Januárban, hosszúra nyúlt, többheti szervezés után megalakult a Somorjai Értéktár Bizottság. A kezdeményezés Huszár Lászlótól, a Szlovákiai Magyar Közművelődési Intézet igazgatójától indult, aki elmondta, hogy a Hungaricum törvény 2015-ös módosítása után kezdtek Felvidéken is megalakulni az értéktár bizottságok.
„2015-ben leültünk Varga Péterrel, Bödők Karcsival és Vitárius Lajossal, elkezdtük kidolgozni a szükséges dokumentumokat, s eldöntöttük, hogy a Felvidéki Értéktár Bizottság alapítói a Csemadok, a Gazda PT, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Szlovákiai Magyar Közművelődési Intézet lesznek” – mondta Huszár.
„Mi a gyakorlatban már 2006-tól különböző adatbázisokkal dolgozunk, úgy, mint a népzenei adatbázis, vagy a felvidéki emlékhelyek. Vitárius Lajos látta ezt a munkát és javasolt minket, hogy az intézet legyen a felvidéki részleg adminisztrátora, illetve végrehajtója.”
Az igazgató hozzáteszi, hogy a bizottságok száma folyamatosan bővül.
„Ha valaki felmegy a csemadok.sk-ra, láthatja, hogy már 53 szervezet alakult. Ha pedig valaki nem tagja egyetlen értéktár bizottságnak sem, és nincs rá kilátás, hogy településén alakuljon egy, felmegy erre az oldalra, ott megtalálja a feltöltésre szolgáló űrlapot. De nyugodtan hívhat is az intézetbe, vagy írjon e-mailt.
A somorjai bizottság megalakulásának csupán annyi volt az előzménye, hogy Huszár László megkereste Méry Jánost, aki egy hosszabb egyeztetés után végül kötélnek állt, hogy megkeresi a legmegfelelőbb embereket.
„Az ember bárhova lép Somorján, beleütközik a történelembe. S igaz ez még úgy is, hogy a 70-es évek végétől agresszív városrombolást hajtott végre a kommunista vezetés. Ezért, mármint a a somorjai történelemmel való folyamatos találkozási lehetőség miatt tudott Laci bácsi rábeszélni, hogy érdemes időt és energiát fordítani erre a dologra. Én pedig abban teljesen egyetértettem vele, hogy a helyi értékeinket, építményeinket, neves személyiségeink sírjait, emlékhelyeit fel kell térképeznünk, és dokumentálnunk kell. Mert a kommunizmus több mint 40 éve szinte teljesen kitörölte a köztudatból a 19. és 20. század első felének neves somorjai személyiségeit és a hozzájuk kapcsolódó eseményeket, helyszíneket, adatokat. Ennek a felfedezése és a közvélemény elé tárása is feladatunk“
– mondta Méry János somorjai önkormányzati képviselő, aki a helyi Csemadok vezetőségi tagja és a Via Nova Somorja ICS elnöke is egyben.
A szervezet alapító tagja lett Méry Erzsébet (nem rokona Méry Jánosnak – a szerk.), aki tősgyökeres somorjai lakos, s aki 1996 óta könyvkiadással és terjesztéssel foglalkozik, 2009-től pedig a pozsonyi Comenius Egyetem központi tankönyvboltját vezeti. Rigorózus doktori dolgozatát hagyaték-feldolgozásból írta, a 2010-es években a Szegedi Tudományegyetemen pedig részt vett Hajnóczy Péter dobozokban maradt hagyatékának feldolgozásában.
„Somorja hely- és ipartörténetével a város bélyeges téglái kapcsán kezdtem el foglalkozni, levéltári és helyszíni kutatások, csaknem tízéves gyűjtőmunka nyomán feldolgoztam a városi téglagyártást „Miből épült Somorja“ címmel. A régi somorjai képeslapokat és fotókat kezdetben csak a téglaleletekhez gyűjtöttem. Jelenleg a város első állandó fényképészeti műtermének – „Németh Béláné fényképészeti műterme Cs.Somorján“ – történetén és fotóalbumán dolgozom. Kutatásaim során folyamatosan olvasom Somorja mindennemű szakirodalmát, elhivatott védője vagyok mindannak, amit meglátásom szerint meg kell őriznünk az utókornak.“
A megalakult szervezet alapító tagja lett Mathédesz Lajos régész is, aki egyébként a római kor és a korabeli bélyeges téglák szakértője.
„Mint lokálpatriótát mindig is érdekelt a város története. Más elfoglaltságok mellett csak időnként jutott időm, hogy olvasgassam az ezzel kapcsolatos könyveket, tanulmányokat. Úgy háromnegyed éve, amikor elkezdtem foglalkozni a Somorján alapított Csallóközi Múzeum történetével, döbbentem rá, hogy a múzeum körül tevékenykedő emberekről szinte nem tudok semmit. Sok esetben így közel száz év távlatából a források hiányában elég nehézkes bármit is találni. Ezért is tartom fontosnak, hogy összegyűjtsük a város értékeit, a múltban itt élt „jelentősebb” embereket.“
Szintén alapító tagként vesz részt az értéktár munkájában Horváth László, a Somorjai Madách Imre Gimnázium történelemtanára is, aki nagy hatású beszédeiről is híres:
„Mivel évek óta foglalkozom helytörténeti témákkal, szívesen mondtam igent a felkérésre. Elsősorban az épített örökség megismerése és megismertetése, illetve a Csallóköz és azon belül Somorja története érdekel. Tanárként a történelem órák tananyagába is igyekszem becsempészni helytörténeti vonatkozásokat. Fontosnak tartom, hogy az emberek legalább alapvető szinten tisztában legyenek szűkebb hazájuk történelmi és kulturális örökségével. Ebben – a pedagógia mellett – kiemelt szerepe lehet az olyan civil kezdeményezéseknek, amilyen például a helyi értéktár bizottság létrehozása.“
Az ötödik alapító tag, Varju Péter, önkormányzati képviselő, a Somorjai Csemadok alelnöke, a somorjai kulturális bizottság elnöke, aki a helyi fiatalságot tanítja a somorjai Corvin Mátyás Alapiskolában:
„Fiatal koromban cserkészként, később a somorjai katolikus fiatalok egyik vezetőjeként, majd a Csemadokban, két éve pedig a somorjai önkormányzatban is dolgozom a somorjai közösségért, így a város neves épületei, de ismert személyiségei is közeliek a számomra. János felkérését megtiszteltetésnek vettem, és mivel régi barátom, meggyőzött, hogy segítsek megalakítani a bizottságot, amiben természetesen szívesen veszek részt.“
Reméljük, hogy a szervezet minél több olyan somorjai értéket – személyt, eseményt, lapot, szervezetet, épületet – ismertet meg a közösségünkkel, melyeket már csak alig vagy egyáltalán nem ismernek a mai somorjaiak.
(Felvidék.ma)
