Magyarország és Szlovákia közös nevezését nemrég fogadta el Szardíniában az Európai Geopark Hálózat. Ha minden jól megy, szeptemberben megalakulhat a Novohrad-Nógrád Geopark. Ez lenne a világ első határon átnyúló, egységes történelmi, természeti, kulturális képződménye.
A szentkúti barlanglakások egykori használói aligha gondolták valaha, hogy az ő kőbe vájt hajlékaikat mennyire megbecsüli majd az utókor. Pedig megvan rá az esély. Az esély, ami most lehetőséget kínál a történelmi palócföld részbeni egyesítéséhez. Szlovákia és Magyarország ugyanis közösen pályázik a Novohrad-Nógrád Geopark címre. Ha a gazdagon dokumentált írásos anyagban foglaltakat a néhány hét múlva érkező két szakértő is rendben találja, akkor szabad a pálya. Szeptembertől az országhatáron átnyúló geopark része lehet az 1600 négyzetkilométernyi palócföld 28 szlovák és 63 magyar településének 130 ezer lakosa.
De miért jó az, ha egy település része egy geoparknak? Mi a buli a geoparkban? – tette fel a kérdést a napokban Hollókőn rendezett megbeszélésen Tardy János, a környezet ügyének nemzetközileg ismert szaktekintélye. Önmagában a cím nem sokat hoz a konyhára – hangzott válasza. – Pontosan annyit, amennyit mi magunk kihozunk belőle. Nem kötelező tagnak lenni, de érdemes. Csak azok a települések használhatják majd például pályázataikban a geopark nevet, amelyek vállalják a vele járó kötelezettségeket. Egyebek mellett összedobják a pénzt a szervezet működtetésére. Ez ugyan még a jövő zenéje, de a szlovákok már döntöttek: lakosonként 67 eurócent a geoparki tagság díja. Mi még előtte vagyunk ennek, de május második felében Ipolytarnócon lesz a „hivatalos” a bejelentés –, addig el kell dőlnie.
Ipolytarnóc, Hollókőhöz hasonlóan, szintén a világörökség része. Az ősmaradványok világhírű bemutatóját Szarvas Imre ottani szakértő szerint tavaly már több mint ötvenezren látogatták meg. Joggal nevezhetjük őket geoturistáknak. Ez a turizmus jól prosperáló ágazata, jelenleg 57 geoparkot jegyeznek szerte a világban. Nemcsak a pompázó fű, fa, virág lehet szép, hanem a meredek sziklafalak is. Nógrádban például Bér nevezetessége, az ívelt andezit oszlopok sora. A nagyon is beszédes földtani képződményekkel válik teljessé a természet világa. Ha az élő szervezet sokaságát a biodiverzitással jellemzik, akkor miért ne lenne helytálló a geodiverzitás kifejezés is?
– Nincs ugyan bor- és gyógyturizmusunk, és szállodáink is szerények, de egyedülállóak a természetföldrajzi értékeink – jelentette ki a munkamegbeszélésen Becsó Zsolt, a Nógrád megyei Közgyűlés elnöke. – Kiváló kezdeményezés a Palóc út, amelyhez szlovák-magyar összefogással háromszázmillió forint pályázati pénzt szereztünk. Készen van a határon átnyúló 150 kilométeres kerékpárút terve, s 150 millió forint elnyert pénz is társul hozzá. Az összefogás az, amire nagy szükség lenne, hiszen ha valamitől, akkor a geoparktól távol áll politika.
Nem csak külföldön nagy a verseny a geopark minősítésért. Itthon a Bakony-Balaton Geopark is közel áll célhoz. A dunántúli kezdeményezők szerint a geopark program nem újabb védett területeket és korlátozásokat jelent, hanem olyan (nem feltétlenül védett) térségek tartoznak ide, amelyek számos ismert és kevéssé ismert geológiai, ökológiai és kulturális értékkel rendelkeznek. Ezért lényeges például a civil szervezetek, a pedagógusok és a diákok bevonása a munkába. A geoparkká minősítés híre bejárja az egész világot, ezért idegenforgalmi propagandaértéke a Forma-1 autóversenyekéhez hasonlítható.
Felvidék Ma, T. Dögei Imre
