„Négy kolléganőm még a rendes munkaideje után elmegy egy maszekhoz dolgozni, egy pedig takarítani jár”- vázolta az Aktuality.sk portál megkeresésre Horváth Edit a közszférában tapasztalható siralmas állapotokat, melyekkel naponta találkozik az egyik Dél-Szlovákiában található iskolai étkezde ételkiadó ablakánál állva.
Az indok nagyon egyszerű, a szakácsnőket a bértarifa alapján fizetik, melynek nagy része még az aktuális 435 eurós minimálbér szintjét sem éri el. Hasonló cipőben több tízezer ember jár szerte az országban. A komáromi Komenský Utcai Alapiskola konyhafőnöke úgy gondolja, annak ellenére, hogy pluszmunkát kell vállalniuk, a kolléganőinek valójában szerencséjük van. „Az egyik nem vállalhat többletmunkát, mivel súlyosan beteg édesanyjáról is gondoskodnia kell” – egészítette ki az elmondottakat az 58 éves Horváthné, aki több mint tíz éve dolgozik a jelenlegi munkahelyén.
Nagyobb nyomást kívánnak gyakorolni a kormányra
Robert Fico kormányfő igen gyakran büszkén hangoztatja azt, hogy a gazdaság jó eredményeinek a magasabb bérekben is meg kell mutatkozniuk. „Úgy gondoljuk, hogy beszélnünk kell azokról az intézkedésekről, amelyek az emberek jutalmazásnak emeléséhez vezetnek” – fogalmazott júniusban a TA3 hírtelevízió egyik műsorában. Azt is hosszabb ideje ígéri a miniszterelnök, hogy jövő év januárjától a minimálbért 435 euróról 485 euróra emelik.
A jelenlegi helyzettel viszont egyaránt elégedetlenek a munkaadók és a szakszervezetek. „Az ősz folyamán különböző aktivitásokkal nyomást kívánunk gyakorolni a kormányra, ebben a formában is figyelmeztetve az illetékeseket, hogy a probléma megoldása terén semmit sem léptek előre” – nyilatkozta Monika Uhlerová, a Szakszervezeti Szövetségek Konföderációjának (KOZ) alelnöke.
Csaknem 27 ezren még a minimálbért sem kapják meg
A szakszervezetek bírálatának tárgya az a tény, hogy a közszférában dolgozó emberek nem kapják azt a bért, amit egyébként a magán munkaadók számára az állam előír. Addig, amíg a kormány 900 ilyen munkaviszonyról beszél, a KOZ ezek számát 27 ezerre becsüli. Az évtizedek óta szakácsnőként dolgozó Horváthné már nem bízik a bérek rendezésére tett ígéretekben. „Már 12 éve hiába harcolunk ezért” – mondta szomorúan. A múlt év júniusában például az iskolai szakácsnők fekete pólóban dolgoztak, ezzel is demonstrálni kívánták, mennyire siralmasan alacsony a fizetésük.
Hol itt az igazság?
Példaként az egyik szakácsnőt említette, aki 40 ledolgozott év után készül nyugdíjba, és csak 298 euróval számolhat. „Hol itt az igazság, hogy azok, akik egész életükben dolgoztak, kevesebb pénzt kapnak, mint akiknek csak néhány ledolgozott évük van” – panaszkodott Edit asszony.
A minimálbér emelésének a legfőbb nyertese az állam
Jozef Mihál független ellenzéki honatya blogjában kiszámolta, hogy a minimálbér emelésével az államkincstár gazdagodik a legjobban. Amennyiben a bruttó bért 2018-tól 50 euróval emelnék, az alkalmazottak nettó 32 euróval számolhatnak, azaz a jelenleg kapott nettó 374 euró 406 euróra emelkedhet. Igen ám, azonban a munkaadó bérköltségei azonos bér esetében (szuperbruttó bér) 45 euróval nőnek, s elérik a 639 eurót. Tehát az adott pénzösszeg járulékok formájában visszaáramlik az államkincstárba – állapította meg a honatya.
Nincs kiút?
A közszférában alkalmazott béreket a kormányhivatal állapítja meg, minél magasabb a bérosztály és a ledolgozott évek száma, annál magasabb a bér. A két év gyakorlattal és maximális évekkel rendelkező szakács fizetése közötti különbség nagyjából 100 euró. A Horváthné csoportjában dolgozó szakácsok nettó 260 eurót vihetnek haza. Prémiumot, hasonlóképpen, mint más hazai iskolai étkezdékben, ők sem kapnak. „Tudomásom szerint az 500 étkezde közül, csak ötvenben kapnak valamiféle prémiumot” – fogalmazott Horváthné, aki szakszervezeti vonalon is tevékenykedik. A felsoroltak ellenére a szakácsok nem szándékoznak más munkahely után nézni. „Kinek kellünk a mi korunkban, különben is a magánvállalkozóknál hasonló a helyzet. Papíron a minimálbért adják meg, a többit pedig zsebre” – mondta az egyik tapasztalt szakácsnő.
A jelenlegi rendszer flexibilis
Különböző bértáblák vannak érvényben a pedagógusok, takarítók, szakácsok, vagy például hivatalnokok részére. A gondot az okozza, hogy a közigazgatásban alkalmazott bértáblák közül több a megengedett minimális összeg alatt van megállapítva. A közigazgatás is kénytelen megkerülni az állam által így kialakított rendszert, hogy ne ütközzön a törvénybe. Másfél éve a kormányhivatalban egy szakemberekből álló munkacsoport alakult, melynek feladata a kérdéskör rendezése, hogy a bértarifák ne legyenek a minimálbér alatt megszabva. Nagyobb változások ezzel kapcsolatban jövő év januártól várhatóak.
A jövő évtől változásokat ígér a kormány, Richter csendben van
A munkaügyi minisztérium a hozzá intézett kérdést, miszerint rendbe van-e az, hogy az állam a minimálbér emelését szorgalmazza, s közben maga sem tudja garantálni azt a megállapított bértábláiban, továbbította a kormányhivatalhoz. A kormányhivatal megerősítette, hogy az év végéig módosítják a bértáblákat úgy, hogy azok ne legyenek a minimálbér alatt. Azonban az Aktuality.sk kérdésére, miszerint rendjén van-e, hogy jelenleg a minimálbér alatti alapfizetéseket adnak, nem válaszoltak. „Tekintettel a rendelkezésre álló időre és a tervezett koncepció feldolgozottságára, kétséges, hogy betartják-e az időpontokat. Tartunk tőle, hogy a kormány szándékosan halogatja a probléma megoldását” – állapította meg Uhlerová a szakszervezetek részéről.
(Aktuality.sk/hnonline.sk/Felvidék.ma)