Géza fejedelem elsőszülött fiát az akkor érvényes Julián naptár szerint az 1000. év karácsonyán, a Gergely naptár szerint 1001. január 1-jén koronázták Magyarország királyává. A máig ható történelmi esemény évfordulója alkalmából szilveszter este az István, a király szimfonikus változatát tűzi műsora az Operaház, míg az újévi koncerten Beethoven és Kodály Szent Istvánhoz kapcsolódó művei is megszólalnak.
A Magyar Állami Operaház Szörényi Levente 75. születésnapja alkalmából 2020-ban mutatta be az István, a király rockopera szimfonikus változatát Gyöngyösi Levente hangszerelésében, Kesselyák Gergely vezényletével, Szinetár Miklós rendezésében.
A Bródy Jánossal közösen írt kultikus darab az idei sorozattal együtt csaknem 50 nagy sikerű előadás után búcsúzik az Operaháztól.
A mindenfajta erősítés nélkül ható látványos produkcióban idén László Boldizsár és Bartos Barna István, Ulbrich Andrea Sarolt szerepében debütál.
A további főbb szerepeket Szegedi Csaba (Koppány), Kriszta Kinga (Gizella), Meláth Andrea (Sarolt), Szemenyei János (Laborc), Kovácsházi István (Asztrik), Heiter Melinda és az operastúdiós Ortan Vivienne (Réka) alakítják. A Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara és 14 fős tánckar közreműködésével megvalósuló produkciót ezúttal is Kesselyák Gergely dirigálja a december 31-i, valamint 2026. január 3-án, 4-én, 9-én és 10-én látható előadásokon.
Újévi koncert megemlékezéssel Szent Istvánról
Az Operaház újévi koncertjén Beethoven az Örömódát is tartalmazó 9. szimfóniája mellett a szerző ugyancsak népszerű István király nyitánya is elhangzik a jeles alkalomból. A hétperces művet Beethoven a mai budapesti Vörösmarty téren 1812-ben átadott pesti Német Színház megnyitójára komponálta, August von Kotzebue István király, Magyarhon első jótevője című darabjának kísérőzenéjeként.
Ezt követően Kodály Zoltán Ének Szent István királyhoz című himnusza szólal meg, amelyet a szerző az államalapító király halálának 1000. évfordulójára komponált 1938-ban. Az ötperces kórusmű az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű katolikus népének feldolgozása Kodály saját dallamával.
Az újévi hangversenyen ünnepi beszédet mond Freund Tamás Széchenyi-díjas neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki feleségével a Kodály-kórusműben is közreműködik. A koncerten, amit 2026. január 17-én is műsorra tűz az Andrássy úti Ybl-palota, a Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát Cser Ádám vezényli, a 9. szimfónia szólistái Horti Lilla, Schöck Atala, Kovácsházi István és Cser Krisztián.
Új felvétel Erkel István király című operájából
2026. februárjában az OPERA folytatja másfél évtizede tett vállalását, hogy Erkel Ferenc, a Magyar Állami Operaház alapító zeneigazgatója és a magyar nemzeti opera megteremtője minden darabját rögzíti és közkinccsé teszi. A jubileumi évben stílszerűen Erkel utolsó operája, az István király felvételére kerül sor. A darabot, amely Dobsa Lajos Első István király című tragédiája nyomán az államalapító uralkodó utódlását övező konfliktusokat dolgozza fel, az idős szerző fia, Erkel Gyula közreműködésével komponálta.
A művet eredetileg az Operaház megnyitására rendelték, az ősbemutató azonban végül a dalszínház első évadának egy későbbi időpontjában, 1885. március 14-én valósulhatott meg, nagy sikerrel.
A hangfelvételen Istvánt Kovács István, Gizellát Farkasréti Mária, Imre herceget Pataki Adorján, Orseolo Pétert Szegedi Csaba, Vazult Sándor Csaba, Crescimira horvát hercegnőt Kriszta Kinga alakítja, mellettük Fürjes Anna Csenge, Kapi Zsuzsanna, Pataki Bence, Gábor Géza, Kiss András és Dobák Attila működnek közre. A zenei megvalósítást a Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát vezénylő Dénes István, a Magyar Állami Operaház örökös tagja irányítja. Az utómunkát követően a felvétel a népszerű zenei streamingszolgáltatók kínálatában lesz elérhető.
Sajtóközlemény/Felvidék.ma
