![ERDÕ Péter](https://felvidek.ma/wp-content/uploads/2018/12/erdo.jpg)
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek; Bogárdi Szabó István a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke; Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke karácsonyi gondolataiból idézünk.
A karácsonyi történetben József példája arra tanít, hogy merjük Isten elé vinni gondjainkat – mondta Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke karácsony első napján a budavári evangélikus templomban tartott ünnepi istentiszteleten.
A püspök prédikációjában arról beszélt: Máté evangéliuma József szemszögéből beszéli el Jézus születését. József, aki szembesül vele, hogy jegyese gyermeket vár, el akarja bocsátani őt. Mielőtt azonban elhamarkodottan döntve megalázná Máriát, megosztja gondját Istennel.
![](https://felvidek.ma/wp-content/uploads/2018/12/evangelikus-700x463.jpg)
Az angyal szavai nyomán pedig felismeri, hogy „a gyermek nem Mária hűtlenségének, hanem Isten hűségének a jele”.
Ma sem találhatunk jobb megoldást, minthogy Isten elé vigyük gondjainkat, mert ő ma is küld angyalokat, talán egy lelkipásztor, egy testvér vagy egy barát személyében, akik képesek új megoldásokat kínálni
– tette hozzá Fabiny Tamás.
***
Karácsony történetében Isten választás elé állítja az embereket – mondta a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke karácsonyi igehirdetésében kedden, december 25-én.
Bogárdi Szabó István Budapesten, a Budahegyvidéki Református Templomban arról beszélt, az embereknek arról kell dönteniük, hogy Istent magasztaló, benne bizakodó hívők lesznek-e, vagy a sátán cselédje, akinek meglesz ugyan mindene, ami ebben a világban szükséges, de a gonosz ott ül a nyakán, mint egy despota.
A karácsony a legszebb történet, mert ebben a történetben van élet, megváltás, ámulat, áhítat, hódolás. Hozzátette: ha elfelejtjük a karácsony történetét, az olyan, mintha elfelejtenénk lélegezni, szeretni.
![](https://felvidek.ma/wp-content/uploads/2018/12/refromatus-700x447.jpg)
A Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke megjegyezte, karácsony története azt tanítja meg,
hogyan lép a szorongás helyébe felülmúlhatatlan öröm, a gyötrődés és harc helyére szent ámulat, és hogyan lép a hódítás helyébe a szent hódolás.
Felidézve Kálvin János tanításait azt mondta, aki le tud borulni Isten előtt, azt soha senki és semmi nem tudja térdre kényszeríteni. Ebben, a hódolásban nyílnak fel Isten nagy titkai.
A kegyelem asztalához, Isten jóságához, örökkévaló hűségéhez és áldásához a mi hódolásunkon keresztül vezet az út
– hangsúlyozta. Hozzátette, az ember csak akkor részesülhet Isten kegyelmében, ha tiszteletet tesz, imádja, nem harcol, nem követel és nem hódít, csak hódol. Az istentisztelet úrvacsoraosztással fejeződött be.
***
Isten párbeszédre hív és boldoggá akar tenni minden embert – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a fővárosi Szent István-bazilikában szenteste, december 24-én. A zsúfolásig telt székesegyházban Erdő Péter arról beszélt: Isten nagy terve az egész emberiség szabadulásának és boldogságának nagyszerű ajánlata.
Arra hív minket, hogy túl a tér és az idő határain az ő szeretetében boldogok legyünk.
Ezért mondja az angyal a pásztoroknak: „Ne féljetek! Nagy örömet hirdetek nektek és az egész népnek, szabadító született nektek Dávid városában.”
A bíboros azt kérte: örüljünk Jézusnak, aki társunk marad az idők végéig, és osszuk meg másokkal is „ezt az alapvető, nagyszerű örömet”!
![](https://felvidek.ma/wp-content/uploads/2018/12/bazilika-700x467.jpg)
Ne sajnáljuk az időt arra, hogy „szeretetben együtt legyünk. Mert ha arra figyelünk, hogyan szerezhetünk másnak örömet, egyszerre csak azt fogjuk észrevenni, hogy mi is boldogabbak vagyunk” – fogalmazott.
És akkor hozzánk is elérkezik a béke. Akkor rajtunk keresztül is előrehalad a nagy terv, amely minden emberi szándékot és elgondolást meghalad
– tette hozzá. Erdő Péter kitért arra is: karácsonykor Isten „nemcsak megmagyarázza nekünk a tervet, amely a mi értelmünket meghaladja, hanem eljön közénk, közösséget vállal velünk. Gyöngék közt gyönge lesz, szegények közt szegény, elnyomottak közt eltiport és megalázott. Szenvedő a szenvedőkkel”, és közben „mégis erős Isten”.
Ezzel pedig „villámként hasítja szét az emberi gondolkodás látóhatárát. Megmutatja, hogy a gyöngeség összefér az erővel, mert a történelemnek és az emberi életnek célja van” – mondta a bíboros.
(mti/Felvidék.ma)