtek a politikusok a közösségi helyett. Ennek következménye a Most-Híd létrehozása is.
1998-ban sikerült a felvidéki magyarok igényét, a pártok egyesítését meglépni, de nem volt egységes akkor sem, voltak érdekellentétek, melyek elsősorban éppen az egyéni értékek mellett fogalmazódtak meg.
Sok a repedés
Nagyon sok repedés van a magyar politikai elitben, ezért újra kellene azt építeni – mondta Duray Miklós.
Berényi József szkeptikus a teljes újrakezdés kapcsán, szerinte ha legközelebb nem jut be magyar képviselő a parlamentbe, csupán néhány személy a szlovák pártok listáján, azok nem lesznek képesek képviselni az érdekeinket. Berényi szerint nincs olyan alulról jövő nyomás, mint 1997-ben volt, hogy egy közös párt jöjjön létre.
Bárdos szerint van erre igény, az a gond azonban, hogy sokan kivárnak, nem lépnek, ezért nehéz kialakítani az egységet. Abban egyetért, hogy kevesen beszélnek róla. A megoldás azonban csak az etnikai politizálás lehet.
2020 a nemzeti összetartozás éve, ezért itt lenne az ideje, hogy a felvidéki összetartozás éve is legyen
– emelte ki a Csemadok országos elnöke.
Sajnálatos módon a szlovák pártok sok magyar szavazatot visznek el, nem szabad tovább osztódniuk a magyaroknak, de a közös listát nem lehet azokra alapozni, akik már régen ott vannak a politikai elitben, fiatal, hiteles közéleti embereket kell indítani – mondta Bárdos Gyula.
Berényi József szerint fontos a sajtó szerepe is. Nem mindegy, hogyan kommunikáljuk a problémákat, a szlovák pártok listáján induló magyaroktól hiába kérdezik meg, mit szeretnének tenni például a kollektív jogokkal, nem tudják a választ.
Berényi József szerint a nemzetiségi kérdéseken túl a társadalmat érintő kérdésekkel is foglalkoznunk kell, hiszen azok is az életünk részei.
