Zsemlér írásos említésének 950. évfordulójáról emlékeztek meg

Zsemlér község első írásos emlékének 950. évfordulóját ünnepelték vasárnap, október 19-én a kétszáz fős Léva melletti településen. Az esemény a helyi katolikus templomban szentmisével vette kezdetét, majd a komolyzenei koncertet követően az egybegyűltek megkoszorúzták a mártír zsemlériek tiszteletére állított emlékfalat.

Az ünnepi koszorúzás és megemlékezés szónoka Sál Attila, a Magyar Szövetség lévai járási elnöke volt, aki rövid történelmi visszatekintésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a település közel ezeréves fennállása alatt bizony sok nehézséggel, küzdelemmel szembesültek a zsemlériek.

A 20. század első fele is jól dokumentáltan sújtotta a helyieket – nemcsak a két világégés, de az azt követő hontalanság évei is rányomták a bélyegüket a településre, megfelezve lakosainak számát, ugyanis az 1945–47 közötti időszakban a zsemlériek valamivel több mint felét deportálták. „A zsemlériek 55,2 százalékát deportálták  – ez egy irtózatosan magas szám, és ezzel a lévai és zselízi régióban Zsemlér nagyon szomorú módon vezetett ebben a tragikus időszakban” – emelte ki Sál Attila. Véleménye szerint a zsemlériek a történelemnek számos szomorú és nehéz eseményén vannak túl, de fel kell tenni a kérdést, hogy mindez csupán a múlt, vagy ma is vannak olyan kihívások és veszélyek, amelyek megtizedelhetik a zsemlérieket.

„Én úgy gondolom, hogy két nagyon rafinált kihívás leselkedik ránk jelenleg. Az egyik az értékeink végzetes semlegesítése és a túlzott individualizmus” – vélekedett. Véleménye szerint értékeink, az Isten, haza, család hármas szentsége ezer éven át meg tudták tartani őseinket, meg tudták tartani a zsemlérieket is, és ezek azok az értékek, amelyek ezekben a viharos évtizedekben, a viharos jelenkorban is meg tudnak tartani bennünket embernek és magyarnak. „Arra tudom biztatni a zsemlérieket, hogy a jövőben is ragaszkodjanak az értékeikhez, amit az Isten, haza és a család hármas szentségében tudunk megfogalmazni és ne tévedjünk el a veszélyes és beteges individualizmus útvesztőibe, amelyek teljesen ellehetetlenítik azt, hogy közösségben tudjunk gondolkodni. Zsemlér jövőjéért, a régió jövőjéért és a felvidéki magyarok jövőjéért közösségben tudunk tenni” – fogalmazott.

Ezt követően került sor az 1849-es garami átkelés, a második világháborúban elesett zsemlériek és az 1947-ben Csehországba deportáltak emlékét őrző emlékfal megkoszorúzására.

A Csemadok helyi szervezete és Zsemlér község szervezésében megvalósuló eseményen tiszteletét tett Nyitra megye alispánja, Csenger Tibor (Magyar Szövetség) és a Csemadok országos elnöke, Kiss Beáta.

KP/Felvidék.ma