„Ezen a napon megnyílik irgalmam mélysége” – olvashatjuk Jézus Faustina nővérnek közölt üzenetét Naplójában. (Napló 699)
Az idei évben április 12-én, húsvét 2. vasárnapján üli az egyház az isteni irgalmasság vasárnapját. Ez a nap a húsvéti nyolcad lezárása, amely a katolikus hagyományban a feltámadt Krisztus irgalmát ünnepli, közvetlenül a húsvéti ünnepek után.
Az ünnepet negyedszázada alapította Szent II. János Pál pápa, azon a napon, amikor Fausztina nővért, polgári nevén Helena Faustyna Kowalskát az 1993-ban történt boldoggá avatása után, 2000-ben szentté avatta. Az ünnep kiemeli a bűnbocsánatot és az isteni irgalmasság jelentőségét.
Szent II. János Pál (Fotó: katolikus.hu)
A liturgia szerint ezen a vasárnapon Jézus megmutatkozik apostolainak, megmutatja övéinek a kezét és oldalát, a szenvedés sebeit, mindenekelőtt azonban szívének sebhelyét, amely az irgalom forrása.
„Az irgalmasság gondolata és üzenete végig jelen van a Szentírásban” – idézi fel a gondolatiság kezdeteit Stanisław Dziwisz bíboros, krakkói érsek, majd így folytatja: „A II. világháború előtt az isteni irgalmasság üzenete nagy erővel köszönt vissza Fausztina nővér életében és működésében. Szent Faustyna Kowalska, vagyis Szent Fausztina nővér 1938. október 5-én hunyt el Krakkóban. Naplójában leírásra került: a világban nem lesz béke addig, míg nem fordulunk az isteni irgalmassághoz.”
Faustyna Kowalska nővér (Fotó: Wikipédia)
Az isteni irgalmasságnak másik nagy szentje II. János Pál, aki 2000. április 30-án e szavakkal hirdette meg az ünnepet a világ számára, eleget téve Jézus Krisztus Szent Fausztinának megnyilvánított kérésének: „Húsvét második vasárnapja ettől kezdve az egész Egyházban az isteni irgalmasság vasárnapja nevet viseli.” És a Szentatya hozzátette: ezzel az üzenettel, az isteni irgalmasság üzenetével kívánja átvezetni az Egyházat a harmadik évezredbe.
Fausztina nővér különféle természetfeletti adományokat nyert Istentől, korunk kiemelkedő misztikusa lett. Vízióban látta az irgalmas Jézust, Jézust a sebeivel, a gyermek Jézust, a feltámadt Jézust, a Szűzanyát, a Szent Családot és Szent Borbálát. Álmában látta Kis Szent Terézt, aki megmondta neki: „Szent leszel, miképpen én”. Előfordult, hogy természetfeletti hangok irányították, megmondva neki, merre menjen.
Megkapta azt az adományt is, hogy belelátott ismeretlen emberek legtitkosabb gondolataiba, tudta, mi játszódik le egy ember lelkében, és hogy valaki a kegyelem állapotában van-e vagy sem. Szentté avatási perében ezekről rengeteg tanúvallomás szólt.
Fausztina nővér és az Isteni Irgalmasság képe, festmény (Fotó: Pinterest)
Álljon itt az ünnep fényében néhány részlet Fausztina nővér naplójából:
„Azt kívánom, hogy az irgalmasság ünnepe menedék és menekvés legyen minden lélek, de főleg a szegény bűnösök részére.” (Napló 699.)
„Ezen a napon megnyílik irgalmam mélysége: a kegyelmek tengerét árasztom minden lélekre, aki irgalmam forrásához közelít. Egy lélek se féljen közeledni hozzám…” (Napló 699)
„Az emberiség mindaddig nem talál békét, míg nem fordul bizalommal irgalmamhoz.” (Napló 300)
Berényi Kornélia/Felvidék.ma
