A Sieť szétesésével és parlamenti képviselőinek átigazolásával, a kormány átalakításával a közlekedési tárcát a Most-Híd kapta, ami újabb lehetőségeket nyit meg a nyelvhasználat területén – mondta el Menyhárt József, az MKP elnöke azon a sajtótájékoztatón, amelyet a közlekedési kétnyelvűségről tartott Horony Ákos és Nagy Dávid jogi szakértőkkel.
„Ezzel a korábbiaknál nagyobb lehetőség nyílik arra, hogy végre megoldódjon a felvidéki magyarok közösségi törekvéseinek egyik fontos ügye, a kétnyelvűség biztosítása a dél-szlovákiai közlekedésben. Az MKP a szlovákiai magyarok döntő többségével együtt bizakodva fogadja a Híd részéről ezzel kapcsolatban elhangzott magabiztos nyilatkozatokat” – emelte ki Menyhárt József.
A kisebbségi nyelvhasználati törvény 2011-es módosításakor szakmai hibát követtek el, mivel elmulasztották a vasúti törvény módosítását. Nem szabadna ismét elkövetni a korábbi hibát, hogy presztízsokokból nem halljuk meg a jó szándékú szakmai észrevételeket – véli az MKP elnöke. A szlovákiai magyarok a maguk természetes nyelvi identitásával együtt egyenlő jogú polgárai ennek az országnak – nyilatkozta Menyhárt.
Horony Ákos jogász kiemelte: az új törvénynek garantálnia kellene, hogy a vasútállomások és megállók névtáblái ne külön kérelem alapján, hanem minden kisebbségek lakta településen kikerüljenek és ennek költségeit az állam állja, amelynek a kisebbséghez tartozók is egyformán adófizető polgárai.
Fontos lenne, hogy olyan törvényeket alkosson a parlament, amelyek könnyen kivitelezhetők, szerinte ugyanis a kisebbségi nyelvhasználati törvény nem ilyen – vélekedik Horony Ákos.
Nagy Dávid nemzetközi példákat említett (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Nagy Dávid szerint nem csupán a vasútállomások, hanem a kikötők, repterek, és buszállomások elnevezését is fel kellene tüntetni a kisebbség nyelvén. Ugyanakkor a tájékoztató tábláknak is informálniuk kellene a nemzetiségek nyelvén – véli a jogász.
Nagy Dávid kiemelte: a nemzetiségek nyelvén kisebb betűkkel jelölik a helységneveket, ami miatt sokszor az szinte olvashatatlan. Ezért azt szeretnék elérni, hogy egyforma nagyságú betűkkel lehessen feltüntetni a kisebbség nyelvén is a település nevét. A járások és kerületek megnevezését, valamint a földrajzi neveket is fel kellene tüntetni a kisebbség nyelvén, hasonlóan az útjelző táblákhoz.
Nagy Dávid szerint felnőtt egy generáció, mellyel elhitették, hogy a nemzetiség nyelvhasználati joga elérhetetlen, holott más országokban ez teljesen normális, bevett szokás, így például Belgiumban, Finnországban, Olaszországban, Kanadában, de még az arab országokban is.
Menyhárt József újságírói kérdésre válaszolva elmondta: meg kell erősíteni a felvidéki magyarság kétnyelvűségét és jogi tudatát. Sajnálatos módon a felmérések és a tanulmányok azt bizonyítják, hogy a magyarság nem él nyelvi jogaival.
