Kardcsörgés és gulyásrotyogás

Gútán, a malomnál szervezte meg első sátortáborát a múlt hétvégén az idén nyolcadik évében járó Falka európai történelmi harcművészeti egyesület. Tizennégyen vívtak, birkóztak egy tisztáson, festők vásznára illő környezetben, a természet ölelésében. Amikor augusztus 8-án, szombaton megérkeztünk, lassan végéhez közeledett a délelőtti edzés. Egy húszliteres kondérban szarvasgulyás rotyogott.

Kacz Gábor, a Falka szervezője, adminisztrátora hozta a katlant és a hat kiló szarvashúst: többen vadászok a családban. „Pénteken estefelé érkeztünk heten, felállítottuk a sátrakat. Kettőt a táborlakóknak, egyet a kardoknak. Értékes holmi ez, amennyiben most összeszednénk a tábor összes kardját, kifizethetnénk az árukból egy komáromi szoba-konyhás lakást. Éjjel is őrködtünk, kétóránként váltottuk egymást” – fogadott a felvidéki Mária Rádió Miriam koordinátora, maga is hosszúkardvívó.

Gyakorlás (Fotó: Bárány János)

Amíg kevergette a gulyást, arról beszélgettünk, hol tart a Falka.

„Az egyik legszebb évünket zárjuk, és a legígéretesebb tanév elé nézünk. Ahhoz képest is jól állunk, hogy milyen tavasza, nyara volt bármelyik szlovákiai civil szervezetnek. A koronavírus-járvány ellenére fejlődni is tudtunk. Reméljük, az ősszel kezdődő új tanévünkben sikerül beindítani legalább egy kezdő és egy új juniorcsapatot. Jelenleg több mint húsz tagunk van, az átlagos létszám az edzéseken tizenkét, tizennégy fő”

– sorolta.

Rácz Eszti (Fotó: Bárány János)

Távolabb, egy nagy fa árnyékában Czelder József frissen végzett fitneszedző, a Falka vezetője tartott edzést. „Gyorstalpalóban átismételtük az egész tanév anyagát” – fújta ki magát. „Egy hónapja találtuk ki, hogy kellene egy sátortábort szervezni. Fő oka a koronavírus-járvány miatti karantén volt. Nem sikerült átadni a kezdőknek tervezett információmennyiséget, mert tavasszal nem volt edzésünk. Júniusban kezdtünk újra edzéseket szervezni, ezúttal mindent átismételtünk” – avatott be Czelder József, aki nyolc évvel ezelőtt a martosi futballpályán hozta létre a Falkát Kacz Gáborral és Száraz Istvánnal. Edzéseiket szerdán és pénteken tartják a Komárom melletti Izsán, az alapiskola tornatermében.

„A Falkában most kiváló a hangulat” – jegyezte meg a kis katlan mellé lépő Károly Zsolt végzős egyetemista, az egyesület segédoktatója. „Tökéletesen működik a csapat. A táborban is mindenki vidám” – mosolygott.

Falka-vezérek: Kacz Gábor, Czelder József, Károly Zsolt (Fotó: Bárány János)

Miután az éhes táborlakók rávetették magukat a szarvasgulyásra, melléjük telepedtünk. Először egy testvérpárt faggatunk. Rácz Eszti két éve vív. „Három fiú között nőttem fel, kicsit fiúsabb vagyok. Érdekel a történelmi kardvívás, tetszenek a kardok és szeretek is vívni. A Falkában valamennyien családtagnak számítunk. A sátorozáshoz cserkészként már hozzászoktam, de itt családiasabb a hangulat” – sorolta.

Bátyja, Rácz Péter már kiskorában érdeklődött a vívás iránt. „Kerestem egy csapatot, hogy kipróbáljam, menne-e. Idáig nagyon tetszik. A Kard Rendjében kezdtem, azután Esztinek is megtetszett, és jött ő is. Hobbinak kiváló a vívás, ezzel levezethetem az egész heti stresszt” – nyilatkozta a polgárőrként dolgozó komáromi fiatalember.  A tatabányai Fábián Gábor hivatalnok a nyár elején érkezett a Falkába. „Egyetemi hallgatóként csatlakoztam a Magyar Szablyavívó Iskolához Keszthelyen. Két év után három sporttársammal eljöttünk, és megalakítottuk az egyetemen a Georgikon Szablyakört, amely a mai napig működik.

A szablya egy méter hosszú, egy kilogramm súlyú, egyélű szúró-vágó fegyver, enyhén ívelt pengéje van, markolatkengyel védi a vívó kezét. A 18. és a 19. századi gyalogos tiszti vívók fegyvere volt. A huszároké egy picivel hosszabb és egy kicsit nehezebb.

Tatabányán a Múltunk és Jövőnk…. Egyesületnél vívtam egy rövid ideig, de ott az íjászat a fő profil, amivel nem foglalkozom, kerestem hát egy újabb vívócsapatot, és rátaláltam a Falkára a magyarországi HEMA (Historial European Martial Arts – európai történelmi harcművészetek – a szerk. megj.) közösségen keresztül. Egy-két versenyen már találkoztunk, és az idén nyáron megkerestem őket. Élvezem a vívást a szablyámmal, a hosszúkard egy kicsit kacskán áll a kezemben. Ősztől péntekenként edzek majd a Falkával. De ha valami közbejön, ismét továbbállok” – nevetett.

Czelder József (Fotó: Bárány János)

Bucsek Tamás és Kováč Szilárd Falka-tagok az utánpótlás nevelésére is gondoltak. „A Holt-Vágon edzettünk, amikor megszólítottak bennünket pedagógusok, hogy tartanánk-e bemutatót a tanulóknak egy nyári táborban. A Falkában is téma volt már az utánpótlás nevelésének a kérdése. Örömmel vállaltuk. Egy nyári atlétikai napközi táborban voltunk, ahol különböző sportokat mutattak be a gyerekeknek” – mesélte Szilárd.

„Az első és a harmadik turnus kimondottan sporttal foglalkozott, a második turnus nem, de őket is érdekelte a kardvívás” – folytatta Tamás. „Vittünk tizenkét párnázott gyakorlókardot, melyeket kipróbálhattak a gyerekek. Alapállásokat, alaplépéseket, ütéseket tanítottunk, azután vívtak is egymás ellen ezekkel a párnázott gyakorlókardokkal, sőt lovagi tornát is szerveztünk nekik. Alig várjuk már augusztus tizenhetedikét, amikor a csicsói alapiskolásokat szeretnénk hasonló élményekben részesíteni az ottani nyári iskolai táborban” – lelkendezett Szilárd.

Bucsek Tamás és Kováč Szilárd (Fotó: Bárány János)

A Falka sátortábor vendégei voltak a magyarországi Ars Ensis Lovagi Kör és Kardvívó Iskola Egyesület, a legnagyobb magyarországi HEMA-szervezet tagjai. Baranyai Bálint Győrből érkezett. „Mészáros Márk versenytársam szólt, hogy jöjjek el vele egy rendezvényre, azután itt ragadtam” – árulta el. A budapesti Kelemen Zoltán elmondta, igyekeznek fenntartani a lovagi eszmei értékeket, a szerénységet, Isten tiszteletét, a nők megbecsülését, a gyengék, az elesettek segítését. „Sok tagunk van Budapesten, Győrben és Szegeden, akik különböző motivációkkal érkeztek. Engem a mozgáskultúra fogott meg már a The Witcher – Avaják videojátékban is, de nem csak abban. Mi meglévő kódexes feldolgozásait tanuljuk, van olyan fegyvernem, ami hasonlít a videón látottakra. Haladóra járok. Szeretem meglepni az embereket olyan dolgokkal, amire nem számítanak. Jó látni az arcukon, ahogy meglepődnek” – osztotta meg gondolatait. „Hegesztőként dolgozom, ami elég monoton munka. Ebből kitörni remek lehetőség a történelmi kardvívás” – véli Bálint.

Fábián Gábor (Fotó: Bárány János)

Szombaton délután ismét felsorakoztak a táborlakók. Egyik csoportjuknak Károly Zsolt oktatott olimpiai birkózást. A másik csoport Gáspár Norbert Falka-tagra figyelt, aki montante-, azaz kétnyelű kard-edzést tartott Diogo Gomes de Figueyredo, az 1600 és 1685 között élt portugál vívómester tanítása alapján. Kardsuhogás közepette hagytuk magára a Falkát, azzal a biztos tudattal, hogy a vasárnap délben véget ért ingyenes sátortáboruk tovább erősítette őket testben és önbizalomban egyaránt.