A beszélgetés résztvevői (Fotó: Máté Gyöngyi/Felvidék.ma)

A Gombaszögi Nyári Tábor keretében valósult meg az a beszélgetés, melynek témája a kisebbségi jogvédelem volt, résztvevői pedig Horony Ákos nemzeti kisebbségekért felelős kormánymegbízott és Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes, az Európa Tanács nemzetközi szakértője. A beszélgetést Tárnok Balázs vezette.

Szalayné Sándor Erzsébet bemutatkozásában vázolta a nemzetiségi ombudsmanhelyettes feladat- és hatáskörét, melyben eljárva figyelemmel kíséri a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülését, valamint közreműködik az alapvető jogok biztosának eljárásában, vizsgálatai során. Arra a kérdésre, hogy amikor beszűkül a hazai politikai tér, akkor a nemzetközi szervezetektől milyen segítséget kaphatnak, remélhetnek a kisebbségi közösségek, válaszában elmondta, hogy milyen nemzetközi eszközök állnak rendelkezésre a jelen pillanatban Európában.

„Minimum három olyan nagy nemzetközi szervezetre lehet lebontani, amelyiknek dolga van az Európában élő nemzeti, etnikai kisebbségekkel. Kívülről közelítve ott van az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, ami a kisebbségi kérdést egyértelműen biztonságpolitikai szempontból kezeli. A másik szint az Európa Tanács, amelyen belül megint csak abban érdemes különbséget tenni, hogy az emberjogi európai egyezmény és az annak alapján működő strasbourgi bíróság mire alkalmas, a másik pedig az, hogy különféle monitoring mechanizmusok állnak rendelkezésre az Európa Tanács tagállamai számára.”

Horony Ákos a beszélgetés folyamán elmondta, hogy a kormánybiztosi pozíció milyen része a közigazgatásnak, hogy gyakorlatilag hatóságként tud fellépni. Megemlítette a romaügyi kormánybiztos szerepét Szlovákiában, akinek a hivatala jóval nagyobb, mint a kisebbségi kormánybiztosé, akinek több mint kétszáz alkalmazottja van szemben a kisebbségi kormánybiztossal, ahol szám szerint kilencen dolgoznak.

Horony Ákos (Fotó: Máté Gyöngyi/Felvidék.ma)

Bemutatta a kormánytanácsadói szervek strukturális felépítését, kiemelve az Emberjogi Kisebbségügyi és Nemi Egyenlőségek Kormánytanácsát, amely 2011-től működik és ennek egyik bizottsága a kisebbségi bizottság, ahová a kisebbségi szervezetek tagokat választhatnak. A bizottság kérése volt, hogy kiválhassanak és egy külön tanács jöjjön létre, ami kimondottan nemzetiségi kormánytanács lesz, amit most a parlament el is fogadott. A másik módosítás, amit a parlament megszavazott a kisebbségi kormánybiztos és a romaügyi kormánybiztosok hatáskörei. A törvényben most feketén-fehéren szerepel, hogy állandó kormánybiztosok mivel ez idáig csak annyi volt benne, hogy a kormánybiztosokat a kormány hozza létre és határozza meg mik a feladatköreik. A változtatás most azt jelenti, hogy törvényi szinten lett ez a pozíció rögzítve – tette hozzá Horony Ákos. Beszélt a törvénysértésekről, melyek szankcionálhatóak és ezeket a szankciókat a kormányhivatal szabja ki, a különböző kisebbségeket ért megkülönböztetésekről, népszámlálási adatokról, a szlovák és magyar kapcsolatokról.

A továbbiakban szó esett az orosz anyanyelvű kisebbségekről, a közép-európai őshonos kisebbségekről és a Beneš-dekrétumokról is.

Máté Gyöngyi/Felvidék.ma