A fenti címmel már olvashattuk a hírportálon, hogy megkezdődtek egy musicalfeldolgozás próbái.
A könyv 2020-ban jelent meg az Antológia Kiadó gondozásában Lakiteleken. Zsuffa Tünde nevét tájainkon az ősszel Budapesten megrendezett Eucharisztikus Kongresszus alkalmával ismerhettük meg. Gyakran hallottuk a köztévében, rádióban nyilatkozatait, olvashattuk a neten tanúságtételét, önvallomását.
Íróként talán ritkábban találkoztunk a nevével, Lezsák Sándor a fenti címmel megjelent utolsó regényében, így ír a szerzőről:
„Az Égiekkel jegyes Zsuffa Tünde úgy írta meg Szent Erzsébet regényes életét, hogy a korfestő személyek, krónikás történetek hitelesítsék a világszerte ismert és elismert magyar szentünk élő kultuszát”. A szolgáló szeretet szentje címmel megírt előszóból megtudjuk, hogy a szerző korfestő regénye történelmi ismereteinket érzelmileg is színezi, tágítja – írja Lezsák Sándor.
Az ifjú olvasók által már-már elfeledett szentjeink ritkán keresett olvasmányok. Pedig a régmúlt századok példás életet élt, harcot vívott szentjei – s köztük is a női szentek – sok-sok mai problémára, kérdésre adnak választ.
Zsuffa Tünde ezúttal a XIII. századi Európában kalandozik. Az írótól megszokott érzelmi mélységgel tárja elénk, hogyan vált a magyar királylány határozott őrgrófnévá, akit a legnagyobb családi tragédiák, járványok, tűzvész, halál sem tudtak megtörni és lelkét nem torzította el a ráruházott hatalom.
Árpád-házi Erzsébet szívét azonban a tragédiák nem kérgesítették meg. Sőt! Csordultig telt örömmel és szerelemmel. A mélyen vallásos Erzsébet a szerelmesek szentje is. S mint a szerző a korabeli erkölcsi mételyt tömöríti: egy türingiai nemes hölgy kaján megjegyzése, amit gúnyosan vetett oda Erzsébetnek: „ A saját férjét szereti..”
Ez az odavetett mondat is lehetne jelenvalóságunk életképe – írta Lezsák Sándor. S hogy e korabeli életkép mennyire párhuzamos lehet a mai világ eltorzult életképével, megtudjuk a könyvet olvasván. S éppen az ilyen példaképek késztetnek gondolkozásra a fiatal nő portréján keresztül, hogy minden korban mennyire változtatható a világ. A jóság, a hit, a jótétemény birodalmakat tud térdre kényszeríteni, mint ahogy Árpád-házi Erzsébet (akit halála után nemsokára szentté avattak) a későbbi IV. Béla királynak is erőt adott a tatárok dúlta ország újjáépítéséhez.
Isten kegyelme tartja az emberi életet. Ez Szent Erzsébet üzenete nekünk. A titok ott van mindannyiunk szívében…..
A magyar királylány kultusza a 13. századtól kezdve szinte egész Európában elterjedt. A feleségek, a fiatal anyák, a ferences harmadrend és a szolgáló szeretet védőszentje.
Zsuffa Tünde így vallott egy riportban könyvének, illetve Szent Erzsébetnek a mai kor emberéhez szóló üzenetéről: „Sorolhatnám az érdemeit, de egy mondattal kifejezhetem, amit üzen nekünk a múltból: nem kell semmi mást tennünk, csak szeretni.”
Várjuk a színpadi feldolgozást is, melynek bemutatóját az idei évre tervezik.
(Dániel Erzsébet/Felvidék.ma)
