December 4-én, vasárnap délután Abaúj egyházmegyei kórustalálkozóra került sor Kassán abból az alkalomból, hogy a Cantate Domino – a Firesz (Fiatal Reformátusok Szövetsége) kórusa – megünnepelte alapításának 25. évfordulóját, melyet hálaadó istentisztelettel kötöttek egybe.
A kassai református templomban három kórus lépett föl ebből az alkalomból. Elsőként az Abaúji Református Kamarakórus, mely az Abaúj-Tornai Református Egyházmegye templomaiban dicsőíti Istent, de önálló koncertekkel is megszólítja a közönségét. Karnagyuk Ficzere Tímea.
Fellépésük után Palkó Farkas Judit a 100. zsoltárt idézte:
„Ujjongjatok az Úr előtt az egész földön! Szolgáljatok az Úrnak örömmel, vigadozva járuljatok színe elé! (…) Menjetek be kapuin hálaénekkel, udvaraiba dicsérettel!”
Őket követte a Laudate Dominum, a kassai magyar református gyülekezet énekkara, melynek karnagya Kovácsné Palcsó Edit karnagy. Jelenlegi felállásában 2003-tól működik. Tagjait a zene szeretete és a közös éneklés öröme kovácsolta össze. Az Igével együtt vallják, hogy az éneklés egész napjukat végigkísérő imádság, énekben elmondott hitvallás, közösség Istennel. Repertoárjukban elsősorban magyar református egyházzenei művek szerepelnek, de a klasszikus zeneirodalom nagyjainak műveit is előadják. Elsősorban egyházi és nemzeti ünnepeink alkalmával szolgálnak istentiszteleteken Kassán, de részt vesznek a hazai és külföldi kórustalálkozókon, énekkari fesztiválokon. Isten gondviselő kegyelméből évente vallást tesznek hitükről és magyarságukról a Kassa város által megrendezésre kerülő alkalmakkor. Énekkaruk 10 éves fennállása alkalmából kiadott egy CD-t.
Orémus Zoltán esperes rövid prédikációja Lukács evangéliuma 5. fejezete 25. versét boncolgatta:
„Mi könnyebb: ezt mondani: Megbocsáttattak a te bűneid, vagy pedig ezt mondani: Kelj fel és járj?”
A béna, akit Jézus Krisztus meggyógyított, Istent dicsőítve ment haza. Nem tudjuk, a dicsőítés éneklés volt-e vagy sem. Viszont a zsoltáros arra szólít fel bennünket, hogy énekeljünk az Úrnak.
Ezzel kapcsolatosan három dologra kívánta felhívni a figyelmet. Először is, Jézus Krisztus lába elé minden letehető. Másodszor, Ő belülről kezdi a gyógyítást. A bűnök megbocsátásával. Harmadjára, a bénát meggyógyította, új életet adott neki. Így hálásan viszi az ágyát. Három evangélista jegyezte le ezt a történetet, de csak Lukács mondja, hogy a korábban béna ember dicsőítette az Istent. Ezt a részt imakönyörgések zárták.
Végezetül a jubiláló kórus következett. Bemutatkozásképpen elhangzott, a kórus a felvidéki magyar fiatalokat fogja össze, akik szívükben lévő hálájukat Isten iránt és az Ő szent nevének dicséretéből fakadó örömöt közvetítik énekükben. Évente négyszer találkoznak egy-egy hétvégére próbálni, közösségben lenni Istennel és egymással. Mindenhol az Ő igéjét hirdetik, hogy terjedjen az evangélium. Karnagyuk Süll Kinga egyházzenész.
Ez alkalommal dr. Berkesi Sándor, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karnagy, a debreceni Kántus vezető karnagya vezényelte őket. Végezetül a három kórus a közönséggel együtt énekelte a Magnificatot.
Nem mindennapi élmény volt mindannyiunk számára, hogy közösen betanultunk egy éneket, majd azt orgonakísérettel együtt elénekeltük kánonként Berkesi vezényletével. Arra ösztönzött minket, hogy ritmusosan, ujjongva adjuk elő.
Orémus végezetül köszönetet mondott mindenkinek, Géresi Róbert református püspök áldást mondott. A rendezvény szeretetvendégséggel ért véget.
Balassa Zoltán/Felvidék.ma