A Magyar Szövetség elnöke, Gubík László a felvidéki magyar sajtó képviselőivel tartott rendhagyó, kötetlen sajtóbeszélgetést – „Tizenegyes” címmel –, amely a Beneš-dekrétumok körüli aktuális fejlemények, a polgári engedetlenség formái, a párt 2026-os céljai és az önkormányzati választásokra való felkészülés témáit ölelte fel. A találkozó egybeesett a parlamenti ülésszak kezdetével, és lehetőséget adott a nyitott, tabuk nélküli diskurzusra.
A kitörés után az áttörés éve…
Gubík László felvezetőjében úgy értékelte az előző évet, mint a felvidéki magyar politika kitörésének évét: kitörés a szlovák mediális elszigeteltségből, a felvidéki közönyből és a nem együttműködés kultúrájából. Hangsúlyozta, hogy
a Magyar Szövetség az együttműködés kultúráját és a „magyar a magyarnak partnere” filozófiát képviseli.
A 2026-os évet az áttörés évének nevezte: a mediális térben való maradandó jelenlét, a szakpolitikai háló továbbépítése, ügyek mentén történő politizálás és az önkormányzati választásokon legalább a korábbi eredmények megőrzése a fő cél. Hozzátette, hogy a párt középen áll, programja az „Együttélés 2040” 15 éves vízióra épül, és partnereket keres ennek érvényesítéséhez – miközben a szlovák belpolitika gyors változásai akár átrendezhetik a pozíciókat.
Kiemelte a demográfiai vészhelyzetet is: Királyhelmecen az elsősök beiratkozásánál 70 szlovák és csak 16 magyar iskolai érdeklődő, Komáromban pedig 2025-ben 142 újszülött született a városban – szemben Székelyudvarhely ezer plusz gyermekével, ahol a magyar arány jóval magasabb.
„Mindezt figyelembe véve a munkát folytatni kell. […] ahhoz a feladathoz kell felnőnünk, azt a feladatot kell még jobban és még hatékonyabban képviselni 2026-ban, hogy ez a munka és ez az együttműködés oda kell, hogy vezessen, ami mindannyiunknak az érdeke, az pedig a magyar ügy és a közösségi témáknak a legmagasabb szinten történő képviselete Pozsonyban.”
Polgári engedetlenség és a Beneš-dekrétumok ügye
A találkozó központi témája a Beneš-dekrétumok körüli válság volt, különösen a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítása, amely büntethetővé teszi azok megkérdőjelezését („lex Beneš”). Gubík szerint ez durván sérti a szólás-, kutatás- és véleménynyilvánítás szabadságát, valamint a jogbiztonságot.
A polgári engedetlenség formái közül említette a petíciót, önfeljelentéseket, szakmai konferenciát (pl. Dunaszerdahelyen), nemzetközi képviseletet. A párt támogatja a civil kezdeményezéseket, jogi, mediális segítséget nyújt.
Az Alkotmánybíróságtól a három releváns paragrafus semmissé tételét várja, nem csupán hatály felfüggesztését.
Nem tartja valószínűnek, hogy a kormánypártok revideálják álláspontjukat. Az ellenzéki pártok közül a KDH (Karas alelnök bizottsági vizsgálatot javasolt), a Szlovákia Mozgalom és a Progresszív Szlovákia (Martin Dubéci aláírta a petíciót) mutatott némi mozgást.
Nemzetközi szinten Tárnok Balázs és Gergely Papp Adrianna munkája nyomán az Európai Parlament kisebbségügyi munkacsoportja sürgősségi indítványban tárgyalta a témát; kérdés ment az Európai Bizottsághoz az Alapjogi Charta megsértése miatt, és Vincze Lóránt próbálja plenáris ülés elé vinni. „Én az utóbbit [jogállamisági eljárást] céloznám meg a magunk részéről”
A párt nem éri be a módosítás hatályon kívül helyezésével: programjában szerepel a konkrét vagyonelkobzások leállítása, egyéni kárpótlás (különösen 2018–2019 utáni esetek), a földalap ügyeinek kivizsgálása,
a 104/1945-ös rendelet hatályon kívül helyezése, közösségi alap létrehozása, végül magyar-szlovák történelmi kiegyezés, kölcsönös bocsánatkérés és a kollektív bűnösség elvének száműzése a jogrendből.
Példaként említette a magyar-szerb megbékélést (2000-es évek második felétől, államfői főhajtás, kollektív bűnösség eltörlése).
„Aki magyar-szlovák történelmi kiegyezést akar, […] annak érdekében áll, hogy a Magyar Szövetség visszajusson a parlamentbe.”
Önkormányzati választások és pártépítés
Az önkormányzati választások a párt teljesítményének fő mércéje: a cél a korábbi eredmények megőrzése, ahol lehet növelése. Járási és megyei szinten csapatok felállítása, önkéntes háló építése zajlik.
„A Magyar Szövetség nem pártban gondolkodik. […] a közösség egésze az első.”
Lehetséges független magyar jelöltek támogatása, ahol logóval gyengébb az esély; pártszínekben indulás ott, ahol reális a siker. Komáromban a jelenlegi vezetéssel modus vivendit keresnek, Gútán nyitottabb; Galántán, Szepsiben, Zselízen, Párkányban pártjelölt esélyes.
Az alapszabály-módosítás növeli a hatékonyságot: teljesítmény, önkéntes háló, online aktivitás alapján döntések, központi korrekció lehetősége hibás helyi jelöltnél.
A pártstruktúrát a valósághoz igazítják: nem tagszám, hanem hadra fogható emberek, önkéntes háló („ügy apostolai”) építése a kulcs a 2027-es 5%-hoz.
Felvidék.ma
