Felsőszeliben hagyomány, hogy az őszi betakarítás, a szüret végén díszes felvonulással járják végig a fiatalok a falut lovas kocsikon, és a kikiáltó, vagy a borgazda rímekbe foglalt versikével csalogatja a lakosságot az esti bálba.
Ez az esemény általában szeptember utolsó szombatján valósul meg, 29-e körül. Hogy miért éppen ekkor? Szeptember 29-e különleges nap a magyar néphagyományban – ekkor ünnepeljük Szent Mihály napját, ami egyben az ősz beköszöntének hivatalos időpontja is.
Ez a nap évszázadok óta fontos határvonal a paraszti gazdaság életében, hiszen a mezőgazdasági munkák jelentős része ekkorra lezárul, a természet felkészül a téli nyugalomra, az emberek pedig a hidegebb hónapokra. Szent Mihály napja a pásztorok életében igazi mérföldkő volt. Ezen a napon számoltak el a gazdákkal, ekkor kapták meg éves bérüket.
Szent Mihály napja sok borvidéken a szüret kezdetét is jelentette. A szőlőszedés fontos közösségi esemény volt, amelyben az egész falu részt vett. A munkát vidám hangulat, éneklés, tréfálkozás kísérte, a nap végén pedig közös vacsorával, mulatozással zárták a napot.
Felsőszeliben is régi szokás a szüret megünneplése, csak mára kicsit módosult a forgatókönyv. Az idei Mihály-napi vigasságok igazi verőfényes időben mentek végbe.
A művelődési ház udvarán már reggel óta szorgoskodtak a Csemadok helyi alapszervezetének tagjai. Pogácsákat sütöttek, nagy katlanokban gulyás és felvidéki káposztaleves készült. A nagyteremben elkészült a színpad díszítése, majd a szép ikebanák az ablakokat és az asztalokat is szebbé tették. Az épület előtt az idei terményekből és ételekből – alma, szőlő, zöldség, új kenyér, mákos pogácsa – összeállított ízléses kosarak álltak. A megjelent vendégeket Végh Piroska, a kultúrszervezet elnöke köszöntötte. A falu lelkészei megáldották a terményeket, majd a borgazda elmondta csalogató versét, felsorolva, hogy milyen program várható a nap folyamán. Ezután a kürtös belefújt a kürtjébe, s elindult a menet. A lovasokat két feldíszített hintó vezette. Végigjárták az utcákat, s több helyen megálltak, az utcabeliek pedig borral, pogácsával kínálták őket.
Közben a művelődési házban helytörténeti előadások hangzottak el, melyekkel a Kincskeresők előző évfolyamaira készültek a Széchenyi István Alapiskola tanulói.
Közülük Cetli Hanna Laura és Kontár Noémi a Felsőszeli a középkorban c. témáról beszéltek, felkészítőjük Nogely Mónika volt. A további két előadás A felekezeti iskolák a múlt század első felében, továbbá a Szüreti hagyományok falunkban témáról szóltak, Mészáros Magdolna és Morovics Ibolya tanítványai helyett e sorok írója tolmácsolta mindkét előadást.
Az esti gálát a Csemadok Felsőszeli Alapszervezetének Rozmaring éneklőcsoportja nyitotta meg egy szép mátyusföldi csokorral. A helyi iskolai citerazenekar is bemutatkozott Kubovics Alica vezetésével, mezőségi dalaik elnyerték a közönség tetszését.
A testvértelepülésről, Darnózseliből is jöttek vendégek. A Szigetköz tánccsoport moldvai táncokat, párost és szatmári táncokat mutatott be. A felsőszeli férfikar sem hiányozhatott a műsorból, mátyusföldi betyárdalokat énekeltek, majd bordalokkal szórakoztatták a közönséget.
A Kikelet citerazenekar zalai népdalcsokrot választott előadásra. A taps itt sem maradt el. A Nyíló Rózsa tánccsoport tardonai karikázót, magyar verbunkot és szatmári párost mutatott be.
Az ifjúság is nagy számban képviseltette magát, a Mátyus Táncműhely vezetője, Molnár Beáta és Demjén Máté Sándor az alapiskola mellett működő Höcögők tánccsoportnak a gömöri táncokat tanították be. A látványos koreográfia lenyűgözte a közönséget. Ezután gömöri botoló következett, végezetül a Mátyus a bodrogközi táncokat mutatta be. A Bendő zenekar közreműködése felejthetetlenné tette a műsort.
A Mihály-napi vigasságok közös vacsorával, majd kötetlen szórakozással folytatódott.
A magyar népdal, néptánc és népzene volt a főszereplője ennek az őszi rendezvénynek, melyen ismét beigazolódott, hogy a közösségben végzett tevékenység gazdagabbá teszi a lelket, s megerősíti magyarságunkat.
Köszönet az odaadó együttműködésért valamennyi szereplőnek, segítőnek, a családoknak és az anyagi támogatásért a Felsőszeli Községi Önkormányzatnak és a Bethlen Gábor Alapnak.
Fotó: Nagy Flórián, Németh Rajmund
Mészáros Magdolna/Felvidék.ma
