A felavatott emléktábla az érsekújvári templomban (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)

Ökumenikus megemlékezésre került sor az érsekújvári Szent Kereszt felmagasztalása templomban, mely a dél-komáromi székhelyű kulturális és hagyományőrző Kecskés László Társaság kezdeményezésére és szervezésében zajlott október 8-án.

A rendezvény fővédnöke Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke volt, az emlékünnepség védnöke Klein Ottokár, Érsekújvár, és Molnár Attila, Dél-Komárom polgármestere volt.

Ünnepi beszédet mond Klein Ottokár, Érsekújvár polgármestere (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)

Az ökumenikus istentisztelet az Ima a hazáért című ének és a Szózat eléneklésével kezdődött, majd Ďurčo Zoltán, a Nyitrai Egyházmegye magyar hívekért felelős püspöki helynöke köszöntötte az egybegyűlteket. Tamási Áron szavaival jellemezte az otthon jelentőségét: „azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”, majd így folytatta: mindannyiunk számára fontos és szent dolog a haza, az otthon, a család és a közösségek, ezért volt fájdalmas az elszakítottság, a száműzetés és a megaláztatás”.

Sasák Attila református lelkész a bibliai József példázatán keresztül mutatta be az üldöztetések és a szenvedések éveit és mindazt a rosszat, amit az Isten végül jóra fordított.

A Kecskés László Társaság képviseletében Tóth Bertalanné üdvözli az emlékező közösséget (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)

A társaság nevében Tóth Bertalanné üdvözölte a vendégeket. Ünnepi köszöntőt mondott Klein Ottokár polgármester, aki beszédében elmondta:

„1947 tavaszán zsúfolásig megtelt az érsekújvári nagytemplom, ahol a kitelepített búcsúmiséjét tartották. 75 év elteltével ismét itt vagyunk, hogy az érsekújvári magyarság történetének legtragikusabb, az elmúlt rendszerben szándékosan eltitkolt történéséről megemlékezzünk.

A háború után mindenki abban bízott, hogy összefogással az újraépítés időszaka kezdődik, ám a békének keserű ára lett. Az 1945 tavaszán kihirdetett kassai kormányprogram értelmében a magyarokat háborús bűnösnek nyilvánították, mindenüktől megfosztották és érintette őket a lakosságcsere, a kitelepítés és a reszlovakizáció. 1947 májusában kezdődött a magyarok kitelepítése a városból. A kitelepítés időpontjáról tájékoztató „fehér lapot” már 1946-ban kézhez kapták, mégsem tudták elhinni, hogy erre valóban sor kerülhet. Strba Sándor helytörténész könyvében olvasható a részletes leírás, melyből kitűnik, hogy „a szívük egyik része a szülővárosban, Érsekújvárban maradt”. A könyv utolsó lapjain, 75 év után, most először olvasható a városból kitelepítettek teljes névsora” – mondta a polgármester.

Prohászka Marcell érsekújvári kitelepített, Klein Ottokár polgármester kíséretében koszorúzott (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)

Tóth Bertalanné tolmácsolásában elhangzottak Molnár Attila, Dél-Komárom polgármestere üdvözlő sorai is, aki József Attila gondolatai fényében üzent: „A múltat békévé oldja az emlékezés, és rendezzük végre közös dolgainkat…”

Az emlékezésen részt vett az Érsekújvárból kitelepített, ma 94 éves Prohászka Marcell, valamint 90 éves felesége és leánya is.

Prohászka Marcell, a Kecskés László Társaság tagja és az egyik kezdeményezője az emléktábla állításának.

A háború után átélt éveikre való visszaemlékezését leánya, Sarolta tolmácsolta, melyből kitűnt, hogy a kegyetlen évek elválasztották őt szüleitől, akik Érsekújvárban maradtak. Prohászka Marcell a háborúban átélt borzalmak és a háború utáni megalázottság után Magyarországon alapított családot, a közgazdasági egyetemen szerzett diplomát, tanárként, majd igazgatóként dolgozott. Ma Komárom díszpolgára, feleségével hetven éve élnek együtt boldog házasságban, két gyermekük, hét unokájuk és tizenegy dédunokájuk van.

A zsitvabesenyői Ozsvald Damián énekel (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)

Az ünnepség fényét emelte Ozsvald Damián gitárjátéka és éneke, valamint Novák Mónika szavalata, aki Ratkó József István imája című versét tolmácsolta.

Az emléktábla ökumenikus megáldásán, felszentelésén Ďurčo Zoltán esperes és Sasák Attila lelkész mellett jelen volt Nagy Attila Ákos komáromszőnyi református lelkész, Milus Ferenc ácsi plébános és Hegyi Péter érsekújvári káplán. Díszőrséget álltak a Komáromi Szekeresgazdák Hagyományőrző Egyesületének tagjai.

Novák Mónika szaval az ökumenikus megemlékezésen (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)

Az emléktábla megkoszorúzásán részt vett Lezsák Sándor fővédnök képviseletében a testvére, Lezsák Lajos, és a 94 éves Prohászka Marcell, Klein Ottokár polgármester kíséretében. Elhelyezték az emlékezés koszorúit, virágait a Czuczor Gergely Alapiskola, a Pázmány Péter Gimnázium, a Pavol Blaha utcai óvoda képviselői, a 7. számú Czuczor Gergely cserkészcsapat tagjai, az Összefogás párt helyi képviselői. A Csemadok Érsekújvári Alapszervezet nevében Danczi József elnök, az Esterházy János Polgári Társulás nevében Peczár Károly elnök emlékezett.

A Kecskés László Társaság köszönetet mondott Klein Ottokár polgármesternek és társszervezőinek, Ficza Szombat Máriának, Danczi Józsefnek és minden segítőnek. A nemzeti imádság eléneklésével zárult az emlékezés.

Prohászka Marcell, felesége, leánya, és Ozorai Gábor, az érsekújvári barát (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)

A Varga László készítette emléktáblán a következő felirat olvasható:

„Ne legyen nyugtalan a szívetek! Higgyetek Istenben és bennem is higgyetek! Atyám házában sok hely van…”János 14.1-2. A beneši törvények miatt, a szülőföldjükről elűzött érsekújváriak emlékére, állíttatta a Kecskés László Polgári Társaság 2022-ben.

(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)