Smidt Veronika könyvtáros köszöntötte vendégeit a Szőgyéni Galéria és Könyvtár előadótermében, ahová a Csongrády Lajos Alapiskola 8. és 9. osztályos tanulói érkezetek pedagógusaikkal, hogy meghallgassák Benkő Timeát. Az írónő közelmúltban megjelent könyvéről Smidt Veronika beszélgetett, aki maga is középiskolai irodalomtanár.
A könyvhónap alkalmából és a Szőgyéni Községi Könyvtár fennállásának 60. évfordulója alkalmából érkezett íróval való beszélgetés során kiderült, hogy az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium tanára, a harmadikosok osztályfőnöke, akit néhány helyi és környékbeli diákja is elkísért a találkozóra.
A sokoldalú írónő-tanárnő hobbiból a Vasárnap hetilap külső munkatársa, a tardoskeddi Huncutka Vándortábor szervezője, és tagja a Kék Róka Íróka alkotóműhelynek. Munkája mellett fontos számára a család, lányával és férjével Tardoskedden élnek.
A 206 oldalas könyv tavaly jelent meg a pozsonyi Madách Egyesület gondozásában, Csanda Gábor szerkesztésében. „Érdekessége nekünk, szőgyénieknek, hogy a könyv borítóképét egy volt „csongrádys“ tanuló és Tímea egykori gimnáziumi diákja, Sárai Mónika tervezte, aki grafikusnak tanul. Ő rajzolta az iskolai élethez köthető, szétdobált tárgyakat a borítón. Most itt nélküle is elárulom a nagy titkot, hogy ezt a könyvet én a borítója miatt vettem meg. Rendkívül ötletesnek találtam, valahogy ösztönösen ráéreztem, hogy jó kis sztorikat rejthet. Ebben szemernyit sem tévedtem, jókat derültem rajta, a sorok visszahozták a régvolt diákéveket és a tanári múltamat. A könnyed írás szinte olvastatta magát. Talán az sem a véletlen műve, hogy a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának Pegazus Alkotópályázatán a kézirat egy rövid részlete különdíjban részesült. Az írónő novellagyűjteményéből fésülte össze regénnyé” – mondta el a rendezvény háziasszonya, Smidt Veronika.
A beszélgetésből kiderült, hogy a történet Tolnai Fanni tanárnő pedagógiai pályafutásába nyújt betekintést.
Többek közt azt is megtudhatja az olvasó, miért olyan nehéz állni a sarat a katedra másik oldalán, eközben családanyaként is szerepet vállalni, valamint miért fontos elkülöníteni a hobbit a munkától, és a magánélettől. Fény derül arra, hogy a hivatás nem ér véget akkor, amikor kicsengetnek, és arra, hogy a tanári munkát lehet, sőt érdemes humorral művelni.
A könyv azok számára íródott, akik szeretik az iskolai környezetet. Gyereket, felnőttet, szülőt és diákot egyaránt megszólít, szórakoztat, elgondolkodtat, de görbe tükörként is szolgálhat. A pedagógusoknak számos kiváló módszertani anyagot felkínál. Közli a kötelező olvasmányok rövid tartalmát és azok elemzését, de ismert pszichológusok sokat idézett mondataira is rábukkanhatunk benne.
A regény a püspökóvári Kassák Lajos Gimnáziumban (vajon hol lehet?) játszódik, közel a buszpályaudvarhoz és a vasútállomáshoz. Mai témákat érint, megjelenik a családon belüli erőszak, a zaklatás, előkerülnek a tinik gondjai és minden egyéb, ami egy iskolában, tanáriban történhet. Tímea nem hagyja a tanulságot az olvasóra, maga vonja le azt okulásul, vagyis tanít minket. A párbeszédeken keresztül is üzen, hiszen a sok kiegészítő üzenet és tájékoztatás az olvasónak szól.
„Miért kincs ez a könyv?” – tette fel a kérdést Smidt Veronika, melyet így válaszolt meg:
„Azon túl, hogy megnevettet, elgondolkodtat és ösztönöz, minden ízében felvidéki magyar. A hazai versenyek, írók, de ugyanígy a pozsonyi egyetemista évek, a népszerű focicsapat, a szlovák házi feladattal való birkózás miatt még inkább a sajátjának érzi az olvasó. Olyan szereplőkre is rátalálhatunk, akiket ismerhetünk az iskolai, illetve a civil életből. Beszédes benne minden név és cím.”
A találkozó beszélgetésének fonalát a könyvből felolvasott részletek tarkították, melyeket Smidt Veronika válogatott össze és olvasott fel.
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)