Július 26-a állandó időpontja a nyitrai Szent László-emlékmisének. A szentmise régebben még a várban, az elmúlt években pedig már a piarista Szent László-templomban kerül megrendezésre.
A Lévai Szent László Kör nevében régebben busszal, ma már sajnos csak pár autóval képviseljük városunk és a környező falvak katolikus magyarságát, de már szinte elképzelhetetlen, hogy képviseletünk nélkül maradjon az esemény.
Az idei szentmise ismét egy gyönyörű alkalom volt, hogy felidézzük Szent Lászlót, mint a mai ember példaképét is, s ezt többek között Sándor Mariannak, Zeman Istvánnak és a csodás szervezőcsapatnak köszönhetjük. A kántori feladatokat Stubendek László, komáromi kántor vállalta ismét. A szentmisét a 2024-es évben ft. Hegyi Péter érsekújvári káplán vállalta el.
Ahogy szentbeszédében elmondta: „A láthatatlan gyökerek adják az alapot a fáknak is: a gyökerek az idősek, az ágak, levelek és termések pedig a fiatalabb generáció. Nekünk fiatalok folyamatosan kötődnünk kell a gyökereinkhez, hiszen belőlük élünk. Azt a magasztos feladatot kaptuk, hogy észleljük és elfogadjuk a köteléket és biztosítsuk annak folytonosságát, vagyis az életet.
Vegyük példának Szent Lászlót: a beszédben igazmondónak, az ígéretekben állhatatosnak maradni, az ítéletekben igazságosságot szolgáltatni, odafigyelni, adakozni, gyakorolni az irgalmasságot, felelősségtudatot és alázatosságot.
László király hősies volt és igazságos, és ezért nekünk sem szabad beleesni a gőgbe, hiszen ez lesz minden erény alapja. László célja volt az Isten akaratát szolgálni, mert neki terve van velünk. Az imákból vesszük az erőt, és így az a hős, aki tud imádkozni. A hősök kaptak képességeket, melyeket okosan, egy zökkenőkkel teli életúton kell felhasználni az imával karöltve. Mert a hős legfőképpen az imából veszi az erőt, az a hős, aki tud imádkozni: tud kérni, adni, kapni és elfogadni, s emellett várakozással telnek a mindennapjai. De nem passzívan és tétlen sóhajtozással, hanem az üdvösségre való várakozással. Szent László mindig kitartott a jó ügyekben és sosem adta fel.”
Péter atya fontosnak tartotta, hogy külön szóljon az idősekhez is, mint a fák gyökereihez. Bátorította őket, hogy osszák meg élettapasztalataikat és energiájukat a fiatalabb generációval, beszélgessenek velük, buzdítsák és dicsérjék őket. Egy nap majd meg fogják érteni az értük hozott csendes és alázatos áldozatot. Még van idő megmenteni az individualizmustól szenvedett betegebb ágakat és terméseket, csak szükség van a párbeszédre. Hegyi Péter ezután a fiatalokhoz fordult, odafigyelésre és tiszteletre buzdította őket az idősebbek iránt, akikkel törődniük kell. De ugyanúgy az egyház is a kezét nyújtva feléjük.
Szent László élete minden generációnak példa lehet még ma is. Legyünk mi is egy tiszták, hősök. Isten áldja az egész szervezőcsapatot ezért a csodás szentmiséért!
A szerző a Lévai Szent László Kör tagja.
(Ivkovič Krisztina/Felvidék.ma)