„Az önkormányzatok élete sem fenékig tejfel, hiába vélik vagy állítják sokan. A lapunkban közölt beszélgetésekből, eszmecserékből is kiderül, egy dolog, hogy mit tartalmaznak a törvények és jogszabályok, más kérdés, hogy egy-egy konkrét településen – egy szűkebb-tágabb jogszabályi környezetnek köszönhetően – mire futja és mire nem – minden igyekezet és jószándék ellenére” – olvasható az Önkormányzati Szemle legújabb számának vezércikkében.
Őry Péter, az Önkormányzati Szemle felelős kiadója írásában a következőkre is kitér: „Lépten-nyomon belebotlunk ugyanabba a problémába. Ha a központi kormányzat tehetetlen, lerázza magáról a felelősséget, áthárítja azt az önkormányzatokra. Nem számítanak még a korábban megkötött megállapodások sem.”
Kőrösi Ildikó, a Magyar Közösség Pártja önkormányzatokért felelős alelnöke szerint a nemzetiségi önkormányzatok kulcsfontosságúak nemzeti közösségeink számára. Szalai Rozália, Kolozsnéma polgármestere úgy véli: csak akkor lehet hatékonyan gyakorolni a jogköröket, ha adott hozzá a megfelelő anyagi háttér. Szabó Olga, Path község polgármestere is azt gondolja, az önkormányzatisághoz pénzforrásokra is szükség van.
Szimő községben zajlik az élet, Bób János a község szociális programjáról is beszámolt. Az önkormányzatok munkájára is rányomja a bélyegét az, ami a szlovák közügyeket is meghatározza: jó az elképzelés, csak a megvalósítás már nem olyan gördülékeny – véli Nagy Dávid, Érsekújvár alpolgármestere. Mesés táj fogadja a Szoroskőre látogatókat – történelmi és természeti érdekességek, legendák övezik. A település helyzetéről Parti Gábor polgármester nyilatkozott. Alsószeli pályázati pénzekből és önerőből fejlődik, az önkormányzat egyik célja a gazdasági növekedés, árulta el Kovács Lajos polgármester. Egyre több szó esik Borsiról, a falu ígéretes jövő előtt áll – véli Varga Anna Tünde faluvezető. Felbár feltörekvő község, mindig is központi falu volt, ezt a helyzetét Bodó István polgármester szerint a mai napig megtartotta. A legmagyarabb felvidéki város, Gúta anyagi helyzete javult a gazdasági válság óta – mondta Horváth Árpád.
Pomichal István, Fél község első embere úgy véli, minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy pályázati pénzhez jusson a település, Pozsony közelében is nagyon fontosak a fejlesztések. Ugyan hivatalosan nincsenek utcanevek, de a népnyelvből visszahozták a régi megnevezéseket Péterfalán – árulta el Köböl Gyula polgármester. Komárom jelenéről és problémáiról Less Károly és Bujna Zoltán önkormányzati képviselők vallottak. Kihelyezett ülést tartott a kormány Tőketerebesen, a kormányülés előtt a régió polgámestereivel is találkoztak a miniszterek. Pozsony megyében ötéves programot hirdettek, ennek alapján kívánják fejleszteni a régiót. Nyitra megyében folytatódik a megyei utak felújítása.
Az önkormányzatok életében fontos az oktatásügy is, a hatvanéves ipolynyéki Balassi Bálint Alapiskola sikereiről Gyurász Szilvia igazgatónő nyilatkozott. Pozsony megyében várhatóan több magyar elsős lesz szeptembertől, mint az idei tanévben volt. A Rozsnyói járásban sok a gond, de az iskolák tartják magukat. A Bodrogközben előreláthatólag csökken majd a magyar elsősök száma a jövő tanévben.
Az anyanyelvű oktatás alapja az óvodai nevelés: a Pro Civis Polgári Társulás egy kutatásban mutatott rá az óvodafejlesztési programokra, ahol a szlovákiai és az anyaországi támogatásokat vizsgálták. A kutatás szerint aránytalanul kevés pénzt költ a szlovák kormány a déli járások óvodáira, így azokat ismét a magyar államnak kellett megsegítenie.
