Magyarországnak az elvei és az érdekei alapján is helye van a Béketanácsban, ez ugyanis túlmutathat a gázai helyzeten, és a szomszédos Ukrajnában dúló háború rendezésében is hasznos lehet, mivel annak lezárására jelenleg nincs jobb lehetőség Donald Trump béke-erőfeszítéseinél – közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Washingtonban.
A tárcavezető arról számolt be a magyar kormánydelegáció érkezését követően, hogy napjainkban új világrend van kialakulóban, amely sokkal inkább a kétoldalú kapcsolatokra, a kormányközi együttműködésekre, a személyes kapcsolatokra épül, és ennek nagyon is kézzelfogható jele a Béketanács létrejötte az amerikai elnök kezdeményezésére – közölte a minisztérium.
A közlemény szerint kifejtette, hogy Donald Trump béke-erőfeszítései reményt jelentenek arra, hogy a világban zajló fegyveres konfliktusokat talán meg lehet oldani diplomáciai eszközökkel, amire jó példát szolgáltatnak a 2020-as Ábrahám-egyezmények is, amelyek évtizedek kudarcai után elhozták a kapcsolatok normalizálását Izrael és több arab ország között.
Ennek kapcsán leszögezte, hogy Magyarország ezért nem is pusztán azért csatlakozik a Béketanácshoz, mert elvei és értékei alapján a béke ügye mellett áll, hanem azért is, mert az ukrajnai háború közvetlen szomszédságában ez praktikus érdeke is, ugyanis ez a kezdeményezés túlmutathat a gázai helyzeten.
„Mi olyan országot képviselünk itt Washingtonban, amely négy éve egy háború szomszédságában él. És lássuk be, ha Donald Trump lett volna az elnök 2022-ben, akkor a szomszédunkban zajló háború nem tört volna ki, és egészen más lenne az életünk”
– vélekedett.
„Egészen más lenne az élet Európában, Közép-Európában, más lenne az élet Magyarországon. Nem kellett volna a gazdasági erőforrások egy jelentős részét a háború hatásainak kivédésére fordítani, egy csomó fejlesztést végre lehetett volna hajtani, teljesen más lehetőségei lettek volna a gazdaságnak is” – tette hozzá.
Illetve aláhúzta, hogy tévesek azok az európai elképzelések, amelyek szerint a csatatéren le lehet zárni az ukrajnai háborút, így Donald Trump jelenti az egyetlen reményt a béke visszatérésére.
„Ha arról beszélünk, hogy ez a Béketanács túlmutat Gázán, és a béke ügyét globális szinten szolgálhatja majd a jövőben, akkor azt gondolom, hogy ennek kell egy esélyt adni, mert jelenleg ennél jobb, ennél nagyobb reménnyel kecsegtető lehetőség nincsen”
– fogalmazott.
Szijjártó Péter ezt követően érintette a Barátság kőolajvezetéken keresztüli tranzit leállásának kérdését, és hangsúlyozta, hogy Ukrajna egyértelműen „politikai zsarolásba” kezdett Magyarországgal szemben, egyfajta ellátási vészhelyzet előállításával próbálva a követeléseinek érvényt szerezni.
Leszögezte azonban, hogy a kormány nem fog engedni ezeknek, hiszen a nemzeti érdekekkel ellentétes lenne belekeveredni a háborúba, elküldeni a magyar emberek pénzét Ukrajnába vagy éppen beengedni az országot az Európai Unióba.
Megjegyezte, hogy a kormányzat mindent megtett a válság megelőzése érdekében, és ha az EU valóban egy működőképes szervezet lenne, akkor most fel kellene lépnie Magyarország és Szlovákia oldalán, és az Európai Bizottságnak fel kellene szólítania Kijevet a politikai zsarolás beszüntetésére.
„Két uniós tagország, Magyarország és Szlovákia az egyik oldalon, egy nem uniós tagország, Ukrajna a másik oldalon. Ukrajna veszélyezteti két európai uniós tagország energiaellátását szándékosan, politikai okokból”
– figyelmeztetett.
„Ráadásul az Ukrajna és az EU között életben lévő megállapodás értelmében ilyet nem is tehetnének az ukránok, tehát nem állíthatnák energetikai kihívások elé az európai uniós tagországokat” – folytatta.
A miniszter ugyanakkor közölte, hogy az Európai Bizottság ma inkább Ukrajna Bizottság, és Brüsszelben alapvetően az ukrán érdekeket képviselik, ebben az esetben EU-tagországokkal szemben is.
„Úgyhogy a helyzet az, hogy mindent megteszünk Magyarországon azért, hogy az ellátás továbbra is folyamatos legyen. Tehát biztonságban van Magyarország üzemanyag-ellátása és energiaellátása, a Mol megrendelte a tengeri szállítmányokat, azok március elejére oda is érnek a horvátországi kikötőbe, ahonnan öt-tíz napon belül fel tudják őket hozni Magyarországra. Tehát gyakorlatilag a stratégiai tartaléknak csak egy kisebb részét kell felhasználni”
– mondta.
Illetve arra is kitért, hogy noha Marco Rubio amerikai külügyminiszter budapesti és pozsonyi látogatása jól demonstrálja, hogy hogyan gondolkozik az Egyesült Államok Közép-Európáról, ezzel a kérdéssel nem Washingtonnak, hanem Brüsszelnek lenne dolga – áll a közleményben.
MTI/Felvidék.ma
