A „Pünkösdi utazás” című meseregényében a szerző egy vidám és mindenre nyitott kisfiú, Bence történetén keresztül szeretné a gyermekekhez közelebb vinni a közismert bibliai történetek igazságait és az egyes vallási fogalmakat.
Mindezt kissé rendhagyó módon teszi, hiszen a főhős álmában Jézus közelében találja magát és részesévé válik a „megelevenedett” bibliai történeteknek. A kötet szerzője ezen keresztül kívánja megközelíteni és formálni a gyermekek lelkivilágát.
A történet szereplői nagyrészt gyermekek, akik csupán egy valamiben különböznek társaiktól: a hit iránti fogékonyságban.
A főhős Bence pünkösdvasárnap nyugovóra tér, majd álmában a kis macijával, Gedeonnal a kezében vándorolva az egyes bibliai helyszíneken találja magát. Ezen a „pünkösdi utazásán” eljut Betlehembe, Jeruzsálembe, a kánai menyegzőre, a Genezáreti-tó partjára. Később az utolsó vacsora termében eszmél, majd az emmauszi úton ballag a Feltámadott oldalán, végül pedig a pünkösdi tömegben átéli a csodálatos ünnepi varázst, és tanúja lesz az apostolok lelki megerősödésének.
Pünkösdhétfőn – a főhős ébredése után – tér vissza a történet az álomból ismét a valóság talajára. Az álombeli vándorlás azonban nem múlik el nyomtalanul: Bence lelkében nem csupán szép emlék marad, hiszen az Úr közelében megélt pillanatok nagy hatással lesznek a kisfiú mindennapi emberi kapcsolataira. A történet a továbbiakban Bence hétköznapjait, barátait mutatja be.
A valóságos szereplők mellett az álombeliek bibliai személyek. A főhősben, Bence alakjában a szerző az istenkereső kisgyermeket ábrázolja. Személye egyben a gyermeklélek leggyakoribb jellemzőit tükrözi, mint amilyen a kíváncsiság, dacosság, csintalanság és érzékenység. Különös álomútja után Bence lélekben jobbá, nyugodtabbá válik, és a barátai közti konfliktusokat elsimítani mindig kész gyermek lesz belőle. A gyermekszereplők tipikus vásott fiúk, akik azonban istenhívők, és részt vesznek a templomi szertartásokon, nagyra értékelik a barátságot, szeretik a természetet.
A cselekményt végig átszövi a lelki értékek előtérbe helyezése. A mű gondolatvilága az összetartásra, a szeretet naponkénti megélésére buzdít. Az egész alkotás bájos, hittani ismereteket is közvetítő történet.
A kötethez Simon M. Veronika Munkácsy-érmes festőművésznő készített kifejező, szépia jellegű illusztrációkat, s ezek még inkább kiemelik az ifjúsági mű bensőséges hangulatát.
A könyv elsősorban alsó tagozatos gyermekeknek ajánlott. Otthoni olvasásra éppúgy alkalmas, mint a hitoktatás folyamatában használva, hiszen ez az alkotás sok olyan fogalmat felölel, ami egyúttal a hittanórák tananyaga is.
Kiadja az AB-ART Könyvkiadó, terjedelem: 144 oldal
