Először tavasszal láttam őket a somorjai művelődési ház színpadán a Város Díjainak átadása alkalmából rendezett gálaműsorban. Azonnal megragadott ez a sodró lendületű zene, amiben ott lüktetett a puszták ősi szilajsága.
Aztán megtudtam, hogy a Turtev Erik vezette formációt Varkocs névre keresztelték. Rájuk kerestem a közösségi oldalakon, és onnantól kezdve a rajongójuk vagyok. Néhány hete megkerestem Eriket, hogy beszéljen a trióról (Turtev Erik – doromb, ének és primitív fafúvósok, Szinghoffer Mátyás – cahon nagy lábdobbal, sámándob, berimbao és egyéb perkussziók, Vaczulka Júlia – vokál)
Alig egy éve léteztek, de már túl vagytok pár sikeren.
Sikernek nem nevezném, de tény, hogy egy év alatt elértük azt, amiért más amatőr zenekarok évekig dolgoznak. Ez talán az egyedi csibészes stílusnak köszönhető, az előadásmódnak, show-elemeknek, illetve annak is talán, hogy nem félünk több nyelven énekelni. Ez azt jelenti, hogy Pozsonyban magyarul is, és Budapesten szlovákul is előadunk dorombos népdalfeldolgozásokat. Úgy vesszük észre, hogy a zenénknek van akkora kisugárzása, hogy a koncert végére akár a nemzeti öntudattól túlfűtött publikum is félre tudja tenni nézeteit, és szórakozik egy jót velünk.
Hogyan fogadja a közönség ezt a szokatlan hangzást?
Az emberek először csodálkoznak, első látásra nem értik, mit is keresünk a színpadon, de amint belecsapunk az első dalba, onnantól mosolygós, érdeklődve figyelő arcokat látunk. Hihetetlen ereje van a zenének, ezért is szeretünk improvizálni más, számunkra ismeretlen zenészekkel. Szívesen felhívunk a színpadra pár órával előtte megismert kollégákat is. A doromb hangjára és az ősi dobok lüktetésére hamar ráhangolódik az ember.
Létezik még a világon hasonló zenét játszó formáció?
Igen, nagyon sok dorombos zenekar létezik a világon, az experimentális zenén át a folk világáig, Magyarországtól kezdve Indiáig, vagy Szibériáig. Mi a Varkocs együttessel egy egészen új stílust hoztunk létre, melyet Hooligan folk-nak kereszteltem. Arra adtuk a fejünket, hogy feldolgozzuk Szlovákia összes etnikumának dorombos népdalait. Ez azt jelenti, hogy a népdalok szövegében vagy szerepel a doromb mint hangszer, vagy dorombon kísérték ezeket a dalokat. Legyen az magyar, szlovák, rutén, sváb. Sajnos ezzel a témával sem a magyar, sem a szlovák fél nem foglalkozik. Szeretnénk egy CD-keretein belül megőrizni, feldolgozni ezeket a dalokat, hogy így megmaradjon az a kevés, ami még nem veszett el.
(Fotó:Turtev Erik)
Kialakult már valamiféle rajongói tábor a zenekar körül?
Érdekes módon néhány arc újra meg újra megjelenik mind a szlovákiai, mind a magyarországi koncertjeinken, de egyelőre ezt még nem nevezném rajongói tábornak.
Év elején aktuális a kérdés: milyen 2020-as évre készültök?
2020 fontos év számunkra, az egész nyarunk be van táblázva, nemcsak hazai, de rengeteg külföldi rendezvénnyel. Június 20-án lesz Nagyszarván ingyenes lemezbemutatónk, külföldi meglepetésvendéggel. Szóval ezt a napot érdemes beírni a naptárba. Leghamarabb február 8-án pedig Pozsonyban a tRadovania téli fesztiválon leszünk. A Csallóközben február 22-én a legendás Cool Head Clan előzenakaraként hallgathatnak meg minket Somorján a Sup Sup Music Clubban, a magyarországi érdeklődők pedig Szigetújfalun február 29-én.
Mik a terveitek a közeljövőre vonatkozóan?
Saját dalok létrehozását és csallóközi népdalok feldolgozását tűztük ki célul. Emellett a közeljövőben egy saját rapszerzeménnyel fogjuk meglepni a Hooligan folk kedvelőit természetesen doromb és egyéb ősi hangszerek kíséretében, egy elég politikakritikus polgárpukkasztó szöveggel, melyet barátunk, Csiba Tamás (T Blue Dog) írt nekünk.
Az érdeklődők legközelebb február 22-én láthatják a Varkocsot a somorjai Šup Šup Music Clubban a Cool Head Clan előzenekaraként.
