A rimaszombati közönség a Pósa Lajos Társaság által szervezett könyvbemutatón ismerkedhetett meg Horváth Gábor Anonymus feledésbe merül? P-nek mondott mester Gestája, kora és Pusztaszer című könyvével.
A Gesta Hungarorumról és Anonymusról szóló könyv szerzője, Horváth Gábor egyháztörténész, a Gál Ferenc Egyetem tanszékvezető főiskolai tanára. 1999-ben a római Pápai Gergely Egyetemen végezte doktori tanulmányait. 2007 és 2009 között az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark igazgatója volt.
A megjelenteket Pósa Judit, a Pósa Lajos Társaság elnöke köszöntötte a Légy Lámpás est című előadássorozat keretén belül. Az estet Czikó Dávid pedagógus-történész vezette. A meghívott vendég Juhász Attila gömörpéterfalai és gesztetei plébános volt, aki szintén a római Pápai Gergely Egyetemen tanult, s jelenleg az egri Hittudományi Főiskola tanára.
(Fotó: Gecse Attila/Felvidék.ma)
Juhász Attila recenziójában kifejtette, jól érti a könyv témáját és a motivációját is.
„Szerintem Horváth Gábornak minden adottsága megvolt ahhoz, hogy ezt az évszázados rejtélyt megfejtse, s rájöjjön arra, hogy ki volt Anonymus. Azért volt erre alkalmas, mert egyrészt kötődik Pusztaszerhez, ismeri az ottani vidéket. A másik szál még ennél is fontosabb, hogy egyháztörténész” – szögezte le.
Kifejtette, egyháztörténeti szemlélet nélkül ezt a rejtélyt nem lehetett volna felfedni. Ismerni kell a hitet és a lelkiséget, ami az egész mögött van. Ugyanakkor ismerni kell III. Ince pápaságának a jellemzőit, a gondolatvilágát, a párizsi iskolában uralkodó személetmódot és Szentviktori Hugót.
(Fotó: Gecse Attila/Felvidék.ma)
„Horváth Gábor nagyon logikusan végigvezeti a feltevését, hogy Anonymus nem más, mint Kalán, a pécsi palliumos püspök. Nagyon sok korábbi kutató is rájött már arra, hogy Anonymus és Kalán között kapcsolat van, életútjuk egymás mellett fut, ugyanazok a hatások érvényesülnek náluk, de azt még eddig nem merte senki kimondani, hogy Kalán püspök és Anonymus egy és ugyanaz a személy” – jegyezte meg Juhász Attila.
Mint mondta, mára teljesen egyértelmű, hogy a 12. és 13. század fordulóján az értelmiség papi rendhez tartozó volt, s aki a Gestát írta, nem egy egyszerű szerzetes volt, hanem magas műveltséggel rendelkezett, s korának egyik legképzettebb embere volt, sőt a magyar nemességhez tartozott és az ősiségét kihangsúlyozta. Külföldi kapcsolatokkal rendelkezett, ismerte a kancelláriát, használta azokat a szófordulatokat, amelyeket az oklevelekben alkalmaznak.
„Úgy gondolom, hogy Horváth Gábor állítása mindenképpen hitelt érdemel és a téma méltó szóvivője. Ugyanakkor az összes rejtélyt nem sikerült megoldani, viszont szenzációs a könyv, amit nagyon köszönök neki, mert a Gestáról és a szerzőjéről is nagyon sok információ kiderül” – mondta Juhász Attila.
(Fotó: Gecse Attila/Felvidék.ma)
A Gesta az 1270-es évekből másolatban maradt fent. A létrejöttét 1207 elé kell képzelnünk. A magyarság sorsát egy üdvtörténeti távlatba helyezi, hogy a mindenható Isten terve érvényesül a magyarok életében.
Visszanyúlik a bibliai képekhez, az ószövetségi választott néphez, s bibliai párhuzamra épül. A keresztények öröksége a Szentföld, a magyarságé a Kárpát-medence. A Gesta úgy zárul, hogy Szent István a magyarság számára az örök igét hirdeti, azaz az evangélium szellemiségére vezeti rá a magyarságot.
Horváth Gábor elmondta, hogy a témával még az emlékpark igazgatójaként kezdett foglalkozni, s ez akkor megkerülhetetlen volt, hiszen az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot a Gesta 40. fejezete adja meg. A monostor területén 962 sírt tártak fel. S úgy véli, középen Kalán nyughelye lehet. Konszenzus ma sincs, rengeteg sztereotípia van. Folyamatosan érték azok a hatások, ami miatt foglalkoznia kellett ezzel a kérdéssel.
Turistacsoporttól is hallott arról a verzióról, hogy Anonymus a szlovákok hagyatéka. Zobor vezér felakasztásának helynévleírásából következtetnek erre. A románoknál a Nemzeti Múzeumban a Gesta első oldala kinagyítva látható, s románnak tartják a szerzőt.
(Fotó: Gecse Attila/Felvidék.ma)
A Pósa fiak birtokolták a szeri területet, s ugyanehhez a családhoz tartozik Kalán is. Pósa országbíróként is jelentős szerepet játszott az 1220-as évektől kezdve, ebből kifolyólag felmerült Pósa mester is egy megoldási lehetőségként. Horváth Gábor ezt azért tartja hibás elképzelésnek, mert ő nem lehetett Béla király jegyzője.
„A középkori Magyarország hagyatéka óriási örökség, fel sem tudjuk fogni. Nagyon sok minden pusztult el ebből a korból. Az volt a tervem, hogy Kalán halálának 800. évfordulójára, 2018-ban szerettem volna előállni a könyvvel. Ez akkorra nem jött össze, de aztán mégis valahogyan megtalált a téma” – nyilatkozta Horváth Gábor.
A Gesta kezdő P betűjét eleinte a latin prae prepozíciónak vélték, így praedictus magisterre, fent említett mesterre gondoltak. Napjainkig úgy vélték, hogy a P egy keresztnevet – Péter, Pál vagy Pósa – rövidíthet. Az újabb kutatások azt eredményezték, hogy a P szigla a dictus – mondott – szóval egy megszólítás, a szerző egykori titulusára utal, vagyis a dictus nem a magisterre, hanem a P-re vonatkozik, tehát P-nek mondott mesterről lehet szó.
Kalán püspök életében három olyan minősítés is található, amelyet P-vel lehet rövidíteni. 1193-ban Dalmáciában kormányzóként kiadott oklevelében episcopus palleatus, III. Ince pápa 1206-os és 1210-es oklevelében vir preditus sciantia litterarum, az 1217-es pécsi oklevélben pedig domino ac patre nostro olvasható. Feltehetően a P dictus magisteres szerkezet, az Atyának mondott mester lehet, de nem zárható ki a palliumosnak, illetve az írás művészetében jártasnak mondott mester sem. A két életút összehasonlításából a szerző arra a megállapításra jutott, hogy Anonymus vagy folyamatos munkakapcsolatban állt Kalán püspökkel, vagy pedig a két személy azonos. Ezek alapján állítható, hogy a titokzatos P-nek mondott magister Kalán, aki III. Béla király udvarában kancellár, majd élete végéig pécsi püspök volt.
Horváth Gábor elmondta, ha biztosan kimondhatnánk, hogy Anonymus egyenlő Kalánnal, valószínűleg akkor is ragaszkodni fognak az Anonymus (Ismeretlen) névhez.
A könyv a Szeged-Csanádi Egyházmegye támogatásával, a Gerhardus Kiadó gondozásában dr. Kiss-Rigó László püspök előszavával, Jankovics Marcell grafikus, Prokopp Mária művészettörténész és Szörényi László irodalomtörténész professzor ajánlásaival került forgalomba.
(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
