Szent István királyunkra emlékeztek a hétvégén az ausztriai Németóváron (Bad Deutsch-Altenburgban). A koszorúzási ünnepségen beszédet mondott Molnár Ilona, a dunaszerdahelyi Szabó Gyula Szakközépiskola volt igazgatója.
Az alábbiakban teljes terjedelemben közöljük köszöntő szavait.
Szent István királyunk emlékező ünnepségének, tisztelt állami és egyházi képviselői, szónokai, szervezői, művészi szereplői, határon innen és határon túlról érkezett jelenlevői! Együtt emlékezünk ma múltunkra, büszkén éljük meg jelenünket, és reménységgel tervezzük a jövőnket.
Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a Felvidékről érkezett szlovákiai magyarok, valamint a királyfiakarcsai Petőfi Baráti Társulás tagjai és elnökének, Erdős Péter nevében köszönthetem Önöket Németóváron- Bad Deutsch-Altenburgban Szent István királyunk szobrának koszorúzási ünnepsége napján, 2024.szeptember 15-én.
Bennünket, Szent István szobránál összejött embereket összeköt a nemzeti összetartozásba vetett erős hitünk és elkötelezettségünk.
A magyar történelem Ausztriához kapcsolódó ritka szép emléke a Bad Deutsch-Altenburg-i/németóvári Maria templom. A település temetőjében ma is látható román-gótikus templom elődjét a legenda szerint Szent István királyunk alapította 1027-ban. Első királyunk emlékére sokáig zarándokoltak ide a magyarok. Szent István nemcsak a keresztény hit bevezetése révén alkotott nagyot, hanem államiságunkat is megalapozta. Főszerepet játszott a Kárpát-medencében élő magyarok és velük egy tágas határmezsgyén élő más népek működőképes államiságának megteremtésében. A mai napon elmondhatjuk, hogy népeink különbözősége révén egyesíthetnénk, megerősíthetnénk nemzetünket. A szlovák állam és kormány feladata lenne, hogy dolgozzon a nemzeti kisebbségek kultúrájának és hagyományainak ápolásán.
Nemzetközi Duna Filharmónia tagjai a templombeli koncert után (Fotó: Szabó Miroslav)
2004-től, a Szent István szobor felállításától immár hagyománnyá vált az 1964-ben alakult Bécsi Magyar Kultúregyesület, „Europa”-Club szervezésében minden évben ünnepi megemlékezést tartatani az Ausztriában élő magyarok és osztrákok, Magyarország területéről és Felvidékről érkezett magyarok részvételével. Azóta is minden évben ünnepélyesen megkoszorúzzuk Szent István királyunk mellszobrát, mely minden alkalommal a Nemzetközi Duna Filharmónia hangversenyével valósul meg Katona Ágnes, elnök asszony vezetésével a Mária templomban.
A CENTROPE a középeurópai, határon átnyúló együttműködés figyelemre méltó kulturális eseménye a diaszpórában élő ausztriai és felvidéki magyarság identitásának ápolásában. Ennek a hagyománynak a kialakításában kulcsfontosságú szerepe volt néhai Smuk Andrásnak, az „Europa“-Club akkori elnökének, neki köszönhetjük, hogy személyes tapasztalatai által rávezetett arra, hogy a magyar nemzet valójában személyes kapcsolatok hálózata. Az Ő emlékének is adózva kerül sor a mai koszorúzási emlékező ünnepségre Szent István királyunk tiszteletére Németóváron-Bad Deutsch-Altenburgban.
Az így működő rendszeres együttműködést, találkozókat, a szoros emberi kapcsolatok tudják legjobban megerősíteni. Ezért ennek érdekében fontosnak tartjuk azokat a rendezvényeket, ahol mi magyarok találkozni tudunk, mely által átélhetjük összetartozásunkat.
Hiszen Ausztria és Magyarország, Szlovákia hagyományai és kultúrája kiegészítik egymást. Mert „Azé a nemzedéké és népé a jövő, amelynek lesz a jövőhöz akarata és tettereje.” (Max Planck, Nobel-díjas fizikus)
Amíg Ausztriában a magyarság szórványban él, az identitás megőrzése a kultúra, az egyházak által történik, addig napjainkig Szlovákiában a magyarság tömbben él, kivétel a Nyitra és Szenc melletti szórvány.
Petőfi Baráti Társulás képviselői (Fotó: Szabó Miroslav)
Nekünk, Szlovákiában élő magyaroknak fontos magyarságunk megtartása, melynek fő bástyái a magyar tanítási nyelvű oktatási intézményeink, melyek létezését a demográfiai folyamatok, csökkenő gyereklétszám, migráció, elvándorlás és asszimiláció nem kis mértékben befolyásolják.
Azonban a magyar iskolákba járók létszámának növekedését azzal érhetjük el, hogy az oktatás minősége jobb lesz, mint a többségi nemzet, illetve idegen nyelvi iskolákban levő oktatás színvonala.
Optimizmusra ad okot, hogy a 2024/25-ös tanévre százzal több elsőst írattak be magyar iskolába az utóbbi 10 év átlagánál.
A múltunk pedig jelzi, hogy „Felvidék mindig, ma is bástyája és végvára volt a magyarság nagy szerepének, s ismerte és őrizte a varázsszót, a szép szavú, a szárnyaló lelkű, a fogékony és érzékeny magyar műveltség varázsát” – a Márai Sándor Az örök Felvidék című írásából vett idézet is azt
bizonyítja, hogy a felvidéki magyarság örök értékét a műveltségnek a bástyái és végvárai jelentik. Kevés nép dicsekedhet olyan gazdag kultúrával, irodalommal, annyi magyar származású Nobel-díjas tudóssal, mint a magyar.
Tartsuk hát szem előtt Bessenyei György, a magyar irodalom programadójának Bécsben íródott Magyarság röpiratából gyakran idézett szállóigévé lett mondatát: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.“, mellyel a magyar nyelv európai szintre tevését szorgalmazta. Ha ezt tudatosítjuk, akkor a jövőnk is értékeinket megőrző lesz, és örökségteremtő életet élhetünk tovább.
Ez a mai nap is bizonyítéka annak, hogy az ünnepségen résztvevőket a magyar nyelv és kultúra köti össze. „Magyarnak lenni büszkeség, magyarnak lenni kiváltság, magyarnak lenni küldetés, magyarnak megmaradni kiállás, hitvallás.“ Dr. Hankó Balázs, Magyarország kultúráért és inovációért felelős miniszterének szavai után elmondhatom: Hitem és meggyőződésem, hogy a magyar nemzethez való tartozás nem mérhető semmivel, ezzel születünk, ez bennünk marad, amíg élünk.
(Felvidék.ma)
Fényképek Szabó Miroslav
