A magyar elnökség időszaka erősítse Európa népeinek közösségét, járuljon hozzá az alapvető emberi értékek, az élet, a család, az emberi méltóság szolgálatához, a kisebbségek, a különböző nyelvi, etnikai, vallási csoportok megbecsüléséhez és elfogadásához – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke az ökumenikus imahét nyitó ünnepségén vasárnap Budapesten, a Fasori református templomban.
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) szervezésében tartott liturgia egyben a soros magyar EU-elnökség egyházi megnyitó ünnepsége is volt.
A szertartás liturgiájában a MEÖT tagegyházainak püspökei, vezető lelkipásztorai, valamint Rüdiger Noll református lelkész, az Európai Egyházak Konferenciája egyház és társadalom bizottságának igazgatója, Piotr Mazurkiewicz, a CCEE brüsszeli bizottságának főtitkára, Fazekas László református püspök, a Szlovákiai Egyházak Ökumenikus Tanácsának alelnöke, illetve Milos Klátik, a Szlovákiai Evangélikus Egyház elnök-püspöke vettek részt.
Az eseményen jelen volt, mások mellett, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, Szászfalvi László egyházügyi államtitkár és Balog Zoltán felzárkózásért felelős államtitkár.
Erdő Péter a szentbeszédében hangsúlyozta: a kis népek, a kisebbségek, a sajátos nyelvű, kultúrájú, történelmű közösségek nem csak értékeket hordoznak, de arra is hivatottak, hogy részt vegyenek a nagy közösség egészét érintő ügyek intézésében. Ennek szimbóluma az, hogy az EU elnöki tisztségét más és más ország tölti be, méretétől, lakóinak számától, uniós tagságának régiségétől függetlenül.
A bíboros rámutatott: „akinek a szívét tehát a keresztény hit megragadta, annak megnyílik a szeme a többi emberek nyomorúsága iránt”. Észreveszi, hogy ki az, aki a környezetében szükséget szenved, és „nem nézi tétlenül a más baját, hanem kész radikális, személyes kényelmét, jólétét is érintő lépésekre”.
Mint mondta, „ilyen emberi magatartásra van szükség napjainkban, akár elöregedő és gazdasági gondokkal küzdő hazánkban, akár a bonyolult Európában, amelynek népei között is igen nagy szükség van a közösség érzésére és cselekvő megnyilvánulására”.
A szolidaritást az Európai Unió alapvető értékei között szokás emlegetni. Az erősebbnek segítenie kell a gyengébbet, de főleg közösen kell szembenéznünk a világ és a történelem alakulásából fakadó kihívásokkal. Tehát komoly gyakorlati döntések hozatalában is a közösségi jelleg, a népek közötti szolidaritás nélkülözhetetlen vezérelv – tette hozzá.
Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke köszöntő beszédében kiemelte: „nem evidencia, hogy az EU-hoz tartozunk; a magyar soros elnökség nem tehet önhitté minket, sokat kell tanulnunk és bizonyítanunk. Nem evidencia, hogy mi magyarok demokráciában élünk; fiatal, törékeny jogállam a miénk; a demokratikus értékek, intézmények védelme mindennapos kihívás. Ez a hatalom akkor lesz erősebb, akkor nézhet szélesebb horizontok elé, ha az ember céljait helyezi a maga céljai fölé. A cél, a feladat nem lehet más, mint az emberséges mérték megtalálása, megtartása és megtartatása”.
A református püspök szerint az egyházak helyzete és szerepe sem evidens. A kereszténységnek dialógusban kell állnia az állammal, a társadalom más szellemi irányzataival, az egyházak családján belül pedig őszinte, ökumenikus párbeszédre van szükség – fűzte hozzá.
Mint mondta, a társadalmi szolidaritás és az erkölcs sem magától értetődő. „Csak az a közösség mondhatja el magáról a fentieket, amelynek tagjai képesek felmutatni az egymásért cselekvés önkéntes és önzetlen alapon működő formáját. Csak az a közösség képes önkéntesen szolgálni, amelyik szabad, amelyik pedig valóban szabad, felismeri a szabadságban rejlő lehetőséget” – hangoztatta Bölcskei Gusztáv.
Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke prédikációjában kiemelte: „az ige fényében magunkra és egymásra találhatunk”. Meglátása szerint az ökumenikus imahét „kommunikációs gyakorlat, három dimenzióban”. Álljunk meg néhány percre, hogy újra beszélő viszonyba kerüljünk önmagunkkal, egymással és Istennel – hívta fel a figyelmet.
Van mit rendeznünk ezen az ökumenikus imahéten, és bőven akad rendeznivalónk a következő félévben, amikor e nagy család, az Európai Unió közös dolgait fölvállalhatjuk. Éljünk a kapott kegyelmi idővel, a bevallható múlt, a békés jelen és a szelíd jövő reménységében – fogalmazott az evangélikus püspök.
Az ökumenikus imahetet 1908 óta rendezik meg, azon először még csak az anglikán és a katolikus egyház tagjai vettek részt, és kizárólag az egyesült államokbeli Graymoorban tartották meg.
Az imahét előkésztő anyagát a Keresztények Egységét Előmozdító Pápai Tanács és az Egyházak Világtanácsa Hit és Egyházszervezet Bizottsága közösen állíttatja össze, amelyet az idén a jeruzsálemi keresztény közösségre bíztak. Az ökumenikus imahétre 1968 óta készítenek imafüzeteket, azokat a világ minden tájára elküldik, hogy a helyi nyelvekre is lefordítsák. Az ez évi imahét alapigéjét, „…kitartottak az apostolok tanításában …”, a Biblia egyik fejezetéből, az Apostolok Cselekedeteiből választották ki.
mti, Felvidék Ma