Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke csütörtökön személyesen jelent meg a szlovák parlamentben, hogy élőben kövesse a Büntető törvénykönyv Beneš-dekrétumokat is érintő módosításának vitáját. A javaslat több ponton is jelentősen szűkítené a véleménynyilvánítás határait, valamint új tényállásokkal bővítené a büntethető cselekmények körét – köztük a külföldi finanszírozás vagy együttműködés révén történő politikai befolyásolás büntethetőségét.
A pártelnök a következőképpen fogalmazott közösségi bejegyzésében: „Szájkosár és bilincs a jogfosztott és gondolkodó embereknek. (…) Benéztem, hogy a saját szememmel láthassam, hallhassam az erről szóló vitát. Ha másért nem, legalább azért, hogy legyen viszonyítási pontunk a jövőre nézve. Nem utoljára vagyunk itt!”
Gubík jelenléte erős politikai üzenet: a Magyar Szövetség a lehető leghatározottabban ellenzi a módosítást, amely szerintük sérti a szólásszabadságot és veszélyesen közelít egy véleménybüntető rezsimhez.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalja a módosítást
A törvénytervezet szerdán került második olvasatba, csütörtökön pedig folytatódott a vita. A második olvasat időkerete legfeljebb 12 óra. A parlamenti bizottságok több, tartalmilag meghatározó módosító javaslatot csatoltak az eredeti kormánytervezethez.
A külföldi finanszírozás és befolyásolás szigorúbb büntetése
A javaslat új tényállást hozna létre: aki külföldi hatalommal vagy külföldi szereplővel együttműködve megsérti az információközlés tilalmát a választási kampány kritikus óráiban –
48 órával a választás előtt, valamint a választás napján a szavazás lezárultáig –,
akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
A beterjesztők indoklása szerint a 2023-as parlamenti választások során „külföldi befolyásolási kísérletek” történtek.
Külföldi hatalomnak minősülnének a javaslat szerint a „az idegen államok, hírszerző szervek, katonai intézmények, diplomaták és más hivatalos személyek”. Ez a módosítás a civil szervezetek, pártok és külföldről támogatott kezdeményezések számára is jelentős korlátozásokat hozhatna.
Büntetnék a második világháború utáni rendezés megkérdőjelezését
Az egyik legvitatottabb új javaslat:
fél évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetik azt, aki nyilvánosan kétségbe vonja vagy tagadja a II. világháború utáni szlovákiai „békés rendezést”, amely a Csehszlovák Köztársaság és a Szlovák Nemzeti Tanács jogi aktusain alapult – ideértve a Beneš-dekrétumok következményeit is.
Ez a rendelkezés súlyosan érintené a magyar közösség történelmi traumáinak szabad megvitatását, ezért is állt ki személyesen Gubík László a vita követése mellett.
A „bűnbánók” – együttműködő vádlottak – szigorúbb szabályozása
A módosítás szerint visszaélések történtek olyan esetekben, amikor kétséges hitelességű vallomásokra épültek ítéletek. A tervezet kimondaná, hogy a törvénytelen előnyért cserébe adott vallomás nem használható fel, a bíróságot pedig arra kötelezné, hogy részletesen indokolja az együttműködő vádlott hitelességének értékelését.
Háromszor és elég = akár két év börtön
Az igazságügyi minisztérium eredeti javaslata szerint az egy éven belül háromszor elkövetett kis értékű lopások után már szabadságvesztést lehetne kiszabni.
Gubík: politikai és társadalmi fellépésre lesz szükség
A Magyar Szövetség elnöke korábban hangsúlyozta, a javaslat több pontja rendszerszintű veszélyt jelent a véleményszabadságra, a történelmi párbeszéd szabadságára és a civil szféra mozgásterére – különösen a külföldi finanszírozással kapcsolatos szigorítások miatt.
Gubík szerint a következő időszakban erős politikai és társadalmi összefogásra lesz szükség ahhoz, hogy megvédjék a demokratikus nyilvánosság alapvető szabadságjogait.
SZE/Felvidék.ma
