A Szentendrei Skanzenben kiállítás mutatja be, miként szolgálhatják a népi hagyományok a fenntarthatóságot – erről beszélt Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának hétfőn, április 20-án megjelent adásában, amely a legnépszerűbb videómegosztón is megtekinthető.
A 2026-os Témahét fókuszában a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság kérdéseiből az erdő mint ökoszisztéma, mozgás és egészség, fenntartható közlekedés, a fenntarthatóság mindhárom kérdéskörét átfogó komplex témaként a tudatos vásárlás – ökocímkék és a hulladék állnak.
Együtt a fenntarthatóságért!
Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Nagyné Batári Zsuzsannával, a Szentendrei Skanzen tudományos főigazgató-helyettesével, az új tárlat vezető kurátorával beszélgetett a kiállításról.
Nem csupán aktualitása miatt kiemelkedő a projekt, hanem már az előkészítés folyamata is rendhagyó: a tárlat 17 kurátor közös munkájának eredménye.
Ez az együttműködés a közösségi alkotóerő tökéletes példája, amely önmagában is a fenntarthatóság egyik alapelve. A kiállítás alapgondolata a 2015-ben elfogadott ENSZ-programból indul ki. A kezdeményezés célja, hogy 2030-ra egy élhetőbb jövő felé vezesse a világot: ahol a társadalmi egyenlőség és integráció, az igazságos gazdasági fejlődés és a természeti környezet megóvása egymást erősítve valósul meg. Ennek érdekében 17 – úgynevezett – Fenntartható Fejlődési Célt határoztak meg.
Az ötlet innen szinte magától adódott: az évek során a múzeum olyan tudást halmozott fel, amely nemcsak bemutatja, hogyan éltek elődeink, hanem arra is alkalmas, hogy egyes elemeit a jelenben is alkalmazzuk.
Az egyszerű paraszti megoldások ma is inspirációt nyújthatnak, ha azokat a mai igényekhez és körülményekhez igazítjuk, elősegítve ezzel a fenntarthatóság minél teljesebb megvalósulását.
Gyakorlati tippek a múltból egy fenntarthatóbb jövőért A kiállítás 17 kurátora a 17 fenntartható fejlődési célhoz egy-egy olyan megoldási javaslatot kapcsol, amely a paraszti kultúrában a mindennapi élet természetes része volt. A látogatók így gyakorlati tippeket vihetnek haza, amelyeket akár azonnal alkalmazhatnak saját életükben.
A néprajzi tudás gazdagságát és a Skanzen kiállításainak sokszínűségét mutatja, hogy minden célhoz készült egy kiállításajánló is. Ezek a múzeum 80 hektáros területén, a különböző tájegységekbe kalauzolják a látogatókat, ahol az adott téma részleteivel is megismerkedhetnek. Így a vendégek akár saját szervezésű, tematikus sétákon is részt vehetnek, érdeklődésüknek megfelelő útvonalakat kialakítva.
A közös gondolkodás alkotó ereje
A kurátori csapat a részletek kidolgozása során a társadalmi és gazdasági fenntarthatóság szempontjait is hangsúlyosan érvényesítette, és tudatosan építette ki azon támogatók körét, akik különböző tartalmakkal, filmekkel, tárgyakkal és felajánlásokkal járultak hozzá a kiállítás gazdagításához. A tárlat hitelességét így nem csupán a kurátorok felkészültsége garantálja, hanem az együttműködő partnerek köre is. Olyan intézmények és szervezetek kapcsolódtak a projekthez, mint az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Magyar Nemzeti Múzeum vagy a Szépművészeti Múzeum, de civil kezdeményezések és innovatív vállalkozások is hozzájárultak a közös munkához. Egy ilyen tárlat létrejötte nemcsak komoly szakmai kihívás tehát, hanem a közösségi munka erejének látványos megnyilvánulása is. A kiállítás ezért több rétegben közelíti meg a fenntarthatóság kérdését: nemcsak megoldásokat kínál, hanem példát is mutat arra, hogyan tudunk együtt gondolkodni és aktívan cselekedni egy fenntarthatóbb jövő érdekében.
Áder János elmondta:
a fenntarthatósági klímahéttel egy időben nyílik meg az a kiállítás, amely bemutatja, hogyan lehetne könnyebben elérni az ősi tudásra, népi bölcsességre, hagyományokra támaszkodva az ENSZ által 2015-ben elfogadott 17 fenntartható fejlődési célt.
A főigazgató-helyettes elmondta: a skanzen őrzi a paraszti tudást, amelyből ma is lehet tanulni.
A kiállítás ezeket a ma is használható gyakorlati ismereteket mutatja be. A sorozat a háztól indulva a használati tárgyakon át az ott élő embert, közösséget mutatja be. Jövőre is folytatódik a kiállítás, ami iskolások számára is fontos a szemléletformálásuk miatt – tette hozzá.
Arról is beszélt, hogy őseink a paraszti kultúrában egy sokkal természetközelibb életmód szerint éltek, jobban ismerték a saját környezetüket, például, hogy mi az, ami helyben legjobban megterem, milyen növényeket hasznosíthatnak, ismerték a gyógynövények pozitív hatását.
A skanzen területén több mint 120 féle gyógynövénnyel találkozhatnak a látogatók.
Áder János szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy elveszítjük azt a tudást, ami szüleinknek, nagyszüleinknek megvolt, s ez hiányzik az egészséges életmódhoz, a környezetünkhöz való megfelelő viszonyhoz.
Hozzátette, Magyarországon van gyógynövény-kutatóintézet, amely fontos szerepet játszik abban, hogy ezek a növények nagyobb szerepet tölthessenek be a gyógyításban. Például a maszlag, amely fájdalomcsillapító, a farkasalma, amely sebkezelésre jó, az ördögcsáklya, amely gyulladáscsökkentő hatású, az útifű köhögés ellen, a kakukkfű pedig torokgyulladásra.
A kiállítás egyik része a fenntartható fejlődéssel összefüggésben a burgonyával is foglalkozik
– tette hozzá.
Áder János kifejtette, a burgonyát 8000 ezer éve ismerjük, Európában az 1500-as években, Magyarországon az 1700-as években terjedt el, ma egymilliárd embernek az alapélelmiszere, számos fajtája van, kicsi a vízigénye, energiadús, vitaminokban gazdag, gluténmentes, Magyarországon a második legfontosabb élelmiszernövény. A paraszti kultúra, hagyományok integrálása főként a skanzenekben látható.
A világ 54 százaléka városokban él, 2050-re már 75 százalék városlakó lesz, egyre kevésbé kapcsolódunk a paraszti kultúrához, elszakadtunk a hagyományoktól, ám fontos ezek fenntartása. A szentendrei kiállítás hasznos ötleteket ad ehhez a városlakóknak – tette hozzá a volt államfő.
A kiállításmegnyitó Szentendrén a Magtárban 2026. április 22-én 15.00 órakor lesz, s azt Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány alapító kuratóriumi elnöke nyitja meg.
mti/skanzen.hu / HE, Felvidék.ma
