A XIX. Ars Sacra Fesztivál az idei Szentévben a magyar művészeti élet kiemelkedő eseménysorozata volt. A programokhoz ebben az évben is csatlakozott a Budapest-Krisztinavárosi Havas Boldogasszony Plébániatemplom is.
A Fesztivál keretében egy jeles eseménynek, Sztahura Ágnes Angelika SM nővér orgonakoncertjének lehettünk hallgatói. A művész nagy gonddal válogatta össze a programot, megcsodálhattuk Bach a-moll prelúdium és fúga játékos befejezését, César Franck A-dúr fantáziájának és Finaljának tökéletes felépítését. A dán-német zeneszerző Dietrich Buxtehude a g-moll prelúdium és fúgájával volt jelen az őszi estén.
Talán mégis egy darab miatt volt számomra emlékezetes a hangverseny, a műsoron szerepelt Pikéthy Tibor Toccata című szerzeménye. Nem véletlenül, mivel Angelika nővér szívesen bővíti repertoárját kevésbé ismert magyar szerzők műveivel. Korábban például a kissé elfeledett Antalffy-Zsíros Dezső egyik művét élvezhette az Ars Sacra Fesztivál közönsége.
Pikéthy Tibor munkásságát Varga László kanonok, a váci székesegyház karnagya foglalja össze.
„Kisfaludi Pikéthy Tibor, az előttem szolgálatot tevő dr. Huszár Dezső atya elődje, fél évszázadon keresztül volt a váci székesegyház karnagya. A művész 1884-ben Komáromban született, így nagyon közel állt a felvidéki kultúrához. Családja a művészetek területén megfelelő képzésben részesítette. Olyannyira, hogy a fiatalember nehezen tudott dönteni, a festészet, illetve a zeneművészet között, végül Pikéthy az utóbbi felé fordult. Édesapja – akárcsak Kodályé – állomásfőnök volt, így az áthelyezések miatt gyakran cseréltek otthont. Pikéthy életének legfontosabb állomásai: Albertfalva, Nagykanizsa, Győr, Budapest és Pannonhalma. Vácra 1915-ben került kántortanítónak, s egy évre rá a székesegyház karnagyává nevezték ki.
Nagyon komoly, sokrétű életművet hagyott maga után, úgyis, mint zeneszerző, úgyis, mint, zenepedagógus. Főhivatása mellett a kispapok oktatója és nevelője volt a váci papnevelő intézetben, a váci zeneiskolát is ő alapította. Bartók Bélával és Kodály Zoltánnal a népdalgyűjtésben is részt vett.
A Székesegyház kottatárában számos zeneműve található, de művei nagy részét lánya Alexa az Országos Széchényi Könyvtárban helyezte el.
A Váci Székesegyház Szent Cecília Kórusával, mely az idén 70 éves, Pikéthy darabjait, elsősorban kórusműveit rendszeresen énekeljük. Szeretjük előadni a Missa pro pace (Mise a békéért) című művét, de más motettáit és kórusműveit is megszólaltatjuk.
Posztromantikus stílusú zeneszerzőként az orgonairodalom területén is maradandót alkotott, életműve kiállta az idők próbáját, szerzeményeit országszerte és külföldön is gyakran műsorra tűzik. A teljesség igénye nélkül említhetem a B-A-C-H prelúdium és fúgát és az Improvizáció a Himnusz fölött című művét, valamint a Krisztinavárosban is előadott Toccatát.”
Csermák Zoltán/Felvidék.ma