Mit vár a magyarországi kettős állampolgárságtól mint szlovákiai magyar, s egyben európai politikus? – ezt kérdezte a Népszava Mészáros Alajos professzortól, EP-képviselőtől egy körkérdés-sorozatban.
„A kettős állampolgárság megadásának feltételeiről a magyar Országgyűlésnek kell döntenie. Nekem, szlovákiai magyarként jóleső érzés lenne, ha megteremtenék számunkra a lehetőséget, hogy magyar állampolgárságunk is legyen. Mind a négy nagyszülőm magyar állampolgár volt, a magyar állampolgárságáról egyikük sem mondott le soha, tehát azt mondhatnám: csak visszakapnám, amit a forgandó történelmi szerencse elvett a családomtól. Én mindenképpen élnék a lehetőséggel, hogy szlovák állampolgárságom mellett magyar állampolgárságom is legyen, hogy magyar útlevéllel a zsebemben éljek tovább. Az Európai Parlamentben, ahol képviselő vagyok a szlovákiai magyar választópolgárok támogatásának köszönhetően, sok olyan képviselő ül, aki kettős állampolgár. Ott az, hogy mi, a Magyarország határain kívül élő magyarok nem csupán szlovák, cseh, román, szlovén, horvát, szerb vagy ukrán állampolgárok lennénk, hanem magyarok is, megütközést, csodálkozást senkiben nem keltene. Most, ha anyanyelvemen, magyarul szólalok fel, inkább csodálkoznak kollégáim, hiszen úgy tudják, szlovák állampolgár, tehát szlovák vagyok. Ha magyar állampolgárságom is lenne, ha magyar útlevelemet is felmutathatnám időnként, a közös európai házban is egyértelművé válna státusom.
Én a magyar állampolgárságomhoz szavazati jogot nem várok, nem kérnék. Úgy gondolom, Magyarország társadalmi-politikai viszonyairól azoknak van joguk dönteni, akik tartósan az országban élnek, ott dolgoznak, ott fizetik a közterheket. Szavazati jog nekem is ott jár, ahol én teszem ugyanezt. A magyar állampolgárság azonban családi örökségként, magyarként megilletne végre.”
Népszava, Felvidék Ma