Kevés olyan írásra akadtam az elmúlt években, mely akkora izgalommal és érdeklődéssel töltött volna el, mint Roman Sheremeta és Vernon Smith írása, melynek címe: A reformáció hatása Nyugat-Európa gazdasági fejlődésére (The Impact of the Reformation on the Economic Development of Western Europe). A két kiváló amerikai kutató 2017 nyár elején tette közzé tanulmányát, amivel napjainkban, az eddig felgyűlt hatalmas irodalom feldolgozásával viszik tovább az érdekfeszítő kutatást és abszolút világosan mutatják be a reformáció, illetve a protestantizmus történelmi, öt évszázados hatását a gazdasági és a társadalmi életre.
Valójában megtalálták a szerves kutatási és szemléleti kapcsolódást a két nagy heidelbergi tudóshoz, elődhöz, Max Weber-hez és Ernst Troeltsch-höz, akik éppen egy évszázada történettudományi módszerekkel és alapos elemzésekkel mutatták ki a protestantizmus hatását a modern világ kialakulására, illetve a kapitalizmus szellemiségének a kibontakozására.
De kapcsolódik kutatásuk a még e század elején is alkotó, nagyszerű skót református közgazdászhoz, Angus Maddison-hoz is, aki számos gazdaságtörténeti adattal, grafikonok, ábrák sokaságával igazolta és mutatta be a reformáció és a protestantizmus elképesztő gazdasági-szociális teljesítményét, illetve a protestáns emberek, államok kimagasló gazdasági teljesítményében a protestáns, bibliás hitnek, mentalitásnak, jellemnek a szerepét.
Mindehhez, s még ennél is rétegzettebb, sokrétűbb hagyományhoz kapcsolódik napjaink két szerzője, akik hét alkotó tényező, komponens összhatásának tudják be a nyugat-európai gazdasági növekedés, fejlődés és a protestáns reformáció intenzív hatását.
A koronavírus okozta gazdasági megtorpanás, sok országban érzékelhető bizonytalankodás közepette igencsak hasznos és jó látni, hogy a keresztyén, protestáns hitnek és gazdaságértelmezésnek a nehéz időkre is megvan az üzenete és mennyei aranyfedezete! A puritanizmus, a beosztó, fegyelmezett életmód mai érvényessége.
Hogy mindez miért „spirituális materializmus”? Mert az anyagi, gazdasági világ spirituális, nem csak intellektuális, anyagi szemléletét jeleníti meg a 21. századi, egyre inkább csak (vulgár)materialista, nem ritkán durván, minden normát felrúgó pénzelvű, anyagelvű, testelvű (body-body-body culture) világban. Ha ez a másfajta szemléletmód elmarad, vagy kiesik korszakunkból, visszacsúszunk az elmúlt évszázadok előtti nomád gazdálkodás és szemlélet valóban brutális gyakorlatába (Hermann Till német filozófus-teológus fogalmával: „Entnomadisierung”), éppen a posztmodern korban, ami nagyon veszélyes reál-paradoxon. Ebbe akár beleveszhet világunk a COVID-19 „dicsőséges” nyomulása nyomán…
A protestáns reformáció élő példa a hit és vallás gazdaság- és politikaformáló erejére
Huszonkét oldalas, remek tanulmányuk elején tudományos kutatásuk célkitűzéseként rámutatnak:
a protestáns reformáció eleven, élő példa arra, hogyan képes a hit és a vallásos meggyőződés, életmód intézményes változások elindítására, s miként mutatkozik meg a hit gyakorlati következménye, sok hasznos gyümölcse, prosperitása a gazdasági és a politikai fejlődés területén.
Jóllehet közgazdászok és különféle társadalomtudományok művelői egyetértenek abban, hogy erős és szoros összefüggés van a reformáció és a gazdasági növekedés között, arról viszont folyamatos és olykor heves vita folyik, melyek az okok, amelyekkel megmagyarázható a protestantizmus és a hosszabb távú gazdasági siker kapcsolata.
A két szerző olyan okokat vesz sorra, melyeknek valóságos hatása már tapasztalati igazolást nyert, s az akadémiai szakirodalom közismertté is tette ezeket. Közülük egyik-másik, így például
a munkaetika és a protestáns vállalkozói szellemiség már egy évszázada megjelent Max Weber munkáiban, más motívumok viszont, mint a vallásszabadság és a nevelés szerepe, újabban kerültek elő az elemző gazdaságelméletekben.
Hét hatóerő
Sheremeta és Smith szemléletes ábrákat alkalmaz a tanulmányban elméletük alátámasztására. Az általuk készített ábrán mutatjuk be azt a hét területet, motivációs tartományt, amelyeket most és a későbbiekben részletezünk, s melyek szemléltetik, miként bontakozott ki a protestáns hit mint hajtóerő az elmúlt századok alatt, s vezetett el Nyugat-Európa, ezen belül is a protestáns városok, protestáns többségű országok elképesztő gazdasági teljesítményéhez.
Az összehasonlítások során alaposan elemzik az európai, katolikus többségű városok, országok, régiók teljesítményét is, s a kétfajta hitfelfogás, élet-, és világszemlélet, rendszerelmélet, rendszerszemlélet közötti, olykor megdöbbentő különbségeket, melyek főként a gazdasági élet területén, a prosperitásban, a termelékenység mennyiségi és minőségi növekedésében mutatkozott meg.
A hét terület, amint ez a fentebbi ábrán felülről lefelé haladva megjelenik, ahol a protestánsok, illetve a protestáns hit erőteljes evilági hatóerőként nagy teljesítményeket hozott létre az elmúlt századok alatt, az 1. ábra olvasatában, felülről lefelé haladva, a következő: 1. a vallásszabadság területe; 2. a nevelés; 3. a munkaerkölcs; 4. a vállalkozókészség, vállalkozói kedv; 5. a szociális, vagy közösségi etika normarendszere; 6. a civil társadalom területe; 7. szervezeti változások.
Felhasznált kutatási eredmények – műveltség és gazdasági teljesítmény
A most ismertetésre kerülő, összegző és egyben alapvető tanulmány előzményei között több fontos kutató eredménye megtalálható. Így például S.O. BECKER/S. PFAFF/J. RUBIN 2016-ban megjelent gazdaságtörténeti fejtegetései a „protestáns reformáció okairól és következményeiről”. Ők és mások is élnek az ökonometriai elemzés módszerével, azaz gazdasági, gazdaságtörténeti adatok összehasonlításával. Erre még lesz példa ebben a szemlézőben is.
Max Weber már száz évvel ezelőtt végzett ilyen méréseket és elemzéseket. Poroszországban élt jó ideig, s megfigyelte, hogy a legtöbb protestáns többségű városban jobban élnek az emberek, mint a katolikus többségű porosz városokban. 1905-ben megjelent, világhírű könyvében, A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme címűben bizonyította, hogy a reformáció mennyire és miként befolyásolta Európa társadalmait az értékek és erkölcsök változása során.
Jó száz évvel Weber megállapításai után, 2009-ben Sascha Becker és Ludger Woesmann azt kutatták és publikálták, milyen ok-okozati összefüggés állapítható meg a protestáns reformáció és a gazdasági teljesítmény között. Ehhez az 1871-es évi Poroszország 452 területének, városának az adatait használták fel.
Gondos ökonometriai elemzéseikkel kimutatták, hogy a protestánsok szembetűnően magasabb bevétellel rendelkeztek, mint a katolikusok. Egyértelműen kiderült, hogy ennek oka több tényező mellett az, hogy „a protestánsok lényegesen magasabb műveltséggel rendelkeztek, ami pozitívan hatott vissza a gazdasági folyamatokra is”.
A protestantizmus pozitív befolyása a gazdasági növekedésre és eredményekre jól megfigyelhető Poroszországban. Az adatok 6 protestáns és 11 katolikus város mutatóiból álltak össze. A hat protestáns város: Amszterdam, London, Strassburg, Augsburg, Lipcse, Hamburg. A tizenegy katolikus város: Antwerpen, Firenze, Nápoly, Valencia, Madrid, Párizs, München, Bécs, Gdansk, Krakkó, Varsó. A jóléti arányszám vagy mutató úgy alakult ki, hogy az egyes városokban mennyibe kerülnek azok a szükségleti cikkek, javak, amelyek szükségesek a dolgozó emberek napi létfenntartásához.
Az adatok vizsgálata alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a 17. századtól kezdődően a protestáns többségű városok lakói lényegesen jobb körülmények között éltek, illetve termeltek, mint a katolikus többségű városok.
(Folytatjuk)
