„Mi dolgunk a világon? / Küzdeni erőnk szerint a legnemesbekért!” – Vörösmarty Mihály szállóigévé vált kérdése méltó ballagási mottó lehetne. A válasz 2020 májusában azonban nem biztos, hogy azonnal jön. Mert a válaszokra most várni kell…
A „social distance” – társasági távolságtartás nehezebben szüli a válaszokat a miértekre. Ezt érezheti az a 136 komáromi gimnazista, akik 4 év után a mai napon járnák utoljára körbe az alma mater termeit, a végső megmérettetés előtt.
Hiszen a méterekben mért távolság, a kézfogás, az ölelés hiánya most mindennél kegyetlenebbnek tűnik ezen a napon.
Nem vigasz most az sem, hogy nem először fordul elő, hogy a gimnázium falai közt elmaradtak az érettségi vizsgák. A bencés gimnáziumban 1944-ben érettségiztek utoljára, majd a hontalanság éveit követően először 1951-ben.
Andruskó Imre, az iskola igazgatója eképpen búcsúzott végzőseinktől:
„…úgy gondoltuk, örökre egészségesek maradunk egy beteg világban – ezek Ferenc pápa szavai. Kedves «karantén» idején ballagó diákok! 2006-ban Habsburg Ottó volt a 370 éves múltra visszatekintő Selye János Gimnázium vendége, aki a következőképpen fogalmazott: «Az a jó európai, aki vállalja nemzetiségét, anyanyelvét, hazáját, a mi esetünkben szülőföldjét.» Ne féljetek vállalni magyarságunkat, anyanyelvünket, közösségünket, a szlovákiai magyarok közösségét. Ne féljetek minden körülmények között ragaszkodni a nemzeti identitásunkhoz, hagyományainkhoz, az anyanyelven történő oktatáshoz, a magyar kultúra ápolóihoz. Minden évben elmondom: ne féljetek gyermeket vállalni, ne mondjatok le a gyermekvállalás gyönyörűségéről. Mert gyermek, gyermekek nélkül nincs szlovákiai magyar jövő, nincs magyar óvoda, nincs magyar iskola.”
Ballagóinkba valószínűleg mégis úgy ivódik majd be ez a 4 év, mint még soha az elmúlt évtizedekben.
A végzősök nevében elmondott búcsúbeszéd helyett valljon pár szóval erről Oros Boglárka Sára, a IV. A osztály diákja: „Édesapám mindig azt mondta, hogy a középiskolás éveim lesznek a legmeghatározóbbak. Igaza lett. Minden beszélgetés, minden tapasztalat, a kapcsolatok tanárainkkal, barátainkkal hozzátettek jellemünk fejlődéséhez. Az utolsó hónapok távolsága persze csorbít az emlékeinken, a közös élményeken, de rájöttem, hogy minden úgy jó, ahogy van, és még ez a «lecke» is javunkra válik majd. Amikor egyszer majd módunk lesz újra találkozni személyesen osztálytársaimmal, tanáraimmal, lehet, sírva ölelem meg őket, de tudom, hogy ez örökre emlékezetes marad. Hálás vagyok és leszek azért, hogy a Selye János Gimnázium diákja lehettem, hálás vagyok, hogy az életemből 4 évet itt tölthettem. Az érettségi találkozókon pedig majd arra is emlékezünk, hogy a „nemérettségiző” nemzedék voltunk ugyan, de igazából ekkor nőttünk fel, és tanultuk meg értékelni a barátságokat, a szabadságot és azt, hogy szerethetünk.”
Diákunk megható, mindent elmondó szavai után következzenek a díjazottjaink
Igazgatói dicséretben részesültek azok a tanulók, akik kitűnő tanulmányi eredmények mellett hazai, illetve nemzetközi tantárgyversenyeken értek el kimagasló eredményeket: Jánosdeák Márk, Kamocsai Anna, Kovarčík Sára, Pinke Andrea – VIII. N, Bajcsy Tünde, Koncser Viktória, Kozmér Barbara, Lengyel Barbara, Oros Boglárka Sára, Vajda Marián – IV. A, Fonód Lilla, Gál Réka Ágota – IV. B, Fehér Fruzsina Anna, Králik Máté, Majtán Flóra, Šenkár Viktória – IV. C, Dékány Barbara, Juhász Eszter, Pivoda Vivien, Terbák Enikő Krisztina – IV. D. Év végén A Komáromi Magyar Gimnázium Öregdiákjainak és Tanárainak Baráti Köre nevében Langschadl István elnök és Kalácska József alelnök könyvajándékban részesíti a díjazottakat.
A Király Püspök Alapítvány célja a tehetséges diákok támogatása a továbbtanulásukban. Az alapítvány díjában részesült: Šagát Edina (VIII. N), Rancsó Sarolta (IV. A), Fonód Lilla (IV. B), Králik Máté (IV. C) és Terbák Enikő Krisztina (IV. D). Az ösztöndíjakat év végén átadják: Szabó Árpád, a Király Püspök Alapítvány kuratóriumának elnöke és Czifra György, a kuratórium tagja.
Az iskolánk mellett működő Klapka György sportklub évente jutalmazza a legjobb negyedikes sportolókat. Követelmény a sokoldalúság, az iskola méltó képviselete, a kimagasló sporteredmények. Idén Klapka-díjban Fehér Fruzsina Anna (IV. C) és Sánta János (IV. A) részesültek.
Az Ipóth-díjat Ipóth Barnabás hozta létre, támogatva ezzel a kimagasló tehetségeket. Díjazottjaink: Pinke Andrea (VIII. N), Jánosdeák Márk (VIII. N) és Lengyel Barbara (IV. A). A díjat év végén dr. Ipóth Szilárd, a díjalapító fia adja át.
A Palinay Gyula-díjat harmadik alkalommal adományoztuk. Idén Szakál Lili IV. A osztályos tanuló kapta.
A Diákönkormányzatban végzett tevékenységéért Juhász Eszter (IV. D), Koncser Viktória (IV. A) és Šenkár Viktória (IV. C) DÖK-díjat kapnak. A díjat átadja az év végén Mikulec Amina (II. B), a DÖK elnöke.
Rotary-díjakkal a kultúra, az anyanyelv ápolása terén kimagasló eredményt elérő diákjainkat jutalmazzuk. A díjakat Oros Boglárka Sára (IV. A) és Mezőszállási Márk (IV. D) kapták. A díjakat év végén átadja Olláry Viktor, a Rotary Szövetség elnökségének tagja.
A Szülői Munkaközösség díjait Kozmér Barbara (IV. A) és Kováč Szilárd (IV. A) kapták. A díjakat Tárnok Magda, a Szülői Szövetség elnöke adja át.
Paraszti Istvánról, a fiatalon elhunyt diákunkról elnevezett díjat volt diáktársai és szülei hozták létre az orvosi pályára készülő kimagasló eredményeket elérő diákok számára. A díjat ebben a tanévben Juhász Eszter (IV. D) kapta. A díjat év végén átadja Hanuljak Ildikó, a család képviseletében.
Idén immár 13. alkalommal jutalmaztuk amatőr diákszínjátszóink egyikét. A Kaszás Attila-díjat minden évben a Gimisz színjátszó csoport szalagavatói darabjában nyújtott kimagasló színészi teljesítmény alapján ítéli oda a kuratórium. A Kaszás Attila-díjat az Anconai szerelmesek című darabban nyújtott teljesítményéért Gál Réka Ágota kapja. A díjat az év végén Bajkai Csengel Mónika, a GIMISZ színpad vezetője adja át.
Idén Pro Patria Díjban részesült Kovarčík Sára (VIII. N) tanulónk.
Az iskola legnagyobb díjának, a Selye János-díj jutalmazottjának nevét az év végén ismertetjük.
Díjazottjainknak szívből gratulálunk!
Kedves ballagóink! Az elején Vörösmarty Mihály versének kérdését tettem fel, felróva talán a sorsnak, hogy milyen nehéz is most számotokra a válaszadás. Ha belegondoltok, ennek a széttagoltságnak, amit most meg kell élnünk-élnetek, akár gyógyulást hozó üzenete is lehet számotokra! Felnyitja a szemeket, hogy a szívek is megnyílhassanak! Megtanuljuk talán, hogy meg kell küzdeni magunkért, embertársainkért! Ne engedjétek el egymás kezét, még akkor sem, ha most nem tudjátok szemtől szemben megszorítani, megsimogatni! Ez legyen az ÜZENET számotokra, melyet továbbvisztek és adtok, és ez legyen a válasz Vörösmarty kérdésére is: „Mi dolgunk, mi dolgotok a világon?” Ezzel „ballagjatok” el a Selye János Gimnázium falai közül 2020. május 7-én, történelmet írva! Isten veletek!
(Farkas Adrianna, a Selye János Gimnázium magyartanára)
