A lévai VIA NOVA Ifjúsági Csoport május 14-én 17 órakor, a Csemadok helyi székházában tartja a „Legbátrabb város” című rendezvényét, melyen levetítik a Balassagyarmatról készült filmet, majd Popély Gyula történész tart előadást.
* * *
A „Legbátrabb város”
Civitas fortissima (A legbátrabb város) – Balassagyarmat. 1919. január 29-én Balassagyarmat polgárai, vasutasai a honvédekkel közösen verték ki városukból a megszálló cseh csapatokat.
Ezen cselekedetükkel bizonyították, hogy abban a vészes korszakban is lehetett hazafiként cselekedni és tenni a Hazáért! Annak ellenére is, hogy az egész ország nem akart katonát és fegyvert látni, illetve hogy rengeteg helyen már éktelenkedett a vörös posztó.
A telhetetlen cseh megszállók január 15-én lépték át az Ipolyt és foglalták el Balassagyarmatot, illetve több települést is a folyó bal partján, többek közt Drégelypalánkot, Szécsényt.
A csehek uralni akarták a teljes Balassagyarmat-Losonc vasútvonalat, valamint utólag magyar kézbe kerültek olyan cseh térképek is, melyeken egészen az Aszód-Miskolc vasútvonalig szlovákul voltak feltüntetve a településnevek. Még Gyöngyös is szlovákul volt feljegyezve.
A városban már az első napoktól kezdve feszültség volt érzékelhető, és egyre kevésbé tudtak a polgárok, vasutasok, tisztviselők, diákok beletörődni az idegen igába.
A legelső lépést a „magyaros ellenállásra” a vasutasok tették meg, akik felvették a kapcsolatot a városból kivonult honvédekkel akiknek Magyarnándorig, illetve Aszódig kellett visszavonulniuk. Így tudták összehangolni támadásukat annak érdekében, hogy felszabadítsák Palócország fővárosát.
A végső cseppet a pohárba a vármegyeházán megtartott köztisztviselői gyűlés adta, ahol a köztisztviselők megtagadták az új hatalom számára az eskütételt.
Ezek után január 29-én hajnalban támadott a katonaság és a közel 30-40 fős vasutas „alakulat”. A hajnali és reggeli harcokban elérték, hogy a város három helyőrségéből egy helyre (laktanyába) visszaszorítsák a cseheket. Ezekben a heves reggeli harcokban nagyobb veszteségeket szenvedtek a hazafiak, mint azzal számoltak, ezért a katonaság ismét visszavonult Magyarnándorig, hogy erőt gyűjtsön. Eközben egész nap a polgárság a pénzügyőrség, valamint számos diák tartotta tűz alatt a laktanyát, hogy a megszállók azt érezzék: folyamatos a katonai jelenlét.
A délután a visszatérő 16-os és 38-as honvédek végleg leszerelték a megszállókat ,és 78 foglyot ejtettek.
Ezen a napon a Balassagyarmati felhívásnak eleget téve a környező települések is fegyvert ragadtak, így az Ipoly bal partja teljesen felszabadult. Ezen hős cselekedetnek köszönhetően az ország része maradt e terület, valamint a balassagyarmati és a környékbeli hősök nem hagyták, hogy tovább csonkítsák a hazát.
Január 31-én már tömve volt Balassagyarmat katonasággal, a 16-os és 38-as honvédek mellett a városban állomásoztak székely bakák is, akiket ha ráeresztettek volna a csehekre ,talán ma szabad lenne az egész Felvidék, mivel Losoncon a cseh katonaság már fűtött vagonokban várta a visszavonulást.
1998-ban városi ünneppé nyilvánította a képviselő-testület január 29-ét. Majd 2005-ben törvényi szinten is megkapta Balassagyarmat a Legbátrabb Város elnevezést.
Emlékül a hősökre pedig az egyik hős halott szavait idézzük fel:
„Tessék tudatni szüleimmel, hogy őket nagyon szerettem, de az édes magyar hazámat még jobban szeretem.”
Felvidék Ma, Szent Korona Rádió – Dobrocsi Lénárd
