Magyarországnak nem áll szándékában végrehajtani az uniós migrációs paktumot, és szövetségeseket keres ahhoz, hogy európai bevezetését is meg lehessen akadályozni – jelentette ki Bakondi György Tusnádfürdőn, a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik csütörtöki rendezvényén.
A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója rámutatott: a paktum vitájánál nem sikerült elfogadtatni azt a magyar álláspontot, hogy menekültkérelmet csak az EU határán kívül lehessen beterjeszteni, és az unió határait törvénytelenül átlépők ne kérhessenek menedéket, így a paktum bevezetése visszafordíthatatlan folyamatokat indítana el.
„Az, hogy valaki bűnöző bandák segítségével, erőszakkal akar bejutni egy országba, az önmagában kizárja az ENSZ előírásai szerint, hogy menekült lehessen.
A menekültnek maximálisan együtt kell működnie az adott állam hatóságaival, igazolnia kell személyazonosságát, szóba se jöhet, hogy erőszakot alkalmazzon” – fogalmazott Bakondi György a Migrációs paktum – végrehajtani vagy nem végrehajtani? címmel rendezett tusnádfürdői pódiumbeszélgetésen.
Rámutatott: már tavaly teljesült a Soros-terv azon célkitűzése, hogy évente egymillió illegális bevándorló érkezzen Európába. A Soros-terv végrehajtói 2015 óta kötelező kvótákat akarnak, az olasz és spanyol rendszer túlterheltsége miatt szétosztanák az odaérkező migránsokat a tagállamok között – tette hozzá.
Amelyik tagállam nem akarja befogadni őket, annak fizetnie kell, a paktumban szereplő „gyorsított határ menti eljárás” bevezetése pedig több ezer ember befogadása alkalmas táborok, valóságos migránsgettók megépítésére kötelezné Magyarországot, amelyek sokkal nagyobbak lennének azoknál a tranzitzónáknál, amelyek miatt büntetést szabtak ki Magyarországra.
Ezekben 35 napon belül kellene elbírálni azoknak a kérelmét, akik átmásznak a kerítésen, és akiket Nyugat-Európából küldenének Magyarországra. Ha pedig ez nem történik meg, az illetőt szabadon kell engedni – magyarázta Bakondi György.
„Az alkotmány nem teszi lehetővé hogy beengedjünk ide mások döntése alapján embereket” – szögezte le.
Más nemzetállamok is törekednek olyan megoldásra, amelyek nem azonosak a EU-paktum előírásaival, de az európai emberek jövőjét, családok biztonságát szolgálja – jelezte a főtanácsadó. Spanyolország fizet Marokkónak, hogy ne engedje oda az illegális bevándorlókat, Olaszország Albániában hozott létre tábort, hogy oda szállítsa a Földközi-tengerről kimentett migránsokat. Több ország megállapodott Líbiával, Tunéziával, Egyiptommal, mondván, inkább fizetnek, csak tartsák vissza a bevándorlókat – magyarázta a főtanácsadó.
Mint mondta: keresik a megoldást, hogy „miként lehet kimaradni a paktumból”, és a november ötödikei választásokban bíznak, vagyis abban, hogy ismét Donald Trumpot választják az Egyesült Államok elnökévé, egy amerikai politikai fordulat ugyanis értékelése szerint kihatással lesz az európai migrációs politikára is.
(MTI/Felvidék.ma)