A rimaszombatiak Blaha Lujzára emlékeztek

A Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya és a Pósa Lajos Társaság szeptember 8-án koszorúzással egybekötött megemlékezést szervezett Blaha Lujza 170. születésnapja alkalmából.

Rimaszombatban a nemzet csalogányának szobra a katolikus templom mellett található a Fő téren. Itt kezdődött a megemlékezés koszorúzással, ahol Foglár Gábor Ady Endre Blaháné című versét adta elő. Közreműködött a Blaha Lujza Vegyes Kar Sósik Szilárd vezetésével. A szobornál a 4. sz. Hatvani István Cserkészcsapat kiscserkészei álltak díszőrséget. A műsort Polgári Mária konferálta.

A folytatásban a megemlékezők a Csillagházban a XIX. Ferenczy István Országos Képzőművészeti Versenyre beérkezett pályaművekből rendezett kiállítást tekinthették meg. Idén a verseny egyik témája Blaha Lujza portréja volt – tudtuk meg Tóth Csillától, a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának az elnökétől.

Majd dr. Gajdó Tamás színháztörténész, a budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet tudományos munkatársa   Benne voltál minden magyar szívben címmel tartott élő-kapcsolásos előadást. Az előadást Pósa Lajos Blahánénak című versével nyitotta meg Molnár Tibor, a Kereskedelmi Akadémia diákja. Felvezetőt Pósa Judit, a Pósa Lajos Társaság elnöke mondott. A program a Légy lámpás sorozat III. évadának 2. része volt. A járványhelyzet miatt az előadó interneten keresztül kapcsolódott az előadóterembe Szarvas László és Mikos Tamás műszaki segítségével.

Blaha Lujza szülei vándorszínészek voltak, a társulatukkal járták az országot, s Losoncról tartottak Rimaszombat felé. Az egyik forrás szerint várandós édesanyja, Ponti Alojza Marczel József csizmadiamester házában hozta világra leányát, Reindl Ludovikát. A rimaszombatiak viszont úgy tudják, hogy az országúton, a vándorkocsin született, de örömmel teremtettek számára a városban kultuszt. Gyermekkorában vidéki társulatokban ismerkedett a színészmesterséggel, majd a nemzet ünnepelt színésznője, a Nemzeti Színház örökös tagja lett. Első férjét 1865-ben Szabadkán ismerte meg. Blaha János színházi karmesternek köszönheti zenei képzettségét, ezért hálából halhatatlanná tette a nevét. Szülővárosában ma a Csemadok mellett működő vegyes kar és az Aranybika szálló kávézója viseli a nevét.

Gecse Attila felvételei