A XXXV. Szent István-napok keretében koszorúzási ünnepséget tartottak augusztus 23-án a nagymegyeri Szent István-szobornál.
Az ünneplő közösséget Horony Ákos, kisebbségi kormánybiztos köszöntötte, aki ünnepi beszédében hangsúlyozta, Szent István királyt nemcsak a keresztény magyar állam megalapítójaként, hanem az egyház szentjeként is tiszteljük. Hozzátette, hogy Szent István műve nyomán olyan keresztény Magyarország jött létre, amely a történelem legsúlyosabb csapásait is képes volt túlélni.
A továbbiakban történelmi visszatekintést nyújtott a magyarság megpróbáltatásairól: a tatárjárástól és a török hódoltságtól kezdve a szabadságharcokon át a világháborúkig. Mint fogalmazott:
„A magyarságot az elmúlt évezred során számtalanszor temették,
-mondta, felsorolva, hogy a tatárjárás borzalmas pusztítása, a török hódoltság másfél évszázada, a Habsburgok elleni felkelések, szabadságharcok, a világháborúk mind megtépázták népünket, de mégis meg tudott maradni, meg tudta őrizni magyar öntudatát, nyelvét és kultúráját.
-
- Fotó: Szűcs Zsuzsanna
-
- Fotó: Szűcs Zsuzsanna
„Az elmúlt száz év megpróbáltatásait is túléltük. Pedig voltak idők, amikor saját szülőföldünkön, nemzetiségünk miatt vagyonunktól fosztottak meg bennünket, iskoláinkat lezárták és anyanyelvünk használatát tiltották” -emlékeztetett a kisebbségi kormánybiztos, hozzátév, hogy a kisebbségi sors ma is számos kihívás elé állítja közösségeinket, hisz nemzeti identitásunk, nemzetiségünk megtartása akaratot, kitartást, külön erőfeszítést és sokszor határozott kiállást igényel mindannyiunk részéről.
„Az állam helyettünk nem fogja megőrizni nyelvünket, nem fogja helyettünk ápolni kultúránkat. Csak ha saját magunk is igényt mutatunk ez iránt, és kiköveteljük magunk számára, hogy egyenlőként kezeljenek bennünket. Akkor lehetünk teljes jogú polgárai az országnak”
-jegyezte meg.
A helytállás fontosságát hangsúlyozva kifejtette: ha döntéseinkben visszatükröződik az akarat a nemzetiségünk megőrzésére, például amikor gyermekünknek iskolát választunk, vagy amikor a mindennapokban ragaszkodunk anyanyelvünk használatához, vagy nem utolsó sorban, amikor a választásokon képviselőket megbízzuk azzal, hogy közösségünk és szülőföldünk érdekeit képviseljék, akkor
az egyéni helytállás közösségi erővé válik.
Horony Ákos emlékeztetett, hogy az állam nem őrizheti meg helyettünk nyelvünket és kultúránkat, ez közös feladat: „Ha összefogva nem vetjük meg szilárdan a lábunkat, ha nem őrizzük meg mindazt, ami megtart bennünket, akkor a magyar jövőről mondunk le saját szülőföldünkön” – figyelmeztetett. Kisebbségi joggal foglalkozó jogászként és nemzeti kisebbségért felelős kormánybiztosként kijelentette: csak azok a nemzeti közösségek tudnak fennmaradni, amelyek mind egyénileg, mind közösségként ki tudnak állni saját jogaikért.
Szűcs Zsuzsanna/Felvidék.ma
