Duray Miklós (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma, archívum)

Épp tizenöt éve, hogy a Magyarok Világszövetsége kezdeményezésére népszavazást írtak ki Magyarországon 2004. december 5-én a kettős állampolgárságról, amely a magukat magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon élő, nem magyar állampolgárok kedvezményes honosítását lehetővé tévő törvény megalkotását szorgalmazta.

Az akkor ellenzéki jobboldal az állampolgárság megadását szorgalmazó törvényben a trianoni békeszerződés által szétszakított magyar nemzet újraegyesítésének módját látta. A népszavazás végül érvénytelen lett, mivel a választók nem egész 40 százaléka jelent meg a szavazóurnáknál. A népszavazás eredménye leginkább a trianoni határokon kívül rekedt magyarokban keltett csalódást: úgy érezték, hogy az anyaországbeliek cserbenhagyták őket.

A második Fidesz-kormány 2010-es választási győzelme után megadta a lehetőséget a határon túli magyarság számára, hogy felvehessék a magyar állampolgárságot egy egyszerűsített eljárással. Erre válaszul Szlovákia egy saját törvényt alkotott, melynek értelmében azon személyek, akik más állam állampolgárságát felveszik, elveszítik szlovák állampolgárságukat.

A magyar közszolgálati televízió M5-ös csatornája Ez itt a kérdés című műsorának december 5-ei adásában a tizenöt évvel ezelőtt eredménytelenül végződő népszavazásról Galló Béla, a XXI. századi intézet főmunkatársa és Boros Bánk Levente, a Médianéző Központ igazgatója, politológus beszélgettek Horváth Szilárd műsorvezetővel. Duray Miklóst, a Szövetség a Közös Célokért társulás elnökét a stúdió külső vendégeként kérdezték.

Duray elmondta, a népszavazás eredménye kiábrándító volt a határon túli magyarság számára Erdélyben, Vajdaságban, de a Felvidéken is. „Ezt egy olyan állásfoglalásnak tekintették, mely szerint a Magyarországon kívül élő magyarok elutasítottak” – jegyezte meg.

Rámutatott, hogy egy kényszerhelyzet alakult ki, melynek következménye az lett, hogy még a második Fidesz-kormány megalakulása előtt a Magyar Országgyűlés módosította az állampolgárságról szóló törvényt és lehetővé tette a magyar állampolgárság könnyített felvételét. Aláhúzta, hogy Szlovákiában ugyanazon a napon fogadták el az ellentörvényt, mely a felvidéki magyarokban félelmet keltett. „Szerették volna a felvidékiek felvenni a magyar állampolgárságot, de a törvény miatt nem tehették. Ha megteszik, elveszítik az itteni jogaikat” – fogalmazott Duray Miklós, hozzátéve, hogy ez sajnos be is következett néhány esetben.

Beszámolt arról is, hogy a Magyarok Világszövetsége napirendjére már 1996-ban felkerült ez a kezdeményezés. Duray Miklós akkor a Világszövetség stratégiai tanácsának elnöke volt. Mint mondta, az akkori elnökhelyettes, Patrubány Miklós arra akarta kényszeríteni, hogy a stratégiai tanács az állampolgárság felvételének lehetőségét követelményként fogalmazza meg, de ő ezt akkor elutasította.

„Nem voltam hajlandó erre, ugyanis akkor még érvényben voltak azok a kétoldalú szerződések Magyarország és a szomszédos államok között, amelyek nem tették lehetővé a kettős állampolgárságot” – fogalmazott.

„Tehát abban az esetben, ha az egyiket felveszi valaki, elveszíti a másikat. Elméletileg ez ma is érvényes, csak nem alkalmazzák. Tulajdonképpen Szlovákiában felesleges volt ellentörvényt elfogadni” – magyarázta.

Bár Magyarország ezt a kétoldalú szerződést már nem tartja be, Szlovákia a megegyezést nem mondta fel, ennek értelmében egyoldalúan alkalmazhatja. Hozzátette, jelenleg is folyik egy eljárás, amelynek kapcsán kiderülhet, mi is a valós jogi helyzet.

A stúdió vendégei a kettős állampolgárság kapcsán kialakult helyzetről szólva elmondták, hogy az Európai Unión belül el kéne érni, hogy az őshonos kisebbségek jogállása rendezett legyen és jogaik egyenlők legyenek egyéb csoportok jogaival. A regionalizmus, mint az unión belüli működés egyik lehetséges módja egy olyan hivatkozási alap lehet Galló Béla szerint, amely a magyar–magyar régiók kialakítására ad lehetőséget az unió keretein belül.

A magyar pártokról, politikusokról szólva elmondta, mindegyikük kötelessége, hogy nemzeti egységben nyilvánuljanak meg.

Boros Bánk Levente rámutatott: a kettős állampolgárság visszaadásával egy pozitív üzenetet fogalmazott meg a magyar kormány és az ország a határon túli magyarság felé. „Az a cél, hogy aki a magyarokkal együttműködik a Kárpát-medencében, annak jó legyen. Ez a pozitív program felülírhat minden más folyamatot ezzel szemben” – jegyezte meg.

A teljes adás itt tekinthető meg.