A kassai MaJel Rovásban szeptember 11-én nyílt meg dr. Bódi Barbara festőművész és szociológus tárlata, mely október 14-ig tekinthető meg. A képeket meg is lehet vásárolni.
Kovács Ágnes programigazgató köszöntötte a művészt és a látogatókat a hosszú és tartalmas nyár után. Major Eszter Anna művészeti író szavaival jellemezte Bódit, aki olyan megmerítkező, mindig mélyebbre és magasabbra törő művész, „aki innovatív alkotói attitűdjét tudományelméleti tevékenységgel támasztja meg, és ez a folytonos befogadás egy életen át tartó fejlődés lehetőségét és nagyvonalúságát adja a kezébe. Ez az önmagát inspiráló kreativitás, a képeit nézve, minket is átjár.”
Bódi Barbara, Kovács Ágnes és Csáji László Koppány (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Barbara a Rovás táboraiban is megfordult Tihanyban, Debrődön és Csíkszentkirályon. A most kiállított festményei is részben e táborokban születtek.
Ezután Dr. Csáji László Koppány: író, kulturális antropológus és ügyvéd, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének igazgatója nyitotta meg a kiállítást.
Dr. Bódi Barbara különleges színfoltja a magyar képzőművészetnek – szögezte le. – Az MMA művészeti ösztöndíjasával az általa vezetett intézményben ismerkedett meg. Azóta is lenyűgözi érzékenységével és aktivitásával. A 2023-ban a művészeti ösztöndíjasok számára megindított művésztelep egyik legaktívabb tagja. Így ismerkedett meg a Rovással is a debrődi alkotótáborban. Keresi, és nagyon gyorsan meg is találja a közös hangot a különböző nemzetiségű ismeretlen művészekkel, még ha nem is a képzőművészet területéről jöttek. Ennek oka, hogy az emberi érzések közös nevezőit keresi. A lélek által vont kéz ihlette munkák hatják át személyiségét.
Tükröm-tükröm – Jézus (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Mi is a „lélek”? Michelangelo szonettjében ezt írja: „A legnagyobb művésznek sincs oly álma / amit ne zárna bármely kocka márvány / önnön feleslegébe: míg, kitárván, / a lélek által vont kéz megtalálja.” (ford. Babits Mihály) E kétértelmű versben egyszerre az emberi és isteni lélekről esik szó. Bizonyos szempontból a kettő nem választható szét. Saját megfogalmazásában ez így hangzik: „Mindannyian az álmodozó Isten csöppnyi gondolatai vagyunk. / Hősök, egy szépen kigondolt, / épülő-múló, hömpölygő mesében. / Sorsunk nem az eltűnés, hiszen / örökléte csillog mindünk szemében. / Remélem, mosolyogsz, mesemondó, / amikor rám gondolsz éppen.” (Az álmodó Isten).
Tükröm-tükröm sorozat – Kisfiú (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
A kísérletező Bódi „anyagokkal, technikákkal, struktúrákkal és felületekkel, fényekkel, színekkel és árnyékokkal játszik. Egy főnixmadarat is megszégyenítene rendkívüli megújuló képessége.” E kiállításon is érzékelhető életművének sokfélesége. Fiatalsága, folytonos megújulási képessége okán a művészek számára ritkán megnyíló kalandba fogott. A tudomány világába lépett. Szociológus lett, majd a romológiai doktori iskolában szerzett PhD fokozatot. Tette ezt, a roma társadalmat és kultúrát belülről ismerő művészként és kutatóként. „Doktori dolgozatában a magyar roma képzőművészek világát, festészetét és életpályáját elemezte.”
E munka nagy hatást gyakorolt rá. Rádöbbent a cigány festőművészek dilemmájára: cigányságuk sokszor elfedi művészetük lényegét a kritikusok és a közönség szemében. Ennek alapján szemlélik, mérik őket, és nem az egyetemes művészet, vagy akár a magyar képzőművészet mércéjével.
A Tükröm-tükröm sorozat további darabja – Kislány (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Bódi Barbara autonóm alkotó. „Néha visszanyúl a roma festők hagyományához, hiszen sohasem kívánja megtagadni gyökereit. Máskor azonban saját utakat jár, amelyen nem szeretné, ha ezzel a szemüveggel szemlélnék őt. Kísérletező, az emberi lélek és a transzcendens reflexiók feltárása vonzza, akár figurális, akár absztrakt alkotásokat fest. Folyamatosan újabb és újabb területeken bolyong, vándorol, kalandozik, akár a szekerekkel, lovakkal, mesterségeik kiaknázása és a megélhetés érdekében vándorlók. Nemcsak a hajdani cigányok.” Ilyen tengeri és szárazföldi nomádok a világ minden táján élnek, sőt, vannak digitális nomádok is.
Kísérletei folyamatosan új világokba vágynak, de gyökereit sohasem felejti, miközben kutató tudós. Amiképpen a cigány festőművészek alkotásait, életútjait feltárta, mérföldkő a roma festőművészek művészettörténeti és társadalomtörténeti elhelyezésében. A tudomány és a művészet egyaránt vonzza. Az Embert keresi s benne az Istent, vagy épp fordítva. A kiállított művek között több alkotásában felfedezhető ez a látszólagos kétértelműség.
Végezetül még egy értelmezési síkra hívta fel a figyelmet: a természet és a misztikum találkozására.
Álomutazók, 2022 (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
E kavargó misztériumot érzi Bódi festményei láttán. Mindezek az értelmezési síkok, méretarányok és lélek-mélységek adják a kiállítás címét: ÉrzésTÉR képek (vizualizált belső utak). Ez egyben útjelző e kiállítás mélyrétegű értelmezéséhez.
Ezt követően Bódi vallott művészetéről, mely a belső utak képeit, az érzések térképét eredményezi. Számára a művészet az emberi érzelmek egyik legfontosabb megnyilvánulási formája, mely értékeket teremt. Minél érzékenyebbek vagyunk, annál szélesebb érzelmi spektrumot élhetünk át, s ez gazdagabb, sokrétűbb és izgalmasabb művészi megnyilvánulásokhoz vezet. A különböző művészeti irányzatok egyedi érzelmi tereket hoznak létre, amelyekbe – ha rájuk hangolódunk – beléphetünk és egy mélyebb élmény részesei lehetünk.
Amarilliszek, 2012 (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Ezért az érzelmi intelligenciát kimagaslóan fontosnak tartja. Ez egy szűrő, melyen keresztül érzékeljük és magyarázzuk a világot. Ez lehetővé teszi, hogy tudatosan fenntartsuk az élmények tapasztalatáramlását, áradását.
Ez a kiállítás a megélt érzelmi terek kialakítását célozza, egyfajta látható érzelmi térképet hoz 2017-től napjainkig. Az Ars Sacra Fesztivál keretein belül bemutat töredékeket a Tükör-tükör 12 részes ciklusból is. Ezek a művek drámai módon kifejezik, hogy legmélyebb érzelmeinkben sem vagyunk egyedül. Mások iránti nyitottságunknak és érzelmeinknek köszönhetően találkozhatunk. Meg tudjuk tehát osztani örömünket és bánatunkat.
Fantazma-Glória, 2020 (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Célja, gondolkodás látóhatárának kiszélesítése, hogy a néző lépjen át a sztereotípiákon és befelé forduljon, hogy mélyebb érzelmi szinteken mint emberek találkozunk ahol különbözésünk mint az emberiség természetes adottsága, mint a társadalmi értékek és sokrétűség tükröződése jelenik meg. Feladatunk, hogy legyünk egymás támasza és valódi értékek hordozói. Sajátos látásmódja szerint, mindannyian hősök vagyunk saját életünkben, akár egy a 12 apostol közül.
Legtöbb művét a természet inspirálta. Nem csupán a látvány, hanem a mögöttes energiák, áramlatok élményszerű megélése is megjelenik bennük. A hagyományos tájképet vagy növényvilágot életigenlő saját belső világává alakítja át. Ezáltal új jelentéstartalommal ruházza föl. A technikai és érzelmi kifejezés ezen sokoldalú játékát szeretné a továbbiakban elmélyíteni.
Flow-Folyam, 2024 (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
A „drBoba50” jubileumi korszaka célja egy egyedi, önazonos művészi karakter megalkotása. Egy kiforrott arculat megfestése, amely méltó módon tükrözi majd az eddig bejárt útját és az előtte álló új alkotói fejezeteket.
Kívánjuk, hogy ez a törekvése mindannyiunk gazdagodását szolgálja!
Balassa Zoltán/Felvidék.ma
