Mint minden évben, idén is már novemberben átvette a Betlehemi Lánggyermek a békelángot. 2024-ben nem Betlehemből, hanem a felső-ausztriai Christkindl zarándoktemplomból, Steyrből, Betlehem testvérvárosából jön a betlehemi békeláng.
A jelenlegi közel-keleti helyzet miatt idén nem volt lehetséges a szokásos gyertyagyújtás a betlehemi Születés temploma alatti barlangban, a Jézus szülőhelyét jelképező ezüst csillag örökmécseséről. A Közel-Keleten zajló háború miatt idén a tavaly elhozott és azóta őrzött lángot továbbítják.
A szervezők tudatos döntést hoztak azzal, hogy idén is folytatják a karácsonyi hagyományt.
A jelenlegi geopolitikai helyzet különösen megmutatja, mennyire sérülékeny lehet a béke.
A Betlehemi Békeláng ebben az évben rendkívüli jelentőséggel bír, mint a remény szimbóluma és a béke globális felhívása” – nyilatkozta Klaus Obereder, az ORF felső-ausztriai regionális igazgatója a szervezők nevében.
Felvidéken a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetségnek (SZMCS) köszönhetően követhető a láng útja Szlovákia magyarok által lakott vidékein. A cserkészek központi lángátadó ünnepélyére december 15-én kerül sor 9 órai kezdettel a pozsony-óvárosi Ferences templomban.
A szervezet létrehozott egy közösségi oldalt, illetve egy honlapot is, amelyen követni lehet a békeláng felvidéki útját.
Mint írják, a lángot bárki ingyen átveheti, és arra buzdítanak, hogy adják tovább minél többen, eljuttatva ezzel a karácsony igazi fényét az otthonokba. A honlapon folyamatosan frissülő online-térképen bárki kikeresheti a hozzá legközelebbi települést, ahol elérhető a láng és az is, kit kell keresni az átvétellel kapcsolatban. Az átvételhez csak egy időjárásbiztos, szélálló tűzforrásra van szükség, például zárható mécsesre.
A láng december 15-én ér el Párkányba, ahol a Szent Imre-templomban 17 órakor kezdődő szentmisén kerül átadásra. December 21-én a békeláng Gömör több településére jut el, december 22-én pedig Rimaszombatban a Keresztelő Szent János-templomba, ahová a reggeli, 9 órás misére érkezik.
∗∗∗
A betlehemi láng története a 11. századig nyúlik vissza, amikor II. Orbán pápa felhívására a keresztes hadjárathoz csatlakozva az olaszországi Firenzéből fiatal lovagok csoportja Jeruzsálembe ment. Céljuk a reményt jelképező békeláng elhozása volt városuk lakóinak. Visszatérésüket a pápa már nem élte meg, a lovagok ugyanis három évvel később, 1099-ben, épp karácsony előtt érkeztek csak vissza Firenzébe, az út viszontagságaitól megtörve. A békelángot a helyi katedrálisban helyezték el, az emberek innen vitték tovább saját otthonaikba. Ez volt a középkor első és utolsó békelángja, amelyet egyenesen Krisztus születésének helyéről hoztak.
A békeláng újkori története a szomszédos Ausztriában kezdődött 1986-ban. Egy szudétanémet származású hölgy felkereste az Osztrák Rádió és Televízió (ORF) felső-ausztriai szerkesztőjét az elképzelésével. Ötletével sikerült megnyerni az akkori felelős szerkesztőt, így rövid idő alatt létrejött a békeláng ötlete. Még abban az évben karácsony előtt elhozták azt Betlehemből repülőgéppel egy mozgássérült fiú segítségével Linzbe, hogy december 24-én az emberek már haza tudják vinni otthonaikba.
A szervezők eredetileg egyszeri alkalomra, figyelemfelkeltő akcióként tervezték a lángátadást, de az azonnal népszerű lett. Két évvel később az esemény már Ausztria határain kívülre is eljutott.
A közhiedelemmel ellentétben nem a cserkészek indították újra útjára a békelángot, még ha mára elsősorban már velük kötik össze azt. Egy bécsi cserkészvezető, Bertl Grünwald 1988 karácsonyán kapta meg először a békelángot szomszédjától, egy idős, fogyatékkal élő hölgytől, akivel addig csak látásból ismerték egymást. Ekkor vetődött fel az ötlet, hogy a gyermek- és ifjúsági mozgalmakkal közösen, elsősorban a cserkészettel még átfogóbbá tehető a lángterjesztés. A következő évben a bécsi cserkészek már beépítették karácsonyi kampányukba a békeláng terjesztését.
Nem várt lendületet adott mindennek a posztkommunista országokban végbement rendszerváltások után az újonnan, illetve újraalakuló cserkészettel való kapcsolatfelvétel. Ennek lett akkor fő szimbóluma a békeláng.
1989 karácsonyán így a cserkészek jóvoltából már az akkori Csehszlovákiába, a prágai Szent Vencel térre, illetve Magyarországra, Budapestre is eljutott a békeláng. Sőt, már Temesváron is fellobbant a láng. Szlovákiába először 1990-ben jutott el a szlovák cserkészek jóvoltából, akik az országon belül a vasút segítségével máris 72 településre juttatták el.
Az SZMCS 1991 óta az azóta elhunyt Lőrincz János pozsonyi öregcserkész kezdeményezésére veszi át a lángot osztrák cserkésztestvéreitől.
Azóta is minden évben fellobban a láng az örökmécsesről, Jézus születésének helyén, a betlehemi születés barlangjában, hogy aztán advent harmadik szombatján már mindenki számára elérhetővé váljon. A láng arra emlékeztet minket, hogy minden ember egyenlő Isten előtt, aki egykor emberré lett és mindörökké szeret minket.
A Betlehemi Békeláng mindenkihez szól. Megtanít arra, hogy a békét, ugyanúgy ahogy a lángot, embertől emberig kell továbbadni. A láng a karácsony szellemiségét szimbolizálja. Mutatja az utat nekünk, ahogy a csillag mutatta a pásztoroknak Jézus Krisztus születésekor. Óvni, táplálni kell, hogy ne aludjon ki, ahogy a békét és a szeretetet is az emberi szívekben.
SZE/Felvidék.ma/SZMCS
