Aknamezők a harctereken és az oktatásügyben, és a közösségre lelő kincskereső – megjelent a MAGYAR7 48. száma.
160 országban tiltják a taposóaknák gyártását, azok használatát, a szellemi képességeiben megkérdőjelezhető ember, aki valamilyen végzetes „tévedés” folytán az USA – hál´ istennek hamarosan leköszönő – elnöke, utolsókat rúgva, nagylelkűen odaajándékoz Ukrajnának más fegyverekkel együtt egy csomó gyalogsági aknát. Talán adventi ajándékként Európának. Mi ez a ballisztikus, nagy hatótávolságú rakétákhoz képest, kérdezhetnénk, amelyek gyárkémény nagyságúak, és egy kisvárost képesek elpusztítani? A taposóakna „csak” egy-két katonát szaggat szét, ha gyanútlanul rálép. Kövesdi Károly: Aknamezők
A Metszetben szemtanúkat és a fiatalabb korosztály képviselőjét kérdeztük az 1989-es bársonyos forradalom napjairól és utóéletéről.
A harmadik tél előtt a címe Kocur László külpolitikai jegyzetének. Az ukrajnai „hadiüzem elpusztításán túl a válaszcsapásnak komoly üzenetértéke is van. Bár most konvencionális töltettel lőtték ki, az Oresnyik nukleáris töltet hordozására is alkalmas. És bár a válaszcsapást Ukrajna szenvedte el, az üzenet a nagy hatótávolságú fegyverek oroszországi használatát engedélyező európai államoknak is szól: elérhetők vagytok.”
Múlt csütörtökön a budapesti Várkert Bazár adott otthont a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) plenáris ülésének. A legmagasabb szintű nemzetpolitikai fórum immár huszonkettedik alkalommal került megrendezésre. Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár emlékeztetett, 2025 a jövő nemzedék éve lesz, kiemelten a fiatalokat célzó nemzetpolitikai programok kerülnek előtérbe. A cél az, hogy a fiatalokat a kultúra, az oktatás, az egyházi élet és a sport területén is minden eszközzel támogassák.
Kolek Zsolt: MÁÉRT: bővülő mozgástér, változatlan prioritások.
Sose gondoltam volna, de a számok nem hazudnak: Az első csehszlovák időszak éves fogyása nagyjából fele volt a jogfosztottság évei alatt mért csökkenésnek. A mai időszak fogyásának mértéke pedig csupán negyede-ötöde az első csehszlovák állam idejében mért adatnak. A csökkenés mértéke tehát ma a legkisebb – ha ez vigasztal valakit. Somogyi Szilárdnak igaza van, amikor azt írja a Gyurovszky-Baki szerzőpáros könyvéről, hogy nem benyomásokról, hanem elemzésekről van benne szó. A szerzők szerint meglenne a parlamenti képviseletünk, ha az aktorok nem a kultúrharccal lettek volna elfoglalva.
Rájár a rúd az utóbbi időben az önkormányzatokra!
A nyár igazi különlegessége volt a kiscsőszi Minden Magyarok Tánctábora.
A Kárpát-medencéből, valamint a diaszpórából is meghívtak vendégeket, hogy együtt éljék át a magyar kultúra, az ének és a tánc szeretetét. A legmesszebbről, a kanadai Vancouverből érkezett Molnár József és felesége Sieglinde. A velük készült beszélgetést 46. számunkban olvashatták. Most vejükkel, Bodó András Tihamérral és feleségével, Bodó Izabellával folytatja a beszélgetést Csermák Zoltán kinti életükről és kiscsőszi napjaikról. Címe: A Csendes-óceántól, a zsivajgó Kiscsőszig (II.).
Orvosi hivatását lelkiismeretesen végezte, de úgy gondolta, hogy az akkoriban Európa-szerte egyre nagyobb teret hódító homeopátiának („hasonszenvi gyógymódnak”) egyik apostola legyen Magyarországon. S lett is Szontagh Ábrahám, a homeopata orvos, aki tornaegyletet alapított, írja a Leporolt históriákban Lacza Tihamér.
A müncheni egyezmény jegyzőkönyvének záradéka értelmében a csehszlovák–magyar területi vita eldöntésére – amennyiben a kétoldalú tárgyalások nem vezetnének eredményre – újabb négyhatalmi konferencia lett volna hivatott.
Szűkebb pátriájuk értékeit kutató ifjú diákok és őket ösztönző, lelkes pedagógusok éltetik a Kincskereső mozgalmat. Szakértő zsűri biztatja további munkára a fiatalokat, akik előadásaikkal bizonyítják, aki kincset keres, közösséget talál. A Kincskeresők legutóbbi konferenciájáról küldött hangulatos beszámolót Szomolai Andrea.
1964. december 18-a mérföldkő volt a füleki tanárok, diákok és szülők életében, amikor korszerű, öt pavilonból álló épületegyüttesbe költözött a magyar iskola. Az idén 60 éves a füleki II. Koháry István Alapiskola ünnepségéről tudósít Agócs Szvorák Emese.
A kora esti órákban ünnepélyes keretek között adták át a helyi művelődési házban a 2024-es Pogány Erzsébet-díjat Reiter Krisztinának, olvasható Lacza Gergely cikkében.
A négy tehetséges zenész, Zsapka Attila, Vadkerti Imre, Sipos Dávid és Szűts István egyenként is a felvidéki, sőt, a Kárpát-medencei magyarok nagy kedvence, de a tíz évvel ezelőtt megalapított Akusztik kvartett is, amely sajátos missziót teljesít a magyarlakta tájakon. A komáromi Egressy Béni Városi Művelődési Központban megtartott jubileumi nagykoncertjükön csodálatos művészi élménnyel gazdagították a hallgatóságot, a nemzettudatát is erősítve egyben. Nagy-Miskó Ildikó: Lélektől lélekig az Akusztikkal.
Ady Endre költészete új irányt mutatott a magyar irodalomban. Vitathatatlan zsenije műveiben él tovább. De vajon milyennek látta őt a közvetlen környezete? Mennyit értett, mennyi érzett az ő folyamatos, nyugtalan izzásából? Két kiváló színész, Berényi Dávid és Bánfi Kata három nő szemüvegén keresztül láttatja a költő alakját. Bokor Klára: Vajon milyennek láttál?
Dúdor 75 – A gömöri Ikarosz. A fiatalon, tragikus körülmények között elhunyt Dúdor István festőművész emléke előtt tisztelegtek születésének 75. évfordulója alkalmából szülőfalujában, Deresken. Erről küldött beszámolót Virsinszky Tamás.
A Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetsége évente két alkalommal szervezi meg csapatépítő tréningjét.
Egyszer a nyugati, egyszer a keleti országrészben jönnek össze egy hétvégén a szövetség aktív tagjai, akik az év során részt vállalnak rendezvényeik lebonyolításában, azok szervezési feladataiban. A keleti találkozóról tudósít Molnár Gabriella Merre tart a keleti kisvállalkozó? címmel.
Beleszületett a gazdálkodásba, szülei is állattartók voltak, látta hogyan készül a sajt és a túró, édesapjával lucernát gyűjtött, szalma- és szénakazlakat raktak, szőlőt préseltek, kukoricát törtek, morzsoltak, daráltak, birkát nyírtak és vágtak, disznót ellettek. Tapasztalata tehát megvolt, így 13 évvel ezelőtt belevágott a gazdálkodásba. A Zalabán élő Tóth Katalinnal beszélgetett Kaszmán Zoltán.
Sóvári-hegység, Sáros keleti őre a címe a Hazajáró legújabb kiadásának. Ezúttal a nem túl ismert és közkedvelt tájról tudhatunk meg fontos részleteket és érdekességeket.
Lehet, túlzásnak tűnik már most a karácsonyi sütéssel „riogatni”, de tapasztalataim szerint ezek az utolsó hetek olyan gyorsan elszaladnak, hogy jobb előkészülni, megtervezni, hogy mit is szeretnénk az ünnepi asztalra tenni, írja Balogh Tímea. Kínálata változatos, megtalálják az Íz-lelő rovatban.
A MAGYAR7 hátlapján ezúttal Talamon Alfonz diószegi szobrát láthatják. A közéleti hetilapban természetesen megtalálják a keresztrejtvényt és a részletes műsort is.
(ma7.sk / HE, Felvidék.ma)
