Az alaptörvény központjában a családok állnak, Magyarország úgy tartja, hogy a család nem csupán vérségi kötelék, puszta jogi tény, hanem identitásunkat és világnézetünket meghatározó értékekkel telített fogalom – jelentette ki Varga Judit igazságügy-miniszter szerdán Brüsszelben A nemzetállam jövője Európában című nemzetközi konferencián, angol nyelven előadott vitaindító beszédében.
A miniszter kiemelte: „hiszünk abban, hogy szuverenitásunk megőrzésének biztosítéka családjaink teljes támogatása.
Ezért Magyarország alaptörvénye is kimondja a házasság védelmét és azt, hogy a gyermekek nevelése a szülők kizárólagos felelőssége.
Ezért is jelentjük ki, hogy megvédjük a házasság intézményét, mint férfi és nő önkéntes elhatározással létrehozott szövetségét, és a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját, és azt is, hogy az anya nő, az apa férfi legyen.”
Hozzáfűzte: „mi hiszünk az egyéniségben, de az egyéniség nem lehet önző, mert a társadalmak felelősségteljes individualizmust követelnek meg. A felelősségteljes individualizmust követő polgárok képesek lesznek erős kötelékeket, családokat kialakítani, amely az alapja az erős közösségeknek, nemzeteknek. Erős Európa pedig csak erős nemzetekre épülhet.”
„Ezért rendkívül fontos megérteni, hogy aki megtámadja vagy relativizálja a családi értékeket, az egész Európai Uniót támadja” – hangsúlyozta.
Varga Judit elmondta: az elmúlt évtizedekben az Európai Uniót az egyre mélyülő integráció, az egyre erőteljesebb bürokratizálás és az ideológiai keresztes hadjáratok foglalkoztatták.
A jogállamiság, amely eredetileg a politikai akarat korlátozására volt hivatott, ideológiai zsarolás eszközévé vált. Az EU, amely egykor nagyszerű gazdasági együttműködés és a békére való törekvés céljaival indult, átalakult birodalomhoz hasonló entitássá, ahol a tagállamok és intézmények közötti feladatok és hatáskörök elmosódtak és szándékosan eltorzultak – tette hozzá.
Véleménye szerint az Európai Unió sikertörténete megszakadt, ami naggyá tette ezt a kontinenst és kultúráit, az többféleképpen is megkérdőjeleződik. Itt az ideje – tette hozzá – hogy erőt, elszántságot és bátorságot mutassunk, felemelkedjünk és megvédjük azt, amiben hiszünk, és amit át akarunk adni a következő generációknak. Mint mondta, az európai életforma forog kockán: a zsidó-keresztény örökség, a közös történelem és kultúra, a sokszínűség, az európai és a keresztény szabadság tiszteletben tartása.
„Az európai szabadság ellenáll az ideológiai hegemónia nyomásának, és nemcsak a polgári és politikai szabadságot, a szólásszabadságot, a gyülekezési és egyesülési szabadságot, a gondolat szabadságát foglalja magában, hanem többek között azt a jogot is, hogy eldönthessük, kivel akarunk együtt élni, és hogyan akarjunk a gyermekeinket nevelni” – hangoztatta.
Véleménye szerint, a liberális és baloldali fősodor eltorzította a szabadságról alkotott fogalmat, hogy azt a polgári szabadságjogok tompa, színtelen és szagtalan elméletével helyettesítse.” A szólásszabadság helyett, az általuk meghatározott politikai korrektséget akarják, és az eszmék valódi pluralizmusa helyett a vélemény hegemóniáját.
Mint fogalmazott, a baloldali és liberális fősodor arctalan és homogén, identitás és nemzeti karakter nélküli tömeget akar, szerintük a nemzeti büszkeség szégyen, a hazafiság szélsőség, a kereszténység régimódi, a család pedig elavult fogalom az együttélésre. „A liberális hálózat és a média szándékosan felerősíti ezeket a tendenciákat: nincsenek nemi szerepek, nemi identitás, hit, felelősség – csak individualizmus, személyes jogok és személyes érzések, amelyek meghatározzák mások jogait” – emelte ki.
Hangsúlyozta: a magyar emberek 2010-ben úgy döntöttek, hogy rendkívüli kétharmados többséggel feljogosítják a kormányt, hogy véget vessen a posztkommunista korszaknak. Az állampolgárok felhatalmazást adtak arra, hogy Magyarország alaptörvénye alapján új, keresztény-konzervatív alapokra építsék az államot.
„Számunkra, konzervatívok számára egy ilyen törvény soha nem csupán jogok és kötelezettségek intézményi és eljárási szabályok katalógusa, hanem meggyőződésünk és történelmi alkotmányunk megnyilvánulása” – emelte ki. Hozzátette azt is, hogy az alaptörvényből eredő kötelezettségvállalásból kiindulóan a migráció nem fogadható el mint megoldás a demográfiai kihívásokra, a többi között azért sem, mert veszélyezteti a nemzeti önazonosságot és társadalmi feszültséget okoz.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a miniszter elmondta: elő kell segíteni a békét és törekedni kell a stabilitásra, ez az egyetlen kiút ebből a konfliktusból.
A háború kezdete óta Magyarország rendkívüli humanitárius segélyezést indított el, több százezer menekültnek nyújt védelmet, segítséget az emberség és a közös felelősség jegyében.
Varga Judit felhívta a figyelmet arra, hogy el kell kerülni az ukrán menekültválság összehasonlítását a 2015-ös migrációs válsággal. „Az elmúlt években érkezett migránsok többsége bizonyítottan nem jogosult nemzetközi védelemre, míg az ukrajnai válság teljesen más, hiszen egyértelmű, hogy szomszédunkban fegyveres konfliktus zajlik” – mutatott rá a miniszter.
(MTI)
