A Pro Probitate – Helytállásért-díjat és a Felvidéki Magyarságért-díjat Nógrád, Hont és Gömör polgárait megtisztelve idén Losoncon adták át. A május 5-i ünnepség résztvevői csatlakoztak a Himnuszunk a szabadságunk mozgalomhoz, s ugyanakkor, mint Pozsonyban, a losonci zsinagógában is zengett nemzeti imánk.
Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja országos elnöke levélben küldte el üzenetét a díjátadó ünnepségre, ő Pozsonyban vett részt a közös himnuszéneklésen. Ünnepi gondolatatit a díjátadó moderátora, Endrődy-Mike Attila, a füleki Petőfi Sándor-program ösztöndíjasa olvasta fel.
Kifejtette, az eddig díjazottakat az elvhűség, a felvidéki magyar közösség szolgálata jellemzi. Kitért a pozsonyi megmozdulásra, ahol a himnusztörvény ellen kell felemelniük a szavukat a résztvevőknek, s szintén helyt kell állni a szimbólumainkért. „Vannak, akik munkájukkal és tehetségükkel, s vannak, akik távozásukkal segítenék elő a közösségépítést” – üzente Menyhárt József utalva a himnusztörvényt előidéző méltatlan képviselőkre.
A Pro Probitate – Helytállásért díjat immár 26. alkalommal adták át
A díjat 2019-ben a füleki Szvorák Zsuzsa pedagógus, rendező, közéleti személyiség kapta.
„Amikor megtudtam, hogy ezt az elismerést nekem ítélték, akkor elsősorban a helyre gondoltam, ahol élek. A Palócföldre, a szüleimre, szűkebb és tágabb családomra, barátaimra, munkatársaimra és a közösségi emberekre, akik nélkül a díjat nem érdemelhettem volna meg. Hiszen egy fecske nem csinál nyarat, ahhoz a munkához, amit én végzek, mindig közösség, csapat, társulat kell” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Szvorák Zsuzsa.
Majd kifejtette: „Az elismerésen túl tehát az ő helytállásuk is nagyon fontos, ők is díjat kaptak most velem. Főleg most nagyobb a díj értéke, hogy ez a hely, a szülőföldünk lassan peremvidékre kerül, az itt élők pedig lassan a szórványmagyarsághoz fognak tartozni. Meg kell becsülni mindenkit, aki akár munkájával, akár közéleti tevékenységével, akár a tehetségével szolgálja a megmaradást, a magyar közösségi életet”.
Kérdésünkre, hogy mihez ad erőt a díj, elmondta, hogy elsősorban a folytatáshoz. „Kellenek az elismerések, a mosolyok, a vállveregetések nagyon a mai érzelemmentes világban. És főleg a találkozások kellenek, amire a mai díjátadó is lehetőséget adott” – mondta Szvorák Zsuzsa a Felvidék.ma-nak.
Valóban nagyon sok ölelés, gratuláció tarkította Losoncon, a szépen felújított zsinagógában megrendezett ünnepséget. A megjelent vendégeket Csúsz Péter, az MKP losonci járási elnöke köszöntötte, köztük Csáky Pál EP-képviselőt, aki bejelentette a 2019 évi Pro Probitate – Helytállásért díj, majd pedig a második alkalommal odaítélt Felvidéki Magyarságért-díj kitüntetettjeit, előbbit Szvorák Zsuzsa, utóbbit Szabó Tibor, Martonvásár polgármestere személyében.
Csáky Pál május első vasárnapja lévén köszöntötte az édesanyákat is, s külön kiemelt egy anyukát a sorból Mag Fodor Enikő személyében, aki a közelgő EP-választásokon „harcostársaként” vesz részt a megmérettetésben, s a Losonci, Nagykürtösi, Rimaszombati és Nagyrőcei járásokat is képviseli.
„Egy közösség, egy nemzet akkor lesz igazán erős, akkor tekinthet reménnyel és eséllyel a jövőbe, ha megbecsüli az értéket, a helytállást, a minőséget és az energiákat, amelyeket bárki közülünk vagy mindannyian ennek a közösségnek az érdekében kifejtünk” – nyilatkozta Csáky Pál.
Szvorák Zsuzsa háromgyermekes családanya, s húsz esztendeje nemcsak a füleki magyar közösség meghatározó egyénisége, hanem a felvidéki, illetve a Kárpát-medencei színjátszó mozgalom szakmai körökben is elismert, valamint közkedvelt személyisége. A Magyar Közösség Pártjának tagjaként jelenleg is, már a sokadik választási időszakban városi önkormányzati képviselő, nyolc éven át volt besztercebányai megyei képviselő is.
A határ menti Csákányházán, illetve Ragyolcon járt alapiskolába, Füleken volt gimnazista, majd Selmecbányán készült a budapesti tanulmányaira, ugyanis az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az ELTE Bölcsészkarának magyar–könyvtár szakán végzett és szerzett diplomát. Tanulmányai során ismerkedett meg többek között a drámapedagógiával, s ez meghatározta későbbi tevékenységét.
Szülőföldjére való visszatérése után pedagógusként oktat, nevel és folyamatosan egyszerre több csoportot, illetve csapatot is sikeresen rendez. Megalapította a Zsibongó és az Apropó Kisszínpadot, amely csoportok nemcsak országos, de nemzetközi hírnevet is szereztek a komoly hagyományokra visszatekintő füleki színjátszásnak.
A Csemadokban országos, regionális és alapszervezeti szinten is kivette és ma is kiveszi a részét a kulturális szervezőmunkából, illetve a közművelődési tevékenységből. A diákok és a szülők által is kedvelt pedagógus, ismert közéleti személyiség, sikeres pályázatíró, akinek köszönhetően épült fel és újult meg a Füleki Magyar Ház, amelyet Csemadok-tag kollégáival tart fenn, s tölt meg közösségi élettel.
Szvorák Zsuzsát nem első ízben díjazták, számos díjban és szakmai elismerésben részesült. 2004-ben elsőként kapta a Nógrád Közművelődéséért Díjat, három évvel később Besztercebánya megye legjobb pedagógusa lett, 2011-ben Kulcsár Tibor-díjas. Két évvel később megkapta a Szlovákiai Magyar Pedagógusok díját, a XV. Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztiválon Mics Károly-életműdíjjal ismerték el rendezői munkásságát. Ex Libris Magyar Művészeti díjas, illetve Femine Fortis díjas. 2015-ben Áder János köztársasági elnök a Magyar Arany Érdemkereszt állami kitüntetésben részesítette.
A Pro Probitate, Helytállásért-díj 2019-es kitüntetettjét Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke méltatta.
„A díjátadó diszkrét bája, hogy az idén jubiláló, megalakulásának hetvenedik évfordulóját ünneplő szervezetünk, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetségünk, közismert nevén a Csemadok országos elnökeként – tagságunk nevében – a laudációmban méltathattam a Csemadok oszlopos tagját, aki korábban az országos tanács alelnökeként, tagjaként, majd a területi választmány vezetőségi tagjaként, két évtizede pedig a füleki alapszervezet sikeres elnökeként nagyszerűen látja el a helyi közösség vezetőjeként sokrétű feladatait” – mondta Bárdos Gyula.
Kifejtette, a díjazott munkássága, sokoldalú tehetsége, közösségépítő és közösségformáló tevékenysége példaértékű.
„A rendszerváltozás óta rendszeresen minden esztendőben magas művészi színvonalú emlékműsort szervez, amelyre itthonról és otthonról is szép számmal jönnek fellépők és érdeklődők. Nélküle elképzelhetetlen a Duna Menti Tavasz gyermekszínjátszó és bábfesztivál, ahol csoportjával már két ízben Gyémánt-díjas elismerésben is részesült. Rendszeresen találkozhatunk vele a rimaszombati Tompa Mihály Országos Verseny döntőjében, ahol tanítványai számos díjat szereztek. A Szepsiben, illetve Buzitán évente megrendezésre kerülő Országos Színjátszó Fesztiválon, valamint a Jókai Napok műsorán is rendszeresen részt vesz. Diákjai nem hiányoznak a mesemondó fesztiválról, tanítványai számos hazai és nemzetközi megmérettetésen szerepeltek eredményesen” – hívta fel a figyelmet Bárdos Gyula.
Majd megköszönte az állhatatos és kitartó közösségi tevékenységet, a fáradhatatlan szervezőmunkát, az emberi helytállást, azt a közművelődési missziót, melyet a felvidéki magyarság megmaradása és boldogulása érdekében kifejt.
Hasonlóan a felvidéki magyarságért tevékenykedik Szabó Tibor, aki 2010 óta Martonvásár polgármestere, de előtte a Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetőjeként, 1998 és 2002 között a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökeként, majd több alapítványban tevékenykedett. A díjátadáson Csúsz Péter járási elnök méltatta.
„Szabó Tibor Barsbaracskán, tehát a Felvidéken született. S bár a sors elsodorta tőlünk, de soha nem szűnt meg felvidékiként érezni, gondolkodni, cselekedni. Hozzájárult számos háttérdokumentum kidolgozásához. Nála mindig nyitott ajtókat találtunk” – emelte ki Csúsz Péter.
Szabó Tibor köszönőbeszédében kifejtette, hogy akik Magyarországra kerültek, mindig érzik, hogy „valamit elhagytak, valakiket cserben hagytak, s ezért egy belső késztetés van bennünk, hogy próbáljunk az itt maradtakért tenni” – mondta.
Az ünnepségen sokak örömére közreműködött Szvorák Katalin, Kossuth- és Liszt-díjas énekművész és a Boráros Imre Színház. Utóbbi Csáky Pál Hit és illúzió művét adta elő.
***
A Helytállásért díj eddigi kitüntetettjei:
1994: Esterházy János, in memoriam
1995: Zonctorony község (a magyar iskola megmentéséért)
1996: Lénár Károly lelkiatya
1997: a Mindszenty-per elítéltjei
1998: Janics Kálmán író, politikus, Búcs és Bátorkeszi helytálló polgárai
1999: Ág Tibor népzenekutató
2000: Burján László lelkipásztor
2001: Gáspár Tibor pedagógus
2002: a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége
2003: a Jókai Színház
2004: Turczel Lajos irodalomtörténész
2005: Koncsol László író, költő
2006: Takács András néprajzkutató
2007: Stelczer Elemér (az Esterházy János Emlékbizottság volt elnöke)
2008: Sidó Zoltán (pedagógus, a Csemadok volt elnöke)
2009: Szénássy Zoltán pedagógus
2010: Dobos László író
2011: Dolník Erzsébet
2012: Tamás Aladárné Szűcs Ilona pedagógus
2013: Pázmány Péter, Dunaszerdahely korábbi polgármestere
2014: Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas színművész
2015: Albert Sándor, a Selye János Egyetem alapító rektora
2016: Kolár Péter pedagógus, a Thália Színház volt igazgatója
2017: Dániel Erzsébet népművelő
2018: Nagy János szobrászművész
2019: Szvorák Zsuzsa pedagógus
A Felvidéki Magyarságért Díj eddigi kitüntetettjei:
2018: Halzl József, a Rákóczi Szövetség tiszteletbeli elnöke és Pásztor Béla, Veresegyháza polgármestere
2019: Szabó Tibor, Martonvásár polgármestere