Az Alkotmánybíróság múlt heti döntése után, miszerint a köztársasági elnöknek mindenképpen választania kell három alkotmánybírát a parlament által 2014-től megszavazott hét jelölt közül, az ellenzék és a közvélemény is kíváncsian várta Andrej Kiska válaszát.
Az elnök ugyanis élesen bírálta az Alkotmánybíróság eme döntését, amelyet önkényesnek tartott, tele formális hibával, s mint mondta, a határozatot az alkotmány megcsúfolásának tartja.
Végül mégis úgy döntött, hogy tiszteletben tartja azt, mivel már minden rendelkezésére álló lehetőséget kihasznált ez ügyben. Az alkotmánybírák jelölésének három éve tartó vitája után tehát Kiska végül beadta a derekát, és bejelentette, hogy az eddig jelölt hét személy közül a Smer parlamenti képviselőjét, Jana Laššákovát (65), továbbá annak volt parlamenti képviselőtársát, Mojmír Mamojkát (67) és Miroslav Duriš (51) ügyvédet jelöli a megüresedett alkotmánybírói székekbe. Tisztségükbe, amelyben tizenkét évig maradnak, csütörtökön (december 14-én) nevezi ki őket. Az Alkotmánybíróság így majdnem három év után újra teljes létszámmal (13) rendelkező testület lesz majd.
Kiska annak ellenére nevezi ki a három új alkotmánybírót, hogy velük kapcsolatban eredetileg – ugyanúgy, mint a másik négy jelölttel szemben – komoly kifogásokat fogalmazott meg. A szóban forgó jelölteket a smeres többségű parlament választotta meg. Kiska Peter Brňák alkotmánybírósági szenátusának döntését a történelem egyik legrosszabb döntésének tartja. „A jelentőségét csak abban látom, hogy figyelmeztetésként fog szolgálni a jövő generációi számára” – fogalmazott az államfő.
Robert Fico kormányfő múlt hét óta már többször is felszólította Kiskát, hogy ne halogassa tovább az alkotmánybírák kinevezését.
Kiska a kinevezéssel kapcsolatos hosszadalmas vita során kijelentette, hogy a parlament által jelölt személyek egyáltalán vagy szinte egyáltalán nem foglalkoztak az alkotmányjoggal és az alkotmányos igazságszolgáltatással. „Már maga a tény, hogy az adott körülmények között egyáltalán az alkotmánybírói tisztségért folyamodtak, a felelősségérzetük hiányát jelzi az állam legfontosabb bírói testületének eljárását és döntéshozatalát illetően” – írta Kiska az indoklásában, hogy miért nem nevezett ki senkit sem a parlament által választott jelöltek közül.
Lássuk tehát, kik azok, akik az elkövetkező tizenkét évben az alkotmányt és a polgárok alkotmányos jogait védelmezik!
A smeres akadémikus kivárta a sorát
A Smer immár több éve parlamenti képviselője, Mojmír Mamojka akadémikus a parlament általi megválasztása után az alkotmánybírói posztra való kinevezés legesélyesebb jelöltje volt. Arról, hogy Kassa felé vette az irányt, már hosszabb ideje suttogtak, azt azonban kevesen gondolták, hogy párttársai közvetlenül a parlamenti padsorokból igyekeznek majd bejuttatni. „Mindent megteszek azért, hogy méltóképpen képviseljem az Alkotmánybíróságot és saját magamat is” – mondta Kiska bejelentése után Mamojka, aki állítólag a neki címzett bírálatokkal nem foglalkozott. „Az államfőnek joga van erre, én mindig is szakszerűen álltam mindenhez, és erre törekszem továbbra is” – fűzte hozzá. Talán ezért jelölte 2015-ben a Bél Mátyás Egyetem Jogtudományi Karának dékánhelyettese őt a tisztségre, Mamojka jelenleg éppen ennek a karnak a dékánja. A jogi tapasztalatok és ismeretek tekintetében talán éppen a Smer volt képviselője a legkevésbé kétségbe vonható az összes jelölt közül. Az azonban a rovására írható, hogy ő alapította meg az elhíresült diószegi Ján Jesenius Jogi Kart.
2006 és 2010 között a parlament alkotmányjogi bizottságának az elnöke volt, a Smer második kormányzása idején, 2012 és 2016 között pedig az oktatási bizottságot vezette. Alkotmánybíró-jelöltnek volt képviselőtársai 2015 decemberében 79 szavazattal választották meg. Amikor felrótták neki, hogy túlságosan kötődik a kormánypárthoz, azzal érvelt, hogy „független ember”. „Ha alkotmánybíró leszek, az alkotmány lesz a főnököm” – mondta Mamojka. Csakhogy a Smer képviselőjeként olyan törvényekről is szavazott, amelyekről előre tudni lehetett, hogy alkotmányellenesek, amit az Alkotmánybíróság később meg is erősített. Az egyik leggyakrabban emlegetett példa erre az egészségbiztosító társaságok nyereségének tilalmáról szóló törvény, valamint a kisajátítási törvény, amely lehetővé tette az állam számára, hogy autópályát építsen a még rendezetlen jogviszonyú telkeken. Mindkét szóban forgó törvényt Mamojka is megszavazta. Amikor az alkotmányjogi parlamenti bizottságban való meghallgatása során a képviselők a politikai múltját vetették a szemére, Mamojka felszólította őket, hogy hagyjanak fel a képmutatással, miszerint a politikai pluralizmusban nincs helye a politikai jelöléseknek. „Ugyan már, ne hazudjanak maguknak. Mindenütt ott van a politika. Ne képviseljünk már itt egyfajta diszkriminációt, hogy ha valaki egyszer politikus volt, akkor az már megbélyegzett” – jelentette ki akkor Mamojka. Mindenesetre eszünkbe juttatta egy, a SME napilapban vele közölt hajdani interjút, amelyben nyíltan beismerte, hogy Štefan Harabin 2009-ben politikai megegyezés alapján lett a Legfelsőbb Bíróság elnöke. „Tudják, hogyan megy ez. Minden a politikáról szól. A tárcákat felosztották, és a vezetők úgy döntöttek, hogy így lesz. Még ha értelemszerűen formai-jogi szempontból és valójában a Legfelsőbb Bíróság nem is számít klasszikus tárcának” – jelentette ki Mamojka 2010-ben.
A leghíresebb hüvelykujjú képviselő
A Smer parlamenti képviselői klubjának volt vezetője, Jana Laššáková esetében már semmilyen korlátai sem voltak a párttársainak, s közvetlenül ők jelölték őt az alkotmánybírói tisztségbe. A javaslatot Miroslav Číž és Anna Vitteková írták alá. A hosszú évekig üzemi jogászként, majd 2002-től parlamenti képviselőként tevékenykedő Laššáková szerintük megfelelő tapasztalatokkal rendelkezik ahhoz, hogy alkotmánybíró legyen. Azt azonban, hogy végül ez bekövetkezik, nagyrészt az ellenzéknek is köszönhetik.
A 2015-ös decemberi szavazáskor ugyanis kevesen voltak a tanácsteremben, így a megválasztásához elegendő volt csupán 70 szavazat. Ez viszont azt jelenti, hogy a „felfelé mutató hüvelykujjára”, mely frakcióvezetőként híressé tette, ezúttal még a saját párttársai sem hallgattak mindnyájan.
Az, hogy Laššákovát Kiska nem nevezi ki, már 2016 júliusában egyértelmű volt. Mint ahogyan az is, hogy a smeres képviselő ennek ellenére nem adja fel, és Alkotmánybíróságra adja az ügyet. Az alkotmánybírósági panasznak köszönhetően mára azt is megtudhattuk, miért nem nevezte ki őt Andrej Kiska. Az államfő elutasító állásfoglalása ugyanis részét képezi a Brňák-szenátus múlt heti határozatának.
Kiska azt rótta fel a Smer képviselőjének, hogy a jogi gyakorlata idején sohasem foglalkozott az emberi jogok védelmével vagy az alkotmányossággal, amit a parlament alkotmányjogi bizottságában eltöltött néhány éves tagság sem pótol. Soha senkit sem képviselt az Alkotmánybíróságon, nem is írt alkotmánybeadványt. De az alkotmányellenes törvények általa történő megszavazására is felhívta az államfő a figyelmet, ugyanis Laššáková is megszavazta az egészségbiztosító társaságok nyereségének tilalmáról szóló törvényt és a kisajátítási törvényt is. Laššáková „jogászként” ezt azzal magyarázta, hogy a szóban forgó törvények alkotmányos összhangjának megítéléséért a kormány volt felelős. A smeres képviselő szerint ezek a törvények fontosak voltak, ezért szavazta meg jóhiszeműen azokat. „Ez a parlamenti szavazás nem garantálja a független és pártatlan ténykedését az Alkotmánybíróságon, főleg a lelkiismeret és meggyőződés szerinti szavazást” – rótta fel az államfő Laššákovának, amivel azt is indokolta egyben, miért nem nevezte őt ki tavaly júliusban alkotmánybírónak.
Laššáková az államfő bejelentését követő első reakciójában arról biztosította a nyilvánosságot, hogy az Alkotmánybíróságon nem a Smer javára fog majd döntéseket hozni. „Alázattal fogadom a köztársasági elnök úr döntését, amellyel kapcsolatban közelebbit akkor mondok majd, ha az államfő személyesen átadja a kinevezésemet. A tisztség nagy megtiszteltetés minden jogász számára. A pártban valamennyi tevékenységemet megszüntetem, a párttagságomat is, ugyanúgy a parlamentit” – jelentette ki.
Duriš – ügyvédből alkotmánybíró
Az említett hármasból Duriš a legfiatalabb, a tizenkét évre szóló megbízatás lejártakor ő még csak 63 éves lesz, míg Laššáková 77, Mamojka pedig 79.
A liptószentmiklósi ügyvéd külsős egyetemi oktató is egyben, az életrajzi adataiból azonban nem sok mindent tud meg az ember, az ismeretes csupán, hogy Pozsonyban végzett jogot, szakmai gyakorlatát a járásbíróságon kezdte, és 1995-től ügyvéd. Tíz évvel ezelőtt az Ügyvédi Kamara elnöke volt, abban az időben jelölte őt a HZDS volt elnöke, Vladimír Mečiar a Bírói Tanács tagjává, ám 2007-ben ezt még nem hagyta jóvá a parlament. Alkotmánybíró-jelöltnek már az Ügyvédi Kamara javasolta, és 2014 áprilisában 79 szavazatot kapott a parlamentben.
Kiska azonban kétszer is elutasította a kinevezését, 2014 júliusában és két évvel később is. Miután az államfő elolvasta az életrajzát, és személyesen is elbeszélgetett vele, úgy döntött, nem nevezi ki alkotmánybírónak. Akkor ezt a nem elegendő publikációs, és egyéb alkotmányosság, illetve az emberi alap- és szabadságjogok védelmére irányuló tevékenységével indokolta. De gondot jelentett számára az is, hogy Duriš nem volt hajlandó nyelvvizsgának alávetni magát, így az államfő nem tudhatta, hogyan áll a jelölt az idegennyelvtudás terén. Mindezen indokok alapján Kiska arra a következtetésre jutott, hogy „súlyos okok és tények kétségbe vonják a képességeit az alkotmánybírói tisztség oly módon való ellátására, hogy az ne mondjon ellent az alkotmánybíró küldetésének”.
Mindezeket a kifogásokat azonban az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéshozatalakor nem vette figyelembe. Duriš is azok közé a jelöltek közé tartozott, akik a kinevezésük elutasítását az Alkotmánybíróságon megtámadták, és kétszer is sikerrel jártak: 2015 márciusában és 2017 decemberében is.
Szigorúbb jelöltválasztást várnak a kormánytól
A három jelölt kinevezése után elkezdődhet a vita arról, hogyan lehetne az alkotmánybíró-jelöltek kiválasztásának a feltételeit szigorítani. A Smer ezzel a témával kapcsolatban addig nem kívánt nyilatkozni, amíg Kiska nem lép. Az államfő ezzel összefüggésben felszólította a kormányfőt, hogy a kormány tegyen eleget a kormányprogramba foglalt ez irányú kötelezettségének.
Fico mindeddig nem reagált Kiska felszólítására. Róbert Madej, a parlament alkotmányjogi bizottságának smeres elnöke azonban a TASR hírügynökség szerint azzal reagált a felszólításra, hogy Kiska három éven át képtelen volt lépni, „ezért megkérem, hogy bennünket se sürgessen”.
A Most-Híd igazságügyi minisztere, Lucia Žitňanská azonban úgy nyilatkozott, „kész megtenni mindent azért, hogy az elkövetkező alkotmánybíró-választások 2018-ban már az új szabályok szerint történjenek”. 2018-ban ugyanis a képviselőknek 18 alkotmánybíró-jelöltet kell választaniuk, az Alkotmánybíróságon ugyanis egyszerre kilenc alkotmánybírónak jár le a megbízatása. Az Alkotmány ezirányú szükséges változtatására az ellenzéki OĽANO is felhívta a figyelmet. „Amennyiben nem változik meg az alkotmány, az a veszély fenyeget, hogy egyszínű Alkotmánybíróságunk lesz” – jelentette ki Ján Budaj, aki egyben felszólította Žitňanskát, hogy készítse el a törvénymódosító indítványt. Budaj azt szeretné, ha az alkotmánybíró-jelölteket a képviselők háromötödös vagy kétharmados többséggel választanák. „Hajlandók vagyunk egy ilyen alkotmánymódosító indítványt a szavazatainkkal támogatni” – fűzte hozzá az ellenzéki képviselő.
(Denník N/Felvidék.ma)
