A tatabányai Keresztény Értelmiségiek Szövetsége a Béke parkban álló Esterházy János-szobornál tartott koszorúzással egybekötött megemlékezést „Boldogok, akik szenvednek az igazságért!” mottóval.
Mint ismeretes, 2008. október 5-én itt került felavatásra Magyarország első egész alakos Esterházy János-szobra Péterfy László szobrászművész alkotásaként.
A szobor a Tatabányai Védegylet nemrég elhunyt felvidéki származású vezetője, id. dr. Petrássy Miklós áldozatos szervezőmunkájának köszönhetően áll a város történelmi emlékekben bővelkedő parkjában.
A vigíliai megemlékezés ünnepi műsorára június 3-án az eső miatt a közeli Árpád Gimnázium dísztermében került sor, ahol Palkovics Ferenc, a helyi KÉSZ elnöke köszöntötte a résztvevőket.
Az ünnepi beszédet mondó dr. Csengeri Tamás Esterházyról szólva kiemelte: „A közel 100 esztendeje munkálkodó mártírpolitikus keresztény hite, hazaszeretete és fellépése mindmáig aktuális, még mindig követendő példa számunkra. Esterházy János ugyanis életét adta a magyarságért, a magyar szuverenitásért, a magyarok érdekeinek védelméért… Esterházy János vérével, életével fizetett azért, hogy megvédje hőn szeretett nemzetét. Fény volt ő egy rendkívül sötét évszázadban. Testközelből tapasztalta meg a világháborúk, a nyugatról ránk erőltetett diktátumok, a nácizmus és a kommunizmus borzalmait. Látta, milyen az, amikor idegen érdekek befolyása feldarabolja, kiszolgáltatja, háborúba sodorja és kifacsarja a magyar nemzetet. Áldozata nem volt hiábavaló, hiszen életéből ma is rendkívüli erőt meríthetünk, hiszen mi egy olyan Magyarországon élünk, ahol bár erős szelek fújnak, magunk dönthetünk a sorsunkról. Szuverén módon, Istenbe kapaszkodva meghatározhatjuk jövőnket, megvédhetjük hazánkat, családjainkat és értékeinket… A nemzeti összetartozás napjának előestéjén, itt, a Béke parkban, nem csak azt kell tudnunk, hogy honnan jöttünk, hanem azt is, hogy merre tartunk, mert „Csak az a nemzet érdemes jobb sorsra és örök életre, amely meg tudja becsülni nagyjait, és amelynek mindig szeme előtt lebeg azok példát adó munkássága” – mondta Esterházy gróf, akkor még nem sejtve, hogy ezen mondat kapcsán őrá gondolunk. Ő az egyik oszlop, akinek életébe, emlékezetébe ilyen erős, szinte orkánerejű szélben is kapaszkodni tudunk mi, magyarok, határon innen és túl. Sokan felejtik el, hogy bár jött már itt zápor, zivatar, vihar és talán tornádó is, minket még egyik sem tudott gyökerestül kiforgatni a földünkből. Esterházy grófot náci és kommunista gazemberek is próbálták megtörni, hitét és hazaszeretetét azonban nem tudták elvenni. Ilyenek vagyunk mi, magyarok. A határainkat is átrendezhetik, küldhetnek ide keleti és nyugati helytartókat, összekapaszkodunk és kitartunk. Ha most kitartunk, ha összetartunk, akkor elérhetjük azt az államok közötti békés együttműködést, melyért Esterházy mindig is harcolt, anélkül, hogy olyan borzalmakon kelljen átmennünk, mint a grófnak. Mi most, ebben a történelmi pillanatban kivívhatjuk azt a szuverenitást, melyről Eszterházy János mindig is álmodott. Erős, békében élő nemzetállamokkal, melyeket nem egy másik országból irányított akarat, hanem a mélyen gyökerező keresztény kultúrájuk és hitük köt össze, mert a „mi jelünk a kereszt…” ahogy a gróf is mondta. Tekintsünk hát fel Krisztus keresztjére és kérjük boldog emlékű Esterházy János közbenjárását, hogy példáját követve védjük meg nemzetünket a háborúskodástól, a szenvedéstől és valljuk meg büszkén: szenvedélyünk Magyarország!”
Csengeri Tamás teljes beszédét az alábbi linkre klikkelve olvashatják el: Boldogok
Az ünnepi beszédet követő kulturális program után a résztvevők megtekintették Zsigmond Dezső rendező, Apám, Esterházy János c. dokumentumfilmjét, majd meghallgatták Molnár Imre történészt, aki Isten szolgája Esterházy János mártíriumáról tartott elmélkedést.
Hasonló bensőséges légkörű Esterházy-megemlékezésre került sor a gyöngyösi KÉSZ szervezet rendezésében május 22-én a város Szent Bertalan-templomában, Balog Gyula plébános és Réthyné Toldi Adrienn, a KÉSZ helyi elnökének rendezésében.
(Felvidék.ma)