Advent harmadik hétvégéjén szervezték meg Nagysallón az Alsó-Garam és az Ipoly mente helytörténészeinek találkozóját. A szombati rendezvényen számos helytörténeti értékkel ismerkedhetett meg a konferencia hallgatósága. Mások mellett Novák Mezőlaky Margaréta régész, a lévai Barsi Múzeum nyugállományú munkatársa, egykori igazgatóhelyettese izgalmas nőtörténeti előadást ismertetett a régióból származó Mágnás Elza története által.
A könnyed életet folytató életművész nem mindennapi halálával vált igazán ismertté. 1914 január 9-ei meggyilkolása után a lapokban karikatúrák, rajzok által ábrázolták a bűntényt. Ám mozgókép is készült róla, melyet a mozikban népszerű műsorszámként vetítettek a háború kitörésének elő napjaiban.
Novák Mezőlaky Margaréta előadása közben (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
De ki is volt Mágnás Elza, valódi nevén Turcsányi Emília?
1880. július 17-én született a Lévától alig húsz kilométerre fekvő Hontbesenyő községben.
Nagyon korán félárvaságra jutott. Az édesapja 1890-ben tüdőgyulladás következtében hunyt el.
Schmidt Miksa, a mágnás szerető (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Mint a helytörténész elmondta: a Turcsányi családnak Léva környékén több malma is volt. Többek között a bagonyai malom (jelenleg a Barsi Múzeum kihelyezett részlegeként működik), a zsembéri malom, s a Bát település melletti malom volt a família tulajdonában. Gyermekkorát az utóbbi malomnál töltötte. Népes roma közösség élt a malom szomszédságában, a kis Emília örömmel játszott, táncolt és mulatozott kis társaival. Ez a szórakozás a későbbi életében is meghatározó volt.
Az édesapa halála után az özvegy elszegényedett, a család nem tudta tovább vinni a malmokat. Ez kihatott Emília életére is. Tizenöt évesen Budapestre küldték szolgálónak.
Cselédlányból ismert szórakozóhelyek, bárok mosogatólányává vált. Mosogatás közben énekelgetett is. Fokozatosan a bárok rangos férfijainak társalkodónőjévé vált. Asztaltársaságot biztosított az odajáró gazdag uraknak. Itt már Elzaként ismerték a hontbesenyői leányt.
Gyilkosainak fotói (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Később, húszéves korában a Fővárosi Orfeumban helyezkedett el, itt már zenés műsorai is voltak. Nagyon látogatott hely volt, sokan Elza énekestjei miatt tértek be a szórakozóhelyre.
Itt ismerkedik meg nagy szerelmével, Schmidt Miksával, az ismert bécsi-budapesti bútorgyárossal. Miksa közel húsz évvel volt idősebb Elzánál, amikor a lány hivatalos szeretőjévé vált a mágnásnak.
Ezáltal a magasabb társadalmi körökbe került, különféle rangos kulturális események során vett részt szeretője oldalán.
Illusztráció a tetem megtalálásáról (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
„A Mágnás Elza ragadványnevet akkor kapta, amikor Schmidt Miksa szeretője lett” – magyarázta Novák Mezőlaky Margaréta.
A mai Bem rakparton egy luxuslakást bérelt Elzának a neves mágnás. A lakáshoz személyzet is tartozott. A büféslányból igazi dáma lett dúsgazdag támogatójának köszönhetően.
Fotó a temetésről (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Schmidt Miksáról még annyit érdemes tudni, hogy a budai oldalon található Kiscelli-kastélyt is megvásárolta. Jelentős műgyűjtő volt, a felhalmozott értékes műalkotásokat e kastélyban helyezte el. Napjainkban múzeum működik a falai között.
Mint a konferencián elhangzott,
Mágnás Elza a halála által vált ismertté. „Óriási vagyonra tett szert, s ennek vált áldozatává 1914 januárjában” – folytatta.
Elzát január 9-én szobalánya, Kóbori Rózsi és Nick Gusztáv gyilkolta meg a lakása hálószobájában. Holttestét egy fonott utazókosárba rejtették, majd a Dunába hajították. Másnap találták meg a folyón úszó kosarat. A rendőrség a detektívekkel együtt gyorsan felgöngyölítette az ügyet. Elkapták a tetteseket és velük együtt az ellopott ékszereket is.
Mozik programján a gyilkosságról szóló mozgókép (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az esettel élénken foglalkozott a magyar sajtó. A magazinok fotókat, rajzokat, grafikákat közöltek az esetről. Megpróbáltak rekonstruálni a bűncselekmény mozzanatait. Rövid filmeket készítettek a bűntényről, melyet neves budapesti mozikban vetítettek le nagy érdeklődés közepette.
Mágnás Elzát Budán temették el 1914. január 15-én. Több ezren kísérték utolsó útjára. Schmidt Miksa kápolnát rendezett be emlékére a Kiscelli-kastélyban. A mágnás a kastélyból távcsővel rálátott szerelme nyughelyére – jegyezte meg a helytörténész.
Illusztráció a gyilkosságról (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A témával kapcsolatban Novák Mezőlaky Margaréta a szakmai találkozón kifejtette:
hosszú ideig tabunak számított a kurtizánok története, azonban a társadalom mostanra már nyitott a téma megfelelő befogadására.
Mágnás Elza élete utolsó napjainak történetét a 2015-ben Szász Attila rendezésében elkészült Félvilág című film örökíti meg.
A Kiscelli-kastély emlékkápolnája (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Pásztor Péter/Felvidék.ma
