Várható volt, de hogy ilyen rövid időn belül, azt még a legmerészebb elemzők sem gondolták volna, írja vezércikkében Molnár Judit főszerkesztő. Mármint az, hogy valaki kibeszél a frissen megalakult kormányzó koalícióból.
„Még meg sem száradt a tinta Robert Fico kinevezési dekrétumán, Andrej Danko máris nekiesett. Nehéz lenne eldönteni, hogy az SNS elnöke csak betegesen kívánja-e a villanófényt, hiszen éhkoppon volt az elmúlt négy évben, vagy feltört belőle a mindenáron megmondó énje.” Hogy mi motiválja, illetve milyen további jelei vannak a kettős beszédnek a kormányban, megtudhatják, ha elolvassák a hetedik oldalon a Szavak és tettek című vezércikket.
Van egy magyar szólásunk, mely szerint „szólj igazat, betörik a fejed”; a szólás nem magyar, hanem latin eredetű, Terentiusnak tulajdonítják, és több európai nyelvben is létezik. Mivel nincs kézközelben egy magyar–ukrán frazeológiai szótár, nem tudom, a mondásnak lehet-e ukrán megfelelője, de ha nincs is, az ukrán had/államvezetés ismeri és gyakorolja. Ez történt több magasrangú katonatiszttel és politikussal, legújabban az ukrán fegyveres erők főparancsnokával, írja Offenzívára várva című elemzésében Kocur László.
Hogy Vajda János költő miért dohog, megtudhatják a Leporolt históriák legújabb fejezetéből. Nehéz ember volt, akit nagyon felbosszantott, ha a szerkesztő „belenyúlt” a szövegébe, akár egy szót is megváltoztatva vagy kihagyva. Ezzel a legtöbb lapnál tisztában voltak, és az akkoriban legolvasottabb hetilap, a Vasárnapi Ujság szerkesztője még az „s” kötőszót sem merte „és”-re változtatni anélkül, hogy ne szaladt volna ki a Svábhegyre (itt lakott Vajda) engedélyt kérni, írja Lacza Tihamér.
A magyar geológusok 2023. szeptember 8-án a Magyarhoni Földtani Társulat megalapításának jeles évfordulójára emlékeztek. Társulatuk alapjait 175 évvel ezelőtt a Losonc mellett fekvő videfalvai Kubinyi-kastélyban rakták le, ide kerültek tehát a megemlékezés koszorúi is, írja Gaál Lajos.
1938. november 2. – feltámadás Halottak Napján a címe a Múltunk rovat legfrissebb cikkének. Szerzője, Popély Gyula történész emlékeztet, „a négy európai nagyhatalom (a Német Birodalom, az Egyesült Királyság, Franciaország és az Olasz Királyság) müncheni konferenciája 1938. szeptember 29-én és 30-án etnikai alapon rendezte a cseh- és morvaországi németek ügyét, azaz a határ menti német többségű területeket egyszerűen Németországhoz csatolta. Úgy tűnt, hogy ezzel az aktussal a csehszlovákiai németség helyzete véglegesen megoldódott, és a magyar és a lengyel kormány is abban reménykedett, hogy a müncheni recept működik majd az ő esetükben is. Mint tudjuk, nem működött…
Késik a kurinci hullámmedence építése, ráadásul drágább is lesz, írja tudósításában Virsinszky Tamás.
Ahogy a közbiztonságot, így a migránsválság megoldást is az önkormányzatoktól várják, legalábbis az állam késlekedése miatt az önkormányzatoknak kell az első lépést megtenniük. Dunajszky Éva a pozsonyi helyzetet járta körül a Fűtött sátrak, mobilházak a migránsoknak című beszámolójában. „Szeptember végétől az erdőkből és a határ menti falvakból fokozatosan a fővárosba telepedtek át a migránsok, amihez hozzájárult a környező országok fokozott határellenőrzése is. Így aztán szinte mindennapos látvánnyá vált a pozsonyi főpályaudvar területén lézengő migránsok kisebb vagy nagyobb csoportja.” De mit kezd a helyzettel a főváros?
Október 27-e és 31-e között a Gömörpéterfala melletti Völgyben találkozott a Felföldi Baranta Szövetség a Felvidéki Szablyavívó Iskolával, hogy őszi edzőtábor keretében csiszolják szablyavívó tudásukat a barantások. A szakmai találkozón a szablyavívó iskola két mestere mutatta be a Borsody-féle rendszeren alapuló fogásokat. Agócs Szvorák Emese: Barantások és szablyások
A Szlovákiai Magyar Írók Társasága (SZMÍT) a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületével közösen 2023. október 31-én tartotta irodalom- és olvasásnépszerűsítő szimpóziumát. A 2017 óta megvalósuló eseménynek a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria (Vermes-villa) adott otthont. Az irodalomnépszerűsítés lehetőségei elnevezésű szimpózium végén átadták a könyvtárosok munkáját elismerő oklevelet. A rendezvényről szól Lacza Gergely A kulcs a közösségépítés című beszámolója.
Harmincadik születésnapját ünnepelte október 28-án saját székhelyén, Komárom-Örsújfalun a mai igényeknek megfelelően újjávarázsolt Kultúr-ÉS?! Közösségi házban, a közkedvelt ÉS?! Színházban. A színház hét tagja ötévnyi kényszerszünet után Miloš Karásek építész, performer, díszlet- és jelmeztervező A peron című abszurd drámáját mutatta be. Nagy-Miskó Ildikó: ÉS?! Bemutatóval ünnepeltek.
Ünnep volt az Ipolyi Arnold Alapiskolában, írja Kaszmán Zoltán. Névadója születésének kétszázadik, az intézmény jelenlegi iskolaépülete átadásának hatvanadik, valamint a helyi magyar tanítási nyelvű oktatás újraindításának hetvenötödik évfordulója alkalmából tartottak nagyszabású rendezvénysorozatot.
A reformáció napján Berzétén ünnepi istentiszteletet tartottak, amely egyúttal hálaadó alkalom is volt azért, hogy az elmúlt két hónap során megújult a református templom erődített kőfalának egy szakasza. Fábián Gergely A kevésen is áldás lesz című beszámolójából megtudhatjuk, hogy a munkához a forrást a Teleki László Alapítvány biztosította, a kivitelezést pedig kárpátaljai mesterek vállalták.
A Tájaink rovat végén olvasható a hagyományápolás két mátyusföldi mesterével kapcsolatos írás, akik a Márton-napi szokások felelevenítése után lassan már a téli ünnepkörre koncentrálnak, írja Lacza Gergely.
A MAGYAR7 45. számának hátlapján Andrássy Gyula tőketerebesi síremléke látható. A lapban természetesen megtalálják a keresztrejtvényt és a részletes műsort is.
(ma7.sk/Felvidék.ma)
