Schrantz György meg nem élt 80. születésnapja alkalmából rendezett emlékkiállítás nyílt meg tegnap délután a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeumban, amellyel az öt éve elhunyt somorjai születésű festőművész munkássága előtt tisztelegnek a szervezők.
A Szövetség a Közös Célokért társulás szervezésében megvalósuló kiállításra érkező látogatókat Hideghéthy Andrea, a szervezet igazgatója köszöntötte, aki hangsúlyozta, a festőművész halála óta megrendezett első kiállítás igyekszik a feledés homályából kiemelni Schrantz György életművét.
A tárlatot a kiállítás kurátora, Méry Beáta képzőművész mutatta be és nyitotta meg, akit személyes barátság fűzött a művészhez, s aki előbb pártfogója, mentora, végül jó barátja lett a fiatal képzőművésznek.
Hangsúlyozta, az átfogó életműkiállítás még várat magára – jelen tárlat inkább egy megemlékezés.
„A válogatás nem tematikus, inkább jelképes: témában, stílusban is sokféle, mégis felöleli a művész munkásságának legfontosabb jegyeit, így válik egységessé” – fogalmazott.
Kiemelte, a képeken Csallóköz fövenyeire is rátalálunk, a művész számára oly kedves és kiapadhatatlan inspirációs forrásra. „Kisgyermekkorának meghatározó légköre a csallóközi, Duna menti kisváros, a tájak, emberek, az ősök arcvonásai, gyötrelmei mind-mind beivódtak az emlékezetébe és izzottak fel palettáján, élményszerűségüket százszorosára növelve” – jellemezte a képeket.
Méry Beáta szinte egyenként mutatta be a 2018-ban elhunyt festőművész egy-egy alkotását, melyet a művész családja bocsátott a tárlat rendelkezésére. A figurális festményeken történetek, életek elevenednek meg – ezekről mesélt a kurátor. Elmondta, Schrantz György rendkívül termékeny alkotó volt, művészete pedig nagy változásokon ment keresztül.
„Egyre több lett a filozófiai tartalom és enigmatikus jel- és összefüggésrendszer: emberi figurák, jelszerű, átalakuló, mozgásban lévő átirata bukkan fel képein, az addigi dekorativitást háttérbe szorítva” – jegyezte meg.
Kiemelte, a művész több munkájában is fellelhető ikonszerű önarcképe, amely állandó önvizsgálatra sarkallta, az identitás keresésére. Schrantz állandó témái közül megemlítette a női lét tematikáját. Képein fellelhető az anyaság témája, de éppúgy az ősasszony, vagy a kacérkodó hölgy is. A somorjai festőművész alkotásain kísérletezett a modernebb, absztraktabb formákkal is – ezekből is kerültek képek a válogatásba. A kurátor kiemelte a Duba Gyuláról készített portrét is, amely szintén megtekinthető a kiállításon. Mint mondta, a művész jó barátságot ápolt az íróval, a portrét is a barátságos derű hatja át.
„Schrantz György képeinek belső kapcsolata a költészettel, a lírai látásmóddal tagadhatatlan. Az ő szíve is ott remegett a semmi ágán, a művészet oltárán, a léttel való szembesülés szikár, szürke-okker, folyton formálódó síkjain. De hiába a komor színek, súlyos tartalmak, didergő, széttépett, kétségek gyűrte sziklafejek, kiviláglik, hogy mégsem reménytelenség ez: csak megmártózás a végtelenben, Isten leheletének lenyomata homlokunkon, behunyt pilláink rezdülése a szív vacogásának ritmusára” – fogalmazott Méry Beáta.
A Csallóközi Múzeum kiállítócsarnokában nyílt kiállítás megnyitóján közreműködtek a Vámbéry Ármin Gimnázium tanulói.
(SzE/Felvidék.ma)