Pavol Miškovský, a biofizika professzora és csapata a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetemen olyan projekten dolgozik, melynek célja csökkenteni a kemoterápia mellékhatásait a rákbetegségben szenvedők kezelése során. A nanotechnológián alapuló eljárás fejlesztésével a hatóanyagot közvetlenül a beteg sejtekbe kívánják juttatni, úgy, hogy közben az egészségesek ne sérüljenek. S míg az új technológia teljesen elkészül, a professzor egy globális potenciállal rendelkező új innovációt is kifejlesztett.
Az általa jegyzett NanoScreen készülék alapvetően olcsóbbá és egyszerűbbé teszi a vízben és az élelmiszerekben található veszélyes anyagok kimutatását, melyek a vegyszerek nagymértékű ipari és mezőgazdasági felhasználása során kerülnek be az élelmiszerláncba. A különleges tesztelőműszer mögött, mellyel a Startup Awards 2017-es versenyt is megnyerte, hosszú évek kitartó munkája és a vállalkozói szellem sikere húzódik meg.
A felfedezéstől az üzleti tervig
A kassai tudósok a rákellenes küzdelemben a hatás helyére (szövetekbe) való transzportrendszer fejlesztése során az úgynevezett Raman-szórást használják, amikor a fotonok és az anyag részecskéinek kölcsönhatása következtében – a szórás alatt – megváltozik a rendszer vibrációs-rotációs állapota, s a megváltozott energiaállapotnak megfelelő energiakülönbséget a foton adja vagy kapja.
Az eljárásra alapozva saját detektáló módszert fejlesztettek ki, amely szelektíven tudja azonosítani és kiemelni a kiválasztott molekulákat. „Sokáig ezzel a módszerrel detektáltunk hatóanyagokat a sejtekben és az oldatokban. Aztán rájöttünk, hogy ez hatékony lehet más molekulák esetében is, amellyel a technológiánkat valamilyen gyakorlati alkalmazásba is átültethetjük”– árulta el Miškovský.
A miénkhez hasonló technológiát nem találtunk
A további lépést a startupok szóhasználatában product-market fit néven ismerik. „Arra kerestük a választ, hogy mire kell összpontosítanunk, hogy globális szempontból is érdekessé váljunk”– mondta Miškovský. Ekkor találkoztunk a stockholmi egyezménnyel, amely a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról (Persistent Organic Pollutants – POP) szóló nemzetközi környezetvédelmi egyezmény. Ilyen anyagok például a DDT, amely károsítja az idegrendszert, rákot és hormonzavart okoz.
Azért, hogy a POP ellenőrzés alá kerüljön, a világ 152 országa írta alá az egyezményt. „Tehát az egy globális probléma, s mi ehhez igazítottuk a projektünket. Kielemeztük a lehetséges konkurenciát, azonban a miénkhez hasonló technológiát nem találtunk” – tette hozzá Miškovský. Ezeknek az információknak a birtokában alapítottuk meg a Saftra Photonics startup vállalkozást.
A készülék a vállalkozói hozzáállás és a kutatómunka gyümölcse
A tudományos háttér segített az egyetemi professzornak megfelelő finanszírozást találni. Miškovský szerint a kezdő innovatív cégek számára két lehetőség létezik. Az első lehetőség a beruházó. „Azonban amennyiben még csak az indulásnál tartanak, a beruházó az egész céget bagóért megveheti. Akkor érdemes beruházót keresni, amikor a cég már elért valamit, s annak megfelelő értéke van”. Vagyis marad a másik lehetőség, pályázni a közforrásokra.
A pályázás terén már komoly tapasztalatokra tett szert Miškovský professzor. „A tudósok megszokták a pályázást, ebből élünk”. Például négy évvel ezelőtt a kassai tudósok a zürichi és a Lausanne-i kollégákkal egyetemben 2,7 millió eurót nyertek a rákgyógyításnál használt nanotechnológiák kutatására az unió 7. keretprogramjából.
Közvetlenül brüsszeli döntéssel jutottak pénzhez
Ebben az esetben nem a strukturális alapok pénzeszközeiről van szó, melyeket a szlovákiai bürokraták osztogatnak, hanem az összeurópai támogatási rendszerről, melyről közvetlenül Brüsszelben döntenek. „Tudtuk, hogy az unióban létezik a kkv-k részére egy speciális program, amely a technológiai cégeknek segít abban, hogy eljussanak a sorozatgyártáshoz. Ebből kifolyólag célirányos projektet készítettünk” – magyarázta a tudós.
„Hatalmas a különbség, az európai projektek a tudományról és a technológiákról szólnak, a strukturális alapok projektjei viszont mindenről, csak épp a tudományról nem” – összegezte tapasztalatait Miškovský. Nagyon nehéz pénzhez jutni az európai pályázatokon keresztül, mert az egész világból bevont csúcsszakemberek nagyon szigorúan járnak el. Azonban, ha a versenyben sikeres lesz valaki, akkor az ezt követő adminisztráció sokkal egyszerűbb, mint a hazai uniós pénzügyi alapok projektjeinél.
A Kutatási Ügynökség semmibe veszi az uniós minősítést
Nem mellékesen azok a magas pontszámmal értékelt európai projektek, melyeket azért nem finanszíroznak, mert nincs elegendő rendelkezésre álló pénzeszköz, megkapják a minőségi tanúsítványt (Seals of Excellence). Ez a szlovák kormánynak az unióval kötött megállapodása alapján meg kellene, hogy nyissa a kaput előttük a strukturális alapokhoz.
„Csakhogy nem ez történik. Nagyon sok szlovákiai tudományos csapat és cég, melyek rendelkeznek a Seals of Excellence minősítéssel, a szlovákiai uniós pénzügyi alapoknál nem rúgnak labdába, mert az uniós pénzügyi alapok kezelésével megbízott Kutatási Ügynökség ezt a lehetőséget mostanáig nem nyitotta meg. Ez hatalmas veszteség” – vélekedik a professzor. Az uniós pénzek töredékéért támogathatnák a legjobb hazai tudományos és kutatócsoportokat, valamint a high-tech cégeket.
A chiptől a platformig
A Saftra Photonics kétszer is helytállt az európai versenyben. Először 50 ezer eurót nyert, amihez további 20 ezer euró saját pénzeszközt kellett hozzátenni, így létrehozták a berendezés NanoScreen megnevezésű prototípusát.
A második elnyert pénzösszeg lényegesen magasabb, 1,2 millió euró, azonban a kötelező önrész is megnőtt, a cégnek 400 ezer eurót kell bebiztosítania, melyhez már külső beruházókat is keres. Ezek a pénzeszközök a sorozatgyártás beindítását és a piacra jutást fogják biztosítani.
Teszt ezer euró helyett nem egészen 100 euróért
Miškovský a NanoScreent diszruptív innovációnak tartja. A standard eljárás az, amikor a terepen vett mintát, melyben detektálni kívánják a POP-ot, először a laboratóriumban előkészítik, s csak ezután lehet drága műszerek segítségével azt analizálni. „A mi technológiánkhoz nem kell a mintát előkészíteni, a tesztet a helyszínen néhány perc alatt el lehet végezni”– hangsúlyozta Miškovský. Ezen felül az így elvégzett teszt költsége ezer euróról nem egészen száz euróra csökken.
Műszaki részleteket a Saftra Photonics vezetője egyelőre nem árult el, előbb szeretnék azt bejegyeztetni a találmányi hivatalban. Annyit azonban közölt, hogy egy pendrive alakú chip a berendezés szíve, s ötvözik a nanotechnológiát, az organikus kémiát és a digitális technológiát.
A jövőben globális mérőállomás-hálózatot is szeretnének létrehozni a víz minőségének monitorozására. A potenciális megrendelőket, laboratóriumokat és vízműveket a Saftra Photonics elsősorban Európából, Japánból és az USA-ból várja. Öt éven belül 55 ezer chipet kívánnak értékesíteni, mintegy 4,8 millió euró értékben.
Folytatódik a gyógyászati célú kutatás
Miškovský úr nem hagyta el az akadémia talaját, hogy csak a vállalkozásnak éljen. Folytatja a daganatos megbetegedések hatékony gyógyításának a kutatását. A transzportrendszer hatékonyságát az állatokon végzett kísérletek segítségével kívánja bizonyítani.
A kassai professzor igyekszik a stratup tapasztalatait továbbadni, hogy segítsen a kollégái, a tudósok és kutatók innovatív projektjeit fejleszteni, amit szakmai berkekben technológiai transzfernek neveznek. Ennek érdekében néhány hónappal ezelőtt az egyetem talaján Miškovský vezetésével Technológiai és Innovációs Park alakult.
A befektetett összegnél sokkal többet tudnak visszaadni
Az alapot a stratup inkubátor képezi, melynek keretében a tudósok alkalmas munkafeltételekhez juthatnak (helyiségek, laboratóriumi műszerek) és nem kell céget létrehozniuk. „Egy-két év leforgása alatt kiértékeljük az elért haladást, s ha a projektben lesz potenciál, az egyetem az első „angyali beruházóvá” válik” – vázolta Miškovský. Ilyen módon jött létre a Saftra Photonics is, ahol az egyetem negyedrészben társtulajdonos.
Az egyetemtől kapott pénz segítségével a startup fejlődhet, s további támogatásra pályázhat az uniónál is. „Erős projektrészleget hozunk lére, amely a cégeket segíteni fogja a projektek kidolgozásában. Amennyiben a cég a későbbiekben önállósul és sikerrel fog működni, a nyereségrészesedésen keresztül visszatérítheti az egyetemnek azt, amit az induláskor kapott. Miškovský professzor példája azt mutatja, hogy az akadémikusok a befektetett összegnél sokkal többet tudnak visszaadni.
(eTrend.sk/Felvidék.ma)