„Pünkösd az élet ünnepe” – interjú Balga Zoltán atyával

A pünkösd a keresztény egyházi év egyik legmélyebb jelentésű ünnepe: a Szentlélek eljövetelének napja, amely a húsvét utáni ötvenedik napon a krisztusi közösség születését jelzi. De mit jelent ma ez az ünnep a hívők számára, és hogyan él tovább a hagyománya a 21. században?

Erről kérdeztük Balga Zoltán atyát, a prágai Szent Henrik és Kunigunda-templom mellett működő Magyar Katolikus Plébánia vezetőjét, akivel nemcsak a pünkösd teológiai és történeti vonatkozásairól beszélgettünk, hanem arról is, hogyan ünnepel a prágai magyar közösség, s hogy katolikus lelkipásztorként milyen személyes készülettel tekint erre az időszakra, és mi az az üzenet, amit az ünnep a mai ember számára hordozhat.

Mit jelent a pünkösd ünnepe a keresztény hit szerint? A húsvét utáni ötvenedik nap miért kap különös hangsúlyt az egyházi évben? Hogyan kapcsolódik a Szentlélek eljöveteléhez?

Pünkösdkor a Szentlélek kiáradását és az egyház megalapítását ünnepeljük. A karácsony és a húsvét után a pünkösd a harmadik legfontosabb keresztény ünnep. Az ünnep Jézus Krisztus megváltó munkájának csúcspontját jelzi, a születésétől kezdve, halálán és feltámadásán át, a mennybe való visszatéréséig és az Atyaisten jobbján való helyének elfoglalásáig.

Onnan kezdve Jézus elküldi a Szentlelket az apostolokra, hogy megerősítse és vezesse őket, amikor Jézus Krisztus bizonyságtételét terjesztik minden nemzetnek. Ez világmegváltó esemény volt, mert akkoriban Jeruzsálemben mintegy 3000 ember jutott hitre Jézus Krisztusban a Szentlélek munkája által.

Az Apostolok Cselekedetei közelebbről rávilágít a pünkösdi eseményre, amikor beszámol arról, hogy heves szél, mennyből jövő hangok és tűznyelvek jelentek meg az apostolok fején. Minden ezzel kezdődött. Ezt a hatalmas isteni erőt elevenítjük fel minden évben pünkösd ünnepén, kérve Isten Lelkét közösségeinkre és személyes életünkre egyaránt.

Hogyan változott a pünkösd ünneplésének formája az évszázadok során a katolikus hagyományban? Mely elemei maradtak meg, és melyek alakultak át?

Pünkösdkor az ószövetségi választott nép arról emlékezett meg, hogy Isten a Sínai-hegyen Mózes által adta a Törvényt, azaz a Tízparancsolatot. De pünkösd ünnepe többek között a nyári aratási idény hivatalos kezdetét is jelentette. Az ünnepet a későbbi hagyományban zárásnak is nevezték, mivel lezárta a húsvéttal kezdődő tavaszi ünnepkört.

Az első keresztények lényegében az egész húsvétot követő ötvennapos időszakot pünkösdnek nevezték és csak a húsvéti időszak lezárásának tekintették. Keresztelni ennek az időszaknak az elején és a végén, tehát pünkösdkor volt szokás. A 4. századtól lett külön ünnep a pünkösd, korábban ugyanis Urunk mennybemenetelének ünnepével közösen ünnepelték a Szentlélek kiáradását. A későbbiekben ún. nyolcada is volt az ünnepnek.

A mai gyakorlat szerint egy napra „korlátozódik” az ünnep, több helyi egyházban pünkösd vigíliáján ma is keresztelnek és pünkösdvasárnap a székesegyházakban ünnepélyes keretek között szolgáltatják ki a bérmálás szentségét.

2018 óta az egész római katolikus egyházban a pünkösdöt követő hétfőn ünneplik a Szűz Mária, az Egyház anyjának liturgikus emléknapját ünneplik.

Milyen lelki üzenetet hordozhat a pünkösd a mai ember számára? Mi az, amit különösen fontos lenne újraértelmeznünk vagy tudatosítanunk belőle?

A húsvéttól pünkösdig tartó ötven nap arra szolgál, hogy ismét (lelki) emberré váljunk. A húsvéti evangéliumok és a húsvéti történetek, Krisztus mennybemenetelének és a Lélek pünkösdi kiáradásának elbeszélése az önmagunkká válás és a feltámadás útját írják le mindennapjaink közepette. Az önmagunkká válás folyamata a Lélek várásától a Lélek pünkösdi elküldéséig tart. Csak a Szentlélek kiáradása után jutunk el teljesen önmagunkhoz, csak akkor ébrednek fel képességeink és lehetőségeink, csak akkor alakul át bennünk minden. Mintha minden virágzani kezdene.

Pünkösd az élet ünnepe. Ha a Szentlélek, aki kezdetben a vizek felett lebegett, átjár minket, új teremtéssé válunk, találkozunk saját eredetünkkel, azzal az ősképpel, amelyet Isten alkotott belőlünk. A Szentlélek által képesek vagyunk újra felfedezni saját küldetésünket.

A pünkösd nem csak egyénről szól, hanem az egyház eredetéről és növekedéséről – az egyház születéséről. Amikor a Szentlélek leszáll az emberekre, egyesíti őket, lehetővé teszi számukra, hogy olyan közösséget alkossanak, amely nyitott minden kereső és érdeklődő számára. Olyan közösség jön létre, amely kitör a szorongásból, és a világ kovászává válik.

Az ember akkor válik emberré, amikor a közösségére támaszkodik, és együtt vesz részt abban a munkában, amelyet Isten mindannyiunkra bízott: hogy ezt a világot Isten akarata szerint alakítsuk, és hogy rányomjuk Isten Lelkének jellegét. Az egyház azok közössége, akik együtt tesznek tanúságot Jézus feltámadásáról. Erre kapunk küldetést és erőt pünkösd ünnepén.

A prágai magyar katolikus közösség körében miképp szokták ünnepelni a pünkösdöt? Az elmúlt években voltak-e rendhagyó elemei, például zarándoklatok, ünnepi szentmisék vagy közösségi rendezvények? Vannak-e már kialakult hagyományok, sajátos szokások? Ebben az évben mikor és hogyan ünnepel a prágai magyar közösség?

A prágai magyar katolikus közösségben pünkösd ünnepe hagyományosan szentmisével kezdődik, amelyet szeretetlakomával folytatunk a plébánia közösségi termében. Nagy ajándék és kegyelem, hogy néhány évvel ezelőtt pünkösdkor egy 45 fős csoporttal sikerült elzarándokolni a csíksomlyói búcsúba. Ez sokak számára maradandó élmény mind a napig. Gyakran hallom, hogy a hívek szívesen emlékeznek vissza az erdélyi zarándoklatra, és a prágai ünnepség során ezek az emlékek jutnak ismételten a felszínre.

Ön hogyan készül személyesen a pünkösdi ünnepre lelkipásztorként, és milyen gondolatokat igyekszik átadni a híveknek ilyenkor?

Számomra ez az időszak a megújulásról, a Szentlélek jelenlétének tudatosításáról szól, tudomást téve arról, hogy az erő, a hit és az irgalom forrása Isten Lelke. Minden évben kilenceddel készülök pünkösd ünnepére.

A híveknek ilyenkor azt próbálom hangsúlyozni, hogy a Szentlélek kiáradása nem csupán egy történelmi esemény, hanem minden nap velünk van, erővel és bátorítással. Arra hívom őket, hogy nyissanak a Lélek vezetése felé, és kezdjenek el tudatosabban élni a Szentlélek ajándékaival a mindennapokban.

Bartalos Nikolas/Felvidék.ma