A fenti idézet lesz az idei jászói 26. Mécs László Szabadegyetem jelmondata, amivel nem Vörösmarty korát szeretnék visszahozni, csupán a múltunkra tekintő tisztánlátásunk iránti adósságainkat kívánják rendezni („végre közös dolgainkat”), hogy a jövőbe pillantva ne a ránk bocsátott ködképek vezessenek félre. Július 8-án ismét Jászón lobog a rendezvény lobogója.
A nyári művelődési táborok gyökerei a felvidéki magyarság életében közel száz esztendőre vezethetők vissza. Azokra az időkre, amikor az ország önkényes nagyhatalmi feldarabolása után, a megmaradás érdekében, önszerveződésre kényszerítette az idegen megszállás alá került magyar nemzeti közösséget.
Azokra az időkre, amikor Mécs László a Hajnali harangszóval elsőként jelentkezve hirdette, hogy ezt a szellemiséget nem lehet hatalmi szóval eltiporni.
A Jászón pappá szentelt premontrei szerzetes idejében felismerte a helyzet veszélyforrásait, amire gyógyírt is felmutatott, amint a Vadócba rózsát című versében is jelzi:
„Most konferenciáznak a nagy szélhámosok,
hogy csírában megöljék, mi újra él, mozog…
S míg lakomákon dőzsöl, ki milliókat ölt:
(én) vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld!”
A két világháború között a cserkészmozgalom vállalta a fiatalok felkészítését, és az Egyesült Magyar Párt tűzte ki célul e közösség érdekvédelmét. Nem egyéni hírnév, dicsőség vagy anyagi haszon miatt, hanem a megszentelt élet jegyében megfogant alázatos népszolgálat iránt elkötelezve! Ennek volt példamutató elöljárója Isten szolgája Esterházy János, aki 12 évig vállalt önzetlen szolgálatot népéért a jogtiprások ellenében, majd 12 évet töltött a kommunisták börtönében. Mindvégig hű és igaz keresztény emberként.
1945 után viszont betiltották a magyar nyelvet és a cserkészmozgalmat is. Majd amikor engedményeket kényszerített ki a nemzetközi helyzet, az elrabolt jogokból némi alamizsnát visszaadtak. Akkor, 75 éve alakult meg a Csemadok. Ennek keretében indult el egy újrakezdés. A népművészeti csoportok és az ifjúsági klubok jártak élen. 60 éve jött létre a pozsonyi József Attila Ifjúsági Klub, amiben vezető szerepet vállalt Duray Miklós. Ám az 1968-as reményeket elsöpörte az újabb kommunista visszarendeződés. Így lett később ő is a kommunista börtönök rabja.
Ám ezt a szellemiséget nem lehetett megtörni, és akadtak mindig, akik a vadócba rózsát oltva, a rózsáknak kertet és kertészt igyekeztek szerezni.
Ennek a küldetésnek letéteményese ma is, több évtized óta, minden nemzetvesztő, liberális és haszonleső szélkakas ellenében a jászói Mécs László Szabadegyetem. (Az 1965-ben indult Nyári Ifjúsági Táborok, majd az őrsújfalusi és somodi művelődési táborok folytatója, tehát immár legalább 60 éves tapasztalatok és hagyományok végvárainak őrhelyén!)
Az idén július 8-tól 15-ig a premontrei apátsági templom közelében várják az érdeklődőket.
A műsorokra ingyenes a belépés, ám távolabbról érkezőknek a felújított faházakban háromszori étkezéssel személyenként napi 30 euró ellenében még lehet jelentkezni. Akik gyermekekkel érkeznének, azok számára a hét folyamán megvalósuló napközis tábor csekély hozzájárulásért nyújthat segítséget, közben a felnőttek naponta akár 10 rendezvénynek, előadásnak, vetítésnek a részesei is lehetnek.
Július 8-án a kárpátaljai Credo zenekar Ne hagyjátok a templomot s az iskolát! című műsora adja meg az alaphangot.
A több tucatnyi műsor keretében lesz előadás Mécs Lászlóról, Szent Lászlóról, Gömörről és a palócokról, a barlangokról és a magyar fociról, nemzeti értékekről és nemzetvédelemről, a keresztény szellemiség megtartásáról, a keresztény iskolákról, úti beszámolók Amerikából és Ausztráliából, könyvbemutatók és egyebek.
Az előadók között ott lesz Koltay Gábor filmrendező (a Honfoglalás és az István, a király rendezője), Szántai Lajos és Popély Gyula történész, Kű Lajos labdarúgó, Zombori Ottó csillagász, B. Kovács István Gömö-kutató, Gál Lajos geológus, Farkas Ottó helytörténész, Bárdos Gyula Csemadok-elnök, Daragó Károly borlovag nagymester, Czapáry-Martincsevics András kutató, Orosz Őrs, Molnár Imre és mások.
Esti vetítések is lesznek, a rendező vagy az operatőr jelenlétével. Például a Semmelweis, Most vagy soha, Honfoglalás és a közelmúltban elhunyt T. Nagy Imre utolsó filmje. A búcsúesten az apátsági templomban a somorjai Gaudium régizenei együttes lép fel, Balassit és kortársait idézve, Németh Imre vezetésével.
A szabadegyetem a premontrei apátsági templomban hálaadó vasárnapi szentmisével zárul, ahol a Szent Korona másolatát is kihelyezik. Ezzel arra is rámutatva, hogy népünk megmaradása nem gyarló politikai pártoktól és döntésektől, nem önjelölt kalandorok vagy bugrisok magamutogatásán múlik, hanem Isten akaratától függ. Csak el kell fogadnunk, be kell fogadnunk Őt hajlékunkba. Nélküle semmivé válunk, de véle a teljesség felé léphetünk tovább.
A szabadegyetem főszervezője a Csemadok Kassa környéki területi választmánya, Zborai Imre szervező titkár vezetésével.
(Mihályi Molnár László/Felvidék.ma)
